Mire jó a házilag készített maszk? Mi lesz az apás szülésekkel? És elhagyhatjuk-e a lakást? Véget vetünk a kétségeknek.
A koronavírussal kapcsolatban mostanra nem is különösebben az a vita, hogy önkéntes karanténba vonuljunk-e, hanem az önkéntes karantén részletei: például az, hogy pontosan mik azok az okok, amik miatt indokolt kimenni a szabadba? A bolt-gyógyszertár duó nyilván köztük van, a nagyobb közösségi programokat be is tiltotta a kormány, azt pedig kifejezetten kérték, hogy házibulit ne tartson senki.
Túrázás, kocogás: menj, de vigyázz!
Ezek közül az elsőt nagyszerűen lehet egyedül csinálni, utóbbit pedig kifejezetten egyedül szokás. Mivel a vélemények az erkölcstelen önzőségtől a mentális egészség hangsúlyozásáig mindent felvonultatnak, mi inkább összeszedtünk több álláspontot.
Müller Cecília országos tisztifőovos az operatív törzs álláspontját közölte még március 17-én:
Hasonló véleményen van a volt országos tisztifőorvos, Falus Ferenc is, de ő azért valamivel pesszimistább: „Minden kilépés a lakásból kockázatot jelent. Ezt elvileg lehet minimalizálni mindenféle trükkökkel, de ez vagy sikerül, vagy nem. De ha valaki azt mondja, hogy ő elmegy otthonról, kesztyűvel csukja az ajtókat, a kesztyűt nem viszi be a lakásba, sokszor mos kezet, beül az autójába, felül a biciklijére és kimegy az erdőbe egyedül anélkül, hogy bárkit is megközelítene, az a nagyon kis kockázatú dolgok közé tartozik.
De kérdés, hogy elhiszem-e, hogy így történt, és statisztikailag nem vagyok hajlandó elhinni.
Azt nem lehet mondani, hogy senki ne lépjen ki, mert felelőtlenség, de azért az kimondható, hogy ez most nem a sportolás és az egészséges testmozgás időszaka.”
Alber Ko, az amerikai Yale epidemológusa is hasonló állásponton van, mint a magyar orvosok:
– áll az NPR-nek adott válaszaiban. Ko a biztonságos kikapcsolódások közé sorola a túrázást és a futást is, már amennyiben megtartjuk az ideális távolságot a többi embertől.
Maszkok: viseld őket, mert használnak
Jakab Ferenc virológus még február 25-én nyilatkozta az MTI-nek, hogy egészséges embereknek teljesen felesleges maszkot hordaniuk, mert az csak azoknál használ, akik már betegek. Ugyanezt hangoztatta még március 20-án is Müller Cecília is, aki szerint a sebészeti maszkokat rendszeresen használják az egészségügyben, az FFP3-as maszkok pedig csak azoknak az orvosoknak kellenek, akik bizonyítottan fertőzött embert látnak el. Egyébként erre a véleményre vezethető vissza a BKK indoklása is arra, miért nem adnak dolgozóiknak semmilyen maszkot.
Ezt azért kicsit árnyalja a World Health Organization állásfoglalása, szerintük ugyanis zárt terekben és sok ember jelenlétében érdemes maszkot viselni még akkor is, ha nem hatásos a mi védelmünkben:
Falus Ferenc egyenesen a hibák elfedésének gondolja, hogy nem olyan régen még kifejezetten arra kérték az embereket, csak akkor hordjanak maszkot, ha tüneteik vannak: szerinte a kormányzati kommunikáció a maszkok felesleges viseléséről csak azt próbálja enyhíteni, hogy a járvány érkezése előtt nem volt elegendő a készleten, ahogy most sincs.
„Az orvosi maszk nem engem véd, én azzal védem magamtól a másikat. Az FFP3-as maszk engem véd, viszont amit én kilélegzek, az kimegy belőle, tehát ha én beteg vagyok, fújom a másikra a vírust. Egy orvos-beteg találkozásnál a betegen kellene, hogy legyen egy sebészi maszk, a bizonyosan egészséges orvoson pedig egy FFP3-as maszk, mert őt kell védeni. Az utcán is hasonló a javasolt.”
Van értelme a házilag készített maszkoknak? Valamennyi azért van!
A házilag készített maszkokat alapvetően nem erre találták ki, ezért nyilván nem olyan jók, mint az orvosi maszkok:
Az anyag sem mindegy: a 3M légzőkészülékek olyan szűrőanyagot tartalmaznak, és úgy vannak kialakítva, hogy közben rátapadjanak a viselője arcára úgy, hogy a levegő a szűrőn haladjon át mielőtt belélegzi, ne pedig a széleken jusson be.
Falus Ferenc viszont így is javasolja akár a házilagos maszkok viselését is: „Rengeteg van. Az egyik kedvenc videóm, amin egy papírszalvétát összehajtogatva beletűz egy kislány két befőttesgumit, és azt húzza fülére, így takarja el a száját és az orrát. Ez is ér valamit, és egy óra után eldobhatja, csinálhat másikat. Én egy símaszkot hordok, mert nem vettem időben maszkot.
A ResearchGate-en közzétett 2017-es angol tanulmány is hasonlóra jutott: azt javasolják, a házilag készített maszk csak a végső megoldás legyen szükség esetén, ugyanis még a sima orvosi maszk is háromszor hatékonyabb nála, viszont valamit mindenképp segít.
Hasonló véleményen van az internetet szépen bejáró posztot összehozó Dr. Fekete Ferenc urulógus is, aki szerint még a legrosszabb maszk is hasznos, mivel jó hatásfokkal szűri meg a levegőt, és bár a vírus nagyságú részecskéket átengedi, a vírusok egyedül csak nagyon ritkán szállnak a levegőben.
Prágában például már nagyon komolyan veszik a maszkok segítő hatását: Csehország fővárosában a tömegközlekedést igénybe vevő összes embernek kötelező maszkot viselni. Szlovákiában kedden jelentették be, hogy eztán csak úgy szabad kilépni az utcára, ha maszkkal vagy sállal eltakarja az ember az orrát és a száját.
Az apás szülés mehet? Elvileg igen, gyakorlatilag nem mindig
Müller Cecília tisztifőorvos március 17-én még magabiztosan állította, hogy az apa továbbra is jelen lehet gyereke születésénél, ha tünetmentes, mivel az anya ilyenkor komoly lelki támogatást kap, és a császármetszés esélyét is csökkenti az apa jelenléte.
Ez a helyzet árnyalódott kicsit március 21-én, amikor Müller jelezte, hogy bár elvi szinten semmi nem tiltja az apás szüléseket, egyes egészségügyi intézmények dönthetnek úgy, hogy nem engedélyezik, úgyhogy az egész tulajdonképpen kórházfüggő.
A helyzet külföldön is változó: Észtországban például több kórház is olyan szabályt hozott, hogy az apa csak akkor lehet ott a szülésnél, ha nem hagyta el előtte ő sem a kórház épületét, a Deutsche Welle pedig arról ír, hogy Németországban is a kórházak hatáskörébe tartozik ennek a kérdésnek az eldöntése, viszont egyre valószínűbb, hogy szép lassan mindenki kitiltja az apákat a szülésekről.
A hatalmas bajban lévő New Yorkban már egyáltalán nem engednek be segítőket, ami miatt több szülész is felszólította az államot, hogy tartsa be a WHO irányelveit.
Elkaphatom állattól? Elvileg nem, de mosd meg őket is
Müller Cecília elmondta, a vírus nem él túl az állatok szőrén, bundáján, úgyhogy nem fenyeget az a veszély, hogy a kutyánk vagy macskánk által fertőződünk meg.
Az Állategészségügyi Világszervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az állatok bármilyen módon is átadnák a vírust az embereknek, de mivel az emberek és állatok sokszor meg tudnak betegedni ugyanabban a betegségben,
Fordítva viszont már nem ennyire egyértelmű a helyzet: Hongkongban egy 17 éves kutyát kezeltek gyenge koronavírus-tünetekkel, bár mivel öreg volt, nem egyértelmű, hogy ebbe pusztult végül bele, és a gazdája sem engedett rajta további vizsgálatokat végezni. Az viszont valószínű, hogy a szintén fertőzött gazdájától kapta el. Ugyanitt egy németjuhásznál is kimutatták a vírust: az eset után azt tanácsolta a helyi kormány, lehetőleg ne hagyják el és ne csókolgassák az állataikat.
A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola közleménye szerint normális esetben annyi fontos, hogy sétából hazaérve töröljük át nedves fertőtlenítőkendővel a kutya szőrét, illetve mossuk meg a mancsukat szappanos vízzel.
FOTÓ: Pixabay
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.