+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. március 4. szerda, 07:07
Alkotmányozni szeretne Szlovákiában a választásokat populista ígéreteivel megnyerő Igor Matovič. Ehhez viszont jókora kormánytöbbség kellene: nem elég, hogy Matovič egyszerű emberei mellett a kormányban részt venne az exállamfő Andrej Kiska pártja, de szükség lesz egy neoliberális kispártra és a jobboldali-populista Sme rodinára is. Mutatjuk, mi a helyzet Pozsonyban!

Miközben a magyar sajtó a szombati szlovák parlamenti választások kapcsán érthető módon leginkább a magyar érdekképviselet hiányára fektette a hangsúlyt, legalább olyan fontos, hogy

 

magyarokkal vagy magyarok nélkül, de mégis ki fogja vezetni a leendő kormányt Szlovákiában.

 

Kedden Zuzana Čaputová szlovák államfő fogadta a pozsonyi elnöki palotában a parlamentbe jutó pártok vezetőit, és kijelentette: amennyiben a lehetséges koalíciós pártok jelzik, hogy bemennének a kormányba a választásokat fölényesen megnyerő Igor Matovičcsal, kormányalakítási megbízást is ad az OĽaNO elnökének. A nap eseményeiről részletesen tudósított a Denník N szlovák napilap, mi pedig elmondjuk, mi is történt Pozsonyban!

 

Kik is lehetnek tehát az új kormányban?

 

+ A koalíció legnagyobb ereje Igor Matovič Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) pártja lenne: talán még magát Matovičot is meglepte az antikorrupciós, karakteresen Fico-ellenes és jócskán populista kampányának sikere, és a párt bizony rendesen túlnyerte magát. Az OĽaNO előretörése szinte az összes jobbos, Fico-ellenes párttól rengeteg szavazatot vett el: a legnagyobb vesztes egyértelműen a Progresszív Szlovákia és a Spolu szövetsége, amely 900 szavazat híján vérzett el, ahogy a kereszténydemokratákat is kiütötte a sokkal karakteresebb Matovič-kampány a nyeregből. Az OĽaNO magának nyolc minisztériumot kér,

 

és minden bizonnyal pedig miniszterelnök lesz Igor Matovičból: készítsük elő a popcornt!

 

Hogy miért lesz érdemes ugyanis nagyon figyelni a Matovič-kormányra, azt a leendő kormányfő személyisége is jelzi: arról, hogy ki is az az Igor Matovič, itt írtunk részletesebben az Azonnalin!

 

A progresszívek és a kereszténydemokraták kiesése leginkább a jobboldali-populista Sme rodinának (Család vagyunk) és vezetőjének, Boris Kollárnak jött jól. Matovič ugyanis háromötödös, alkotmányozó többséget szeretne az új kormánynak, ami sehogy nem jön ki Kollárék bevonása nélkül. Akik ráadásul pont a fasiszta-szélsőjobbos Kotleba-féle ĽSNS szavazói közül tudtak nagyot rabolni, így a Sme rodinán nagy a felelősség, hogy tartsa meg a potenciális kotlebistákat. Kolláréknak három minisztériumot ajánlottak fel a koalíciós tárgyalások során.

 

A leginkább az angolszász konzervativizmus hagyományait – kisebb állam, alacsonyabb adók, szoft euroszkepticizmus, szabadpiac – képviselő pártok ritka madárnak számítanak a régióban, mégis, Szlovákiában akad egy, ráadásul a parlamentben. A neoliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) tavaly nyári belharcaiban őrölte fel magát kishíján, végül a kampányra Richard Sulíkék összeszedték magukat, és ismét bejutottak a parlamentbe. Talán ők az OĽaNO legközelebbi szövetségesei, igaz,

 

Matovič szociális jobboldalisága nehezen összeegyeztethető a SaS szabadpiaci fundamentalizmusával, de 2010-ben Matovič mégis a SaS-listán jutott be a parlamentbe.

 

Kicsivel a SaS rosszabb eredményt ért el Kolláréknál, így két minisztériummal nekik is meg kellene elégedniük.

 

Épp, hogy csak, de bejutott a törvényhozásba Andrej Kiska exállamfő Za ľudí (Az emberekért) pártja. Mikor tavaly nyáron Kiska bejelentette, hogy pártot alapít, ennél azért jóval többre számíthatott: a pártja először a progresszívek vitorlájából fogta ki a szelet, később azonban ő is majdnem áldozatául esett a Matovič-hullámnak. Nem csoda, hogy Kiska is két minisztériumot kapna csupán, nem is tiltakozott nagyon, hogy ennél többre lenne szüksége.

 

ÍGY ALAKULTAK AZ EREDMÉNYEK A SZOMBATI SZLOVÁKIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOKON. FENT AZ ÚJ PARLAMENTI PATKÓ, LENTEBB A PARLAMENTI PÁRTOK EREDMÉNYEI (KIVÉTEL A SZERENCSÉTLENÜL JÁRT PS/SPOLU, AMELY 0,04 SZÁZALÉKPONTTAL ESETT KI A PARLAMENTBŐL, MERT KOALÍCIÓKÉNT INDULT, ÍGY 7 SZÁZALÉKOS VOLT SZÁMUKRA A KÜSZÖB).

 

A neolibeknek mindegy, csak kormányozzanak

 

Matovičnak a legkényelmesebb minden bizonnyal Richard Sulíkkal és pártjával, a neoliberális SaS-szel lesz megállapodnia. 2010-ben az SaS listáján jutott be ugyanis Matovič mozgalma és annak pár képviselője a parlamentbe, és azóta hiába vált külön a két vezető útja, köztük megmaradt a jó viszony, vagy legalábbis nem mérgesedett el annyira, mint sok-sok más politikus esetében, akivel Matovič az évek során összeveszett.

 

Sulík ki is jelentette: nincsenek is feltételei, amelyekkel hajlandó lenne koalíciót kötni Matovičcsal, például az is mindegy volt neki, hogy kik lesznek pártja koalíciós partnerei a kormányban: Andrej Kiska exállamfő pártja mellett hajlandó lenne a Sme rodinával való összefogásra is, de hozzátette: a miniszterjelöltek személyeivel akár lehetnek problémák, azok múltját át kell vizsgálni.

 

Azt is kijelentette: nem fog a kulisszák mögötti játékokat játszani, leginkább a gazdasági tárcák érdekelnék az új kormányban,

 

szívesen vezetné például a pénzügyminisztériumot, a gazdasági minisztériumot, de felelne a mezőgazdasági és a közlekedési tárcákért is – utóbbit egyébként az előző, Pellegrini-kormányban a hidas Érsek Árpád vitte. A SaS Sulík elmondása szerint be is érné a neki felajánlott két minisztériummal.

 

Kicsit, de nem elviselhetetlenül büdösek a jobbpopulisták

 

Kiska már keményebb dió: a volt államfő konszenzuskereső, mérsékelt habitusa messze áll a matoviči offenzív néptribunus-karaktertől, ráadásul ellentétben Sulíkkal, neki már komolyabb fenntartásai vannak arról, hogy be kéne-e venni a Sme rodinát a kormányba: Boris Kollár pártjáról azt mondta, ha lehet, nem szívesen kormányozna velük együtt, de ez igazából Matovičon múlik.

 

ZUZANA ČAPUTOVÁ ÁLLAMFŐVEL TÁRGYAL ELŐDJE, ANDREJ KISKA, IMMÁR PARLAMENTI KÉPVISELŐKÉNT ÉS PÁRTELNÖKKÉNT. FOTÓ: KISKA / FACEBOOK

 

Kiska úgy nyilatkozott, magas elvárásokkal bár, de hajlandóak lennének akár Kollárékkal is együtt kormányozni, amennyiben az összes kérdés tisztázódott a leendő kormánytagok morális és szakmai tőkéjével kapcsolatban. Persze az is igaz, hogy egy Kollár nélküli, Matovič-Sulík-Kiska hárompárti koalíciónak csak nagyon szűk parlamenti többsége lenne, vagyis három, a koalícióból kiugró képviselővel már megszűnne a kormánytöbbség. Délben a pártelnök találkozott is az OĽaNO-vezérrel, de ez egyelőre csak informális találkozó: majd a Za ľudí elnöksége dönt arról, hogy kormányba vonulnak-e.

 

Persze Matovičnak még egy nemleges válasz esetén is kényelmes kormánytöbbsége lenne, igaz, az alkotmányozás úgy már nem lenne olyan egyszerű. Kollárral és Sulíkkal ugyanis egészen kényelmes, 83 fős többséget formálhatna a parlamentben,

 

de ahhoz, hogy alkotmányozhasson, kellenek a Kiska-párt képviselői is.

 

Kollár eközben érthető módon pedig nagyon szeretne kormányozni, biztosította is Matovičot, hogy a sme rodinás képviselőkre száz százalékban számíthat, az államfő Čaputovának pedig jelezte is, hogy szeretne részt venni a kormányban. Nem véletlen, hogy Matovič is elővette kompromisszumkereső énjét, és kijelentette: nagyon szeretnék a Za ľudít a kormányban tudni. Ráadásul az összes koalíciós párt közül Kiskáé a legmérsékeltebb, így szerepe egyensúlyt jelentene a hardcore-jobbos Sme rodina, a szabadpiaci fundamentalista SaS, és a csak szimplán elitellenes-populista OĽaNO mellett.

 

MATOVIČAJ: FÁRASZTÓ SZÓVICCEL TÁMADT AZ OĽANO-KAMPÁNY, A TEA AZT ÍGÉRI, HOGY „EGY KORTY TISZTA IGAZSÁG” VÁR A FOGYASZTÓRA. RÁADÁSUL A CSOMAGOLÁSRA RÁFÉRT A TELJES OĽANO-PROGRAM IS. FOTÓ: MATOVIČ / FACEBOOK

 

Nem csak az alkotmány miatt kell alkotmányozó többség

 

Matovič számára ráadásul az alkotmányozáson kívül van egy másik, komolyabb probléma is: a párt lényegében a saját egyszemélyes projektje, az OĽaNO az ő nevén van, és nincsen is olyan erős belső döntéshozatali struktúra, amely garantálná, hogy a párton belüli konfliktusokat feszültségmentesen lehessen elrendezni. Ezért történhetett meg, hogy

 

az OĽaNO parlamenti frakciójából sorban léptek ki az eddigi ciklusokban a képviselők, a legutóbbi periódusban például a 19 fős frakcióból kilencen is kiléptek.

 

Vagyis Matovičnak nem is csupán az alkotmányozó többség miatt kell a kilencven fő, hanem szeretné bebiztosítani magát: most az OĽaNO-s parlamenti frakció hirtelen 53 főre növekedett, és Matovič konfliktusos karaktere miatt szinte biztos, hogy ez idővel megfogyatkozik majd. A pártelnök (és valószínűleg leendő miniszterelnök) minden bizonnyal túlbiztosítja magát, hogy egy szűk kormánytöbbség még akkor is megmaradjon, ha páran kilépnek.

 

BORÍTÓKÉP: OĽaNO / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Volt olyan tüntető, akit legalább húsz rendőr ütött és rugdosott, miközben már rég a földön feküdt. Második estéje tüntetnek Belgrádban és országszerte Vučić és rendszere ellen.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás