+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2020. február 3. hétfő, 12:28
A világ szépen elsuhan mellettünk, amint csendben legelészve diák-birkanyájaink bégetnek egy szirupos Wass Albert-leírás székelyföldi sej, haj, de szép legelőjén.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nézem ezeket a nemzeti alaptantervvel kapcsolatos vitákat, és egy dolgot nem értek. Mégpedig azt, hogy mit szívnak, akik ezeket összerakják?

 

Rejtő jobban lefoglalt, minthogy az ifjú Werther szenved

 

A szerénységet kicsit félretéve: a Múzsa szerzői olyan gyerekek voltak, akiknek nem volt különösebb baja a tananyaggal. Mindannyian folyékonyan beszélünk a magyar mellett legalább egy nyelvet, de van, aki többet is. Többünket becéztek élete valamelyik szakaszában kislexikonnak. Én viszonylag tűrhetően emlékszem az ötödikes technikakönyvemre, benne a „Fritu” olajsütő ábrájával. Röviden: mindannyian az osztály Okoska törpjei voltunk. 

 

Ráadásul, folytatva az önéletrajzi elemeket, rendszerint olyan gimnáziumba is jártunk, ahol a tanárok szokva voltak az okos diákhoz, és ahol nem a bukás volt a beszédtéma, hanem az, hogy kit, melyik egyetemre fognak felvenni. Ennek megfelelően haladtunk az anyaggal, az osztályból a hülyébbje is végigért a gimnáziumi tananyagon. Azt hiszem, ezeket hívják szokásosan versenyistálló-iskoláknak.

 

Na, ilyen háttérrel nem olvastam az eddigi tanterv (ami irodalomból, ha jól láttam, körülbelül ugyanaz volt, mint amit húsz éve nekem tanítottak) szerzőinek körülbelül a felét. Van ilyen, életem bizonyos szakaszában sokkal jobban lefoglalt Rejtő, Stanisław Lem és még egy csomó másik szerző, mint az, hogy az ifjú Werther mennyire szenved.

 

A természettudományos tantárgyakból – miután körülbelül azóta járt hozzánk az Élet és Tudomány, hogy tudtam olvasni – az átlagot meghaladóan sokat tudtam, így mondhatom azt, hogy megvolt nagyjából a tananyag harmada. Ami a nem „faktos” osztálytársak átlagából kimagaslott. A mai napig el tudom mondani nagy vonalakban a kovalens kötést vagy a Doppler-effektust. Mondom, így volt meg nagyjából a tananyag harmada.

 

Egy magyartanárnak vért kell izzadnia

 

Olvasom a kiváló Nyáry Krisztiánnál, hogy Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Örkény István mellé felsorakozott Wass Albert és Herczeg Ferenc, és kimaradt a csapatból Ottlik Géza, Németh Lászó és Kertész Imre. Ennek nyilván van politikai üzenete,

 

a kurzus igyekszik a száz évvel ezelőtti moderneket lecserélni a száz évvel ezelőtti lábszagúakra, de van nekem ezzel egy fontosabb bajom. Ki fogja ezeket egyáltalán elolvasni?

 

Amikor gimnáziumba jártam, akkor betárcsázós net volt, és épp megjelent az első Harry Potter-könyv. Már akkor is, hagyjuk most kicsit az irodalmi hangvételt, leszarta az összes diák Móricz Zsigmondot, Krúdy Gyulát vagy épp Ottlikot és Örkényt. Molière-rel instant lincshangulatot lehetett kiváltani, csakúgy, mint az ósdi Shakespeare-fordításokkal.

 

Nem tudom, mi lehet most, de valahogy úgy sejtem, hogy egy magyartanárnak vért kell izzadnia azért, hogy egyáltalán valamit elolvassanak a diákjai. Hasonlóan a természettudományi tárgyak tanárainak meg meg kell küzdeni azért, hogy a diákok, akinek anyái-apái büszkén osztogatják az egyre inkább nyugdíjasnetté váló Facebookon, hogy „ma sem használtam semmire a kovalens kötést” (utána rögtön valami kuruzslót, aki „rezgéssel öli a szabadgyököket”, amelyeknek tényleg semmi, de semmi köze a kovalens kötéshez...), legalább figyeljenek oda. 

 

Szóval az az én érzésem, hogy a tantervcsinálók erőteljesen a szlovák kettest nézik, ahogy régen mondták.

 

Gyorsan és hatékonyan is lehet tanulni

 

A mai gyerekek nem hülyébbek, mint én vagy szüleim voltak középiskolásként. Sőt. Csak más lett a tanulás. Van például egy Facebook-csoport, amelyre kedves kolléganőm (25 éves) hívta fel a figyelmem. Valami fiatal felnőttek egymást segítő csoportja vagy hasonló a címe. Először elborzadtam, hogy legalább érettségivel, de sok esetben BA-val, BSc-vel eleresztett huszonévesek olyan alap dolgokat kérdezgetnek egymástól, hogy dacára annak, hogy még csak jövőre leszek negyven éves, előtört belőlem a munkásőr nyugdíjas, és azt gondoltam, hogy „ezekeamaifiatalok”.

 

Aztán néztem, hogy egy-egy problémának milyen gyorsan utánamennek, korrekt válaszokat találnak, ellenőrzik négy-öt irányból, megosztják a tapasztalataikat és... tanulnak.

 

Diszperz információforrásokból, viszont gyorsan és hatékonyan. Ami hiányzik nekik, az a váz és a kontextus, de idővel majd az is meglesz. Meglehet, jobban járnának és járna mindenki, ha az iskolában kapnák meg, de jól láthatóan nem kapták meg.

 

A legtöbb helyen szabotálni fogják Wass Albertet

 

Ezért gondolom, hogy amikor arról megy a vita, hogy négy (hat, nyolc, tizenkettő) év óraszámaiba még öt írót suvasszanak be, akkor valójában százéves délibábokat kergetnek.

 

A kutya nem fogja Herczeg Ferencet elolvasni, és nemcsak azért, mert a legtöbb helyen a tanárok csendben szabotálni fogják Wass Alberttel együtt.

 

Hanem azért, mert lesz jobb dolguk.

 

És ahogy mi elkéregettük egymástól a kijegyzetelt kötelezőket, vagy megvettük a Kötelezők rövident, majd leszednek valahonnan valamit, és túlélik Herczeg Ferencet és Wass Albertet is, ahogy túlélték Móriczot és Ottlik Gézát is. A világ meg szépen elsuhan mellettünk, amint csendben legelészve diák-birkanyájaink bégetnek egy szirupos Wass Albert-leírás székelyföldi sej,haj, de szép legelőjén. Ehhez képest az, hogy kötelező lett egy Wass Albertből, már nem is akkora probléma.

 

Ésik Sándor írása a Diétás Magyar Múzsán is megjelent.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás