El kell törölni a Nemzeti Alaptantervet!

2020.02.20. 15:25

Az ellenzéki pártoknak olyan alternatívát kell mutatniuk, ami a Fidesz szavazói számára is bizonyítják: nem zajlik ideológiai nevelés az iskolában. A cél ugyanis nem lehet az, hogy a Fidesz ideológiája helyett egy másikat erőszakoljunk az intézményekre.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Az elmúlt hetekben sok szó esett az új Nemzeti Alaptantervről (a NAT-ról). Érvek hangzottak el mellette, de sokkal inkább ellene. Természetesen a Momentum is megszólalt az ügyben. Az általános problémák mellett külön kiemeltük, hogy a rendelet az iskoláknak előírja, hogy április végéig el kell fogadniuk a helyi tanterveket. Azonban ezeket a helyi tanterveket olyan kerettantervek alapján kellene elkészíteni, amik a mai napig nem nyilvánosak.

A legtöbb kritika a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tantárgyak tartalmi szabályozásával kapcsolatban hangzott el. Egy-két szakértő a kultúrpolitikai vetületen túl a NAT-tal kapcsolatos mélyebb problémákra is felhívta ugyan a figyelmet, de az általános ingerküszöböt nem sikerült igazán átütni. A Momentum felelősségének tartja, hogy olyan kérdésekben is megszólaljon, amik nem válthatóak át azonnali politikai haszonra, ugyanakkor hosszú távon meghatározzák Magyarország jövőjét. Ezért több szakértőhöz csatlakozva most olyan nézőpontokra szeretnénk rávilágítani, amelyek méltatlanul kevéssé kerülnek elő a hazai oktatásról szóló közbeszédben.

Nyírő József vagy Kertész Imre kell a NAT-ba? Wass Albert vagy Radnóti Miklós a fontosabb író?

Az elmúlt hetekben sajnos ez a kérdés emelkedett a közbeszéd középpontjába. A Momentum válasza erre az, hogy egy alaptantervnek nem az a funkciója, hogy irodalmi szerzőket kanonizáljon.

Az új NAT-tal kapcsolatos legfontosabb problémának épp azt látjuk, hogy lényegében nem változtat az eddigi gondolkodáson.

A 2012-es NAT-nál még részletesebb, sokszor életszerűtlen elvárásokat fogalmaz meg az új alaptanterv. Ez nagyon súlyos probléma, amire a 2012-es NAT visszaállítása vagy javítgatása nem ad megoldást. Ahogyan az se, hogy az elmúlt hetek vitáiban a 2018-as, Csépe Valéria nevével fémjelzett NAT-tervezet jelenik meg mintaként. Ezzel kapcsolatosan már akkor is megírtuk a problémáinkat a Momentum blogján.

Az alapdokumentumnak egy közös nemzeti minimumot kellene meghatároznia. Annak kell kiderülnie belőle, hogy mit szeretnénk a közoktatással elérni. A XXI. században ezért nem lehet az alaptanterv központjában, hogy ismerje minden magyar diák Wass Albertet vagy Radnóti Miklóst, vagy éppen Harry Potter kalandjait. Alapjában idejétmúltnak látjuk azt a beszédmódot, aminek középpontjában tudástartalmak, tantárgyak, óraszámok állnak. A Nemzeti Alaptanterv közös minimum helyett egy olyan dokumentum, ami azt szabályozza, hogyan lehet felkészülni a gimnáziumi érettségire, holott nem fog mindenki gimnáziumi érettségiig jutni. Ilyen volt már a 2012-es NAT is (ami alapján jelenleg tanítunk), és ugyanilyen volt a végül elvetett 2018-as tervezet is. Ezért

a Momentum jelenleg a Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek jelen formájában való eltörlését látja az egyetlen lehetséges kiútnak.

Az új NAT teljesíthetetlen követelményeket tartalmaz

A NAT (saját célkitűzése szerint) azokat az alapkövetelményeket fogalmazza meg, melyeket az ország minden iskolájában teljesíteni kéne. Ezzel szemben a magyar irodalom esetében egészen szélsőséges a helyzet: még az úgynevezett elitiskoláknak is komoly kihívás lesz ekkora tananyagmennyiséget megtanítani

. Az iskolák túlnyomó többségében – függetlenül attól, hogy az ott tanítóknak egyébként tetszik-e a NAT vagy sem – végrehajthatatlan lesz az alaptanterv. Ezért az új NAT bebetonozza azt a vélekedést, hogy a tanárnak a mindenkori rendszerrel szemben kell tanítania. Ez a diktatúrákban elfogadható álláspont, ugyanakkor egy demokratikus jogállamban nem hozhatóak olyan szabályok, amelyek arra építenek, hogy úgyse tartják be őket. Ezzel magát a jogállamiságot építjük le, és olyan helyzetbe hozzuk a tanárokat, hogy a jogszabályok megsértésének tudatában folytonos szorongásban kelljen élniük.

Ugyanígy teljesíthetetlen követelmény, hogy igényes helyi tantervek szülessenek április 30-ig, és a következő tanév kezdetéig az új NAT-hoz kapcsolódó igényes tankönyvek jelenjenek meg. Szeptemberben ugyanis már az új NAT szerint kezdődik az iskola; de a kerettantervek, amelyek továbbra is kötelezőek, és a NAT kibontott változataként működnének, még meg se jelentek február végén. Nem lehet tudni például azt, hogy 2020 őszétől milyen tantárgyakat fog tanulni a diák 9. osztályban.

A NAT-ban részletezett kötelező tantárgyak ismertek ugyan, de nem tudni, hogy lesz-e szeptembertől társadalomismeret, középiskolai etika vagy filozófia, vállalkozói ismeretek – vagy egyéb, a NAT-ban nem említett tárgy. Az új NAT ugyanis ebben sem változtat: csak olyan tantárgyat vehet fel egy iskola a helyi tantervébe, aminek van közponilag elfogadott kerettanterve. Az eddigi kerettanterveket pedig az új NAT elfogadásával már eltörölték: azok február 8-a, a NAT jogerőssé válása óta nincsenek már hatályban. Ezek miatt

az új NAT visszavonását azzal együtt is fontosnak tartjuk, hogy ez önmagában nem oldja meg a magyar oktatás problémáit.

NAT helyett magtanterv

Hosszú távú javaslatunk az előzőek tükrében az, hogy a jelenlegi NAT és a kerettantervek helyett egy magtantervet alkossunk meg. Ennek a magtervnek a XXI. századi boldoguláshoz elsajátítandó készségeket, képességeket kellene tartalmaznia. (Ezeket persze akár elnevezhetjük NAT-nak és kerettanterveknek is, de lényegében egész mást takarnak, mint amit az elmúlt években jelentettek ezek a fogalmak.)

A tantárgyi részletezés és konkrét tananyagtartalmak nem kell, hogy részét képezzék ezeknek a dokumentumoknak. Hiszünk abban, hogy még csak azt sem kell államilag szabályozni, hogy milyen tantárgyak legyenek az iskolákban. A tantestületek közös szakmai munkájához biztosítani kell az iskolák autonómiáját, és szakítani kell a XX. század merev struktúrájával. A magtanterv csupán a kimenetre összpontosít, az ehhez vezető utat pedig az iskolák a helyi tantervükben szabályoznák. Az állam feladata ennek a rendszernek az (elsősorban fejlesztési célú) ellenőrzése. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy egy ilyen rendszer bevezetése minden iskolában jelentős többletfeladattal járna, amit a pedagógusok túlterheltsége miatt nehéz lenne elvégezni

Ezért az állam feladata, hogy helyi tantervként könnyen alkalmazható mintatantervekkel segítse a munkát. Ezek a mintatantervek a jelenlegi kerettantervekkel ellentétben nem lennének kötelezőek. Az államnak segítenie kellene a jó gyakorlatok megosztását is, ezért mintatantervként nem csak az állami megbízásra készült tantervek jelennének meg, hanem az alternatív, szakértői csoportok által közreadott tantervek is. Ezeket minden iskola mintaként használhatná, át is veheti, de akár teljesen új tantervet is kidolgozhat, amennyiben van az intézményben erre kapacitás.

A Momentumnak az oktatási reform egyéb területeire is vannak elképzelései, amiket a programunkban leírtunk. A modern oktatási rendszerhez hosszú út vezet: ennek egy fontos lépése volt a 2018-as ellenzéki oktatási minimum. Ezt a munkát folytatni kell.

Az ellenzéki pártoknak olyan alternatívát kell mutatniuk, ami a Fidesz szavazói számára is bizonyítják: nem zajlik ideológiai nevelés az iskolában. A cél ugyanis nem lehet az, hogy a Fidesz ideológiája helyett egy másikat erőszakoljunk az intézményekre.

Hogyan szabályozzuk a közoktatást?

Természetesen az nem járható út, hogy bedobjuk a gyeplőt a lovak közé, és a továbbiakban az állam nem szól bele abba, hogy mi történik az iskolákban. Az államnak igenis feladata beleszólni abba, hogy mi a közoktatás célja, elsősorban a társadalmi mobilitás elősegítése érdekében. És itt érhető tetten a politika felelőssége. A politikusoknak (még a szakpolitikusoknak is!) csak a célokat kell megmondaniuk – a tantervek írását pedig bízzuk szakértőkre.

Egy modern, demokratikus oktatási rendszerben minden szereplőnek önmérsékletet kell tanúsítania. A politikának nem szabad az ideológiai nevelés terepévé silányítania az iskolát. A szakértőknek el kell fogadni, hogy az államnak nem az a feladata, hogy az általuk helyesnek tartott módszereket, tanterveket mindenki számára kötelezővé tegye. A tanároknak, diákoknak és szülőknek pedig el kell fogadniuk, hogy egy jogállamban az oktatásról szóló szabályok ugyanúgy vonatkoznak rájuk, mint a KRESZ. Az oktatási rendszer folyamatos rángatása ugyanis önmagában is nagyon káros, a döntéshozók szándékától függetlenül. Ehhez ugyanakkor alapvető, hogy teljesíthető jogszabályokat kell alkotni: az előbb említett szereplők bevonásával társadalmi konszenzust kell teremteni az oktatás területén.

A Momentum javaslatait az oktatáspoltikában mindig vitaindítóknak szánjuk. Ha a Momentum kerülne kormányra, akkor az első dolgunk nem a jelenlegi szabályok eltörlése lenne, hanem az elképzeléseink vitára bocsátása. Hiszünk benne, hogy a sokat emlegetett finn modell lényegi eleme pont a mögötte álló társadalmi konszenzus, és nem önmagában a felépített oktatási rendszer és módszerek.

A cél egy szabad és szolidáris oktatási rendszer, ahol mindenkinek van lehetősége felemelkedni, és ahol mindenki megtanul kritikusan gondolkodni, legyen szó bármiről: úgy a Fidesz, mint a Momentum állításairól.

A cikk szerzője, Dukán András Ferenc a Momentum Mozgalom Oktatás-, Kultúr- és Ifjúságpolitikai Tagozatának vezetője. Az új NAT-ról írt már az Azonnalira Bárány Balázs, Ésik Sándor és Balázs Borbála is, olvasd el az ő cikkeiket is!

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek