+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. január 8. szerda, 07:11
Noha a német Zöldek több tartományban is a jobboldallal alkotnak kormányt, és országosan is készek lennének a CDU/CSU-val összefogni, társelnökük bírálta az osztrák testvérpártot, amiért beálltak Sebastian Kurz mögé.

Kedd kora délután hivatalosan is megalakult Bécsben Sebastian Kurz második kormánya, amiben tíz miniszteri hellyel a konzervatív Néppárt (ÖVP) és néggyel a balliberális Zöldek vesznek részt. (A kormánylistát és kormányprogramot itt elemeztük részletesen.)

 

A Zöldek kormányzati részvételét persze sokan bírálták, elvégre – legalábbis első ránézésre – egy balliberális ökopártnak nem lenne sok keresnivalója egy migrációellenes és adócsökkentéspárti kancellár mellett. Bécs szocdem főpolgármestere, Michael Ludwig – aki a világ legélhetőbb városában az ökopárttal kormányoz közösen – azt mondta, hogy „kissé csodálkozott” a Zöldek országos lépésén, mert szerinte az új Kurz-kormány is jobboldali politikát folytat.

 

Szintén bírálta egykori zöld párttársai lépését Peter Pilz, az osztrák Schiffer András, aki 2017-ben szakadt ki egy saját balpopulista párttal a Zöldekből, de tavaly már kiesett a parlamentből. Pilz most az általa szerkesztett ZackZack baloldali bulvárlapban lövi a Zöldeket Kurz miatt.

 

Más irányból, de szintén elégedetlenek a fennálló kormánnyal a szélsőjobboldaliak is:

 

az FPÖ szerint Kurz túl sok mindenben engedett a Zöldeknek.

 

Az FPÖ-t az is zavarja, hogy a Boszniából gyerekként menekült Alma Zadić lesz az új igazságügyminiszter – bár Zadić bosnyák és muzulmán származásának felhánytorgatásában szerepet játszhat az is, hogy az FPÖ hagyományosan a bécsi szerbek között népszerű.

 

A német Zöldek azért bírálják osztrák kistestvéreiket, amit maguk már régóta folytatnak

 

Azonban testvérpárti kritika is éri az osztrákokat: a német Zöldeknek, akik ma Európa legnagyobb és legnépszerűbb ökopártja, nagyon nem tetszik a bécsi kormány. Annalena Baerbock, a német Zöldek női társelnöke úgy véli: az osztrák testvérpárt „túl sok engedményt tett“ Kurznak, és

 

megígérte: „ilyen nem fog előfordulni Németországban”.

 

Ezt a félmondatot az magyarázza, hogy Németországban is egyre többen azzal számolnak: a 2021-es országos választások után a CDU/CSU (még ha nem is Merkel vezeti már) összefog a Zöldekkel. Már 2017-ben is a Zöldek készek lettek volna belépni a keresztény uniópártok és a jobboldali liberálisok mellé egy kormányba (akkor az osztrák Zöldeknél sokkal több kompromisszumot is vállaltak volna).

 

Mivel mára Merkel a CDU-t annyira középre tolta, hogy a szélsőségek (Linke, AfD) kivételével minden irányba koalícióképes, de közben se a nagykoalíciónak, se a régebben hagyományosnak számító keresztény-liberális (CDU/CSU-FDP) összefogásnak nem lenne többsége, egyre többen számolnak egy jobboldali-zöld kormánnyal. Még a bajor CSU is nyitott lenne erre, Markus Söder pártelnök, bajor kormányfő nagy léptékben zöldíti be saját pártját is.

 

A német Zöldek már most is alapvetően polgári párttá váltak – rég levetették egykori balos hippi énjüket, ami azzal is összefügg, hogy

 

az egykori lázadó hatvannyolcasok lettek mára az új felső középosztály, a gazdasági és kulturális elit többségét ők alkotják.

 

A Zöldek tehát már rég nem a társadalmi lázadás, hanem a társadalmi közép pártja.

 

Baerbock Bécsnek címzett kritikája azonban azért is hiteltelen, mert a német Zöldek már most is tartományi szinten együttműködnek a CDU-val. Baden-Württembergben eleve egy zöld miniszterelnök fogott össze a helyi a CDU-val, a helyi Linke szerint

 

az ökopárt a sváb tartományban pedig mára az autólobbi pártja lett.

 

De szintén a jobboldallal alkotnak kormányt a német Zöldek Hessenben és Schleswig-Holsteinben, mindkét tartományban gazdasági téren sokkal neoliberálisabb politikára mondva igent, mint most az osztrák Zöldek tették Bécsben. De Szászországban is CDU-s kormányfő mögé álltak be a Zöldek (igaz, ezen keletnémet tartományban – elkerülendő az AfD részvételét – a szocdemek is így tettek), Brandenburgban pedig SPD-s miniszterelnök alatt állt össze a CDU és az ökopárt. Ma több tartományban alkot tehát kormányt a zöldpárt a jobboldallal, mint színtisztán a baloldallal.

 

ANNALENA BAERBOCK A NÉMET ZÖLDEK TÁRSELNÖKE BELERÚGOTT AZ OSZTRÁK ZÖLDEKBE, MERT AZOK UGYANAZT CSINÁLJÁK, AMIT ÉVEK ÓTA BAERBOCK PÁRTJA. FOTÓ: FB

 

Ha a német Zöldeknek nem is tetszik a bécsi kormány, a konzervatívok tetszését elnyerte. Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke szerint ez lehet a jövő. Az Európai Bizottság volt elnöke úgy véli: az európai jobbközép pártoknak új szövetségeseket kell keresniük.

 

A Zöldek amúgy más európai országban se csak a baloldalon mozognak. Közép-Európában például már tíz évvel ezelőtt Prágában alakult jobboldali kormány, amiben az ottani Zöldek is résztvettek. De szintén jobbra sorolhatóak a litván és lett Zöldek. Luxemburgban is volt már jobboldali-zöld kormány.

 

Egyrészről az ökológiai ideológia számos tekintetben egy konzervatív gondolat (a természetvédelem éppen ellentétes akár a liberális haladással, akár a baloldali iparosítással), másrészről mára Európa legtöbb országában az ökopártokat elsősorban a közép- és felső középosztályból támogatják, azaz kulturálisan és gazdasági érdekeiket tekintve egy ökoszavazó mára akár közelebb áll egy konzervatívhoz, mint egy baloldali vagy szélsőjobboldali alsó középosztálybelihez.

 

Mit mondanak a magyar zöldek?

 

Hivatalosan Magyarországról csak az LMP testvérpártja a nyugati zöldeknek (ugyanis az Európai Zöldpártnak országonként csak egy párt lehet a tagja), de ideológiailag a zöld-baloldali Párbeszéd párt is közel áll hozzájuk. Az Azonnali ezért mindkét párt politikusait megkérdezte, osztják-e ők is a német Zöldek bírálatát.

 

Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője – egyben az Azonnali többségi tulajdonosa – nem érzi megalapozottnak a német kritikát, elvégre „a német zöldek is sokszor koalícióra léptek már a jobboldallal”. A politikus szerint eleve nem a jobb-bal-logika mentén kell megítélni egy ökopárt kormányzati részvételét.

 

Az LMP-s Ungár ezért például elégedett is az osztrák Zöldek kormányzati részvételével:

 

„A tárgyalás eredményéből úgy tűnik, hogy erős zöld programmal alakul meg az új bécsi kormány. Mivel egy zöldpárt lényege az, hogy a programját érvényre juttassa, ezért kell kompromisszumokat kötnie.”

 

Erőss Gábor, a Párbeszéd politikusa az Azonnalinak szintén örömét fejezte ki az osztrák Zöldek kormányra kerülése kapcsán. Bár reméli: legközelebb már a szocdemekkel együtt is kijön a többség.

 

Józsefváros alpolgármestere külön hangsúlyozta, hogy – noha a Párbeszéd hivatalosan nem tagja az európai zöldpártok családjának – az osztrák Zöldek nagyon jó kapcsolatokat ápoltak velük mindig is. Ulrike Lunaceket emelte ki Erőss, mert a politikusnő eddig is „szívén viselte” a Párbeszéddel való kapcsolatot. (Lunacek az osztrák Zöldek volt EP-képviselője, akit Bayer Zsolt 2013-ban még leidiótázott, idén pedig Sebastian Kurz kormányában kulturális államtitkár lett.)

 

Ungárral ellentétben azonban Erőss érti a német kritikákat is,

 

a párbeszédes politikus szerint is az osztrák Zöldek „menekültügyben kicsit túl sokat engedtek a konzervatív Néppártnak”.

 

Elismeri persze: a menekülttéma minden zöld és baloldali erőben vitatéma, de szerinte nem lehet e téren a jobboldalnak engedni.

 

FOTÓ: Die Grünen / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás