Bayer Zsolt lehülyézte, Sebastian Kurz államtitkárrá tette: itt az új bécsi kormány, többségben lesznek a nők

Ausztria történelmében először kerültek hatalomra a Zöldek is, és először lett ennyi női miniszter: a többséget ők adják az új Kurz-kormányban. Köztük van azon Ulrike Lunacek is, akit Bayer Zsolt 2013-ban leidiótázott. Mutatjuk a többi minisztert és az egész kormányprogramot. Az ÖVP letett a neoliberális fordulatról, a Zöldek pedig elfogadták a konzervatívabb migránspolitikát.

Mint ismert: január másodikára végleg eldőlt, hogy Ausztriában történelmében először a konzervatív Néppárt (ÖVP) a Zöldekkel alkot kormányt. A két párt ideológiailag ugyan messze áll egymástól, de már 2002-ben felmerült: össze kéne fogniuk. Akkor azonban Wolfgang Schüsselnek még jól jött a teljesen széteső félben lévő Szabadságpárt (FPÖ), a Zöldek pedig eleve dogmatikusabban utasították el a jobboldalt. A bécsi politika mára viszont más lett:

Sebastian Kurz azzal indokolta a kormánykoalíciót, amiben az adócsökkentéspárti és migrációellenes ÖVP-t kellett a szociálisabb és értelemszerűen környezetvédőbb Zöldekkel összeboronálni, hogy „lehet egyszerre a határokat és a klímát védeni“.

Igazából a Zöldeknek kell nagyobb falatot lenyelniük, amennyiben az ÖVP adó- és migrációcsökkentési terveit elfogadják, ugyanis a zöld témák azért az eleve vidéki, paraszti bázisú ÖVP-től se állnak olyan messze. Kérdéses, hogy a mostani kormány a Zöldeket végleg egy városi polgári párttá teszi-e, amivel akár a húsz százalékot is megugorhatják, megszólítva jobbosabb szocdemeket és balosabb liberálisokat is, vagy inkább a párt, amely az ország politikai térképen (ha nem számítjuk a parlamenten kívüli kommunistákat) azért eddig a balszélt foglalta el, teljesen hiteltelenné válik-e. Utóbbinak bizonyosan a szocdemek örülnének.

Egyelőre azonban azt látni, hogy nem csupán az ÖVP-s és zöld szavazók boldog emberek (azaz főleg a sikeresebb közép- és felső-középosztályból jönnek), de pártjaiknak sincs okuk panaszkodni: az ÖVP történelmi csúcsokat döntöget, a Zöldek pedig biztosan leelőzték már a széljobbot, és a második helyért versenyeznek a szocdemekkel – mármint a közvélemény-kutatásokban.

A szeptember végi választásokon is már meglepetéseredményt hoztak a Zöldek: nemcsak visszakerültek a bécsi parlamentbe kétéves szünet után, de tíz százalék feletti eredményt hoztak, a városi körzetekben (Bécs jómódú belvárosi részein például) pedig első helyre futottak be.

Mivel az ibiziai videóba beleroskadt FPÖ nem akart egy hatalmasra nőtt Kurz-cal összefogni, a szintén történelmi mélypontra zuhant szocdemek se akartak beállni Kurz mögé, a liberálisokkal pedig nem jött volna ki a többség, nem maradt más választás: az ÖVP a Zöldekkel kezdett el komolyan tárgyalni. A Zöldek pedig láthatóan nagyon akartak már hatalmat. Azaz háromhónapnyi puhatolózás, majd tárgyalás után az idei év elejére kész a koalíció és a kormánylista.

Bosnyák menekültből és Bayer Zsolt utáltjából is kormánytag lesz

A tizennégy fős kormányban az ÖVP tíz minisztert jelöl (meg értelemszerűen a kancellárt), a Zöldek pedig négy tárcát (és egy államtitkárságot) kaptak.

Nem is jelentékteleneket: az ökopárt fogja adni az alkancellárt, aki a kultúráért és a közigazgatásért is felelős lesz (a pártelnök Werner Kogler); az infrastruktúráért felelős minisztert, aki a közlekedéstől az innováción át a környezetvédelemig sok, a Zöldeknek hagyományosan fontos témát lefed (Leonore Gewessler) és az igazságügyi minisztert egy egykori bosnyák menekült személyében (Alma Zadić). Valamint a Zöldek jelölhetik a kulturális államtitkárt (ez nem önálló minisztérium) Ulrike Lunacek személyében.

A név ismerős lehet a magyar olvasóknak is. Az egykori zöldpárti EP-képviselőnőt a fideszes megmondóember Bayer Zsolt 2013-ban durva hangnemben támadta le. Lunacek 2017 után, amikor a vezetésével az ökopárt kiesett a bécsi parlamentből (számos zöld voksot a szakadár Peter Pilz happolt el előlük), visszavonult a politikából – de most mégis visszatért Werner Kogler pártelnök hívására.

A zöld miniszterek közül még Alma Zadić tekinthető mindenképpen érdekesnek. A jogásznő 1984-ben az akkor még jugoszláviai Tuzlában született,

Zadić Bécsben és a New York-i Columbia University-n tanult jogot, 2017 előtt alapvetően jogászi karrierjét építette. A 2017-es választások előtt azonban Peter Pilz, aki kiszakadt egy saját listával a Zöldekből, befutó helyet ajánlott neki: a Liste Pilz pedig be is jutott, így a köztársasági Ausztria első bosnyák származású képviselője lett Zadić. A politikusnő jó ütemérzékkel hagyta tavaly faképnél Pilzet, mert ráérzett: miközben Pilz pártja nem biztos, hogy megugorja a négyszázalékos küszöböt, a növekedő Zöldek befutó hellyel kínálták meg, és így tavaly ismét mandátumot, idén pedig már minisztériumot szerzett zöld színekben.

Egy ideig lehetett arról is hallani, hogy Zadić igazságügy-miniszterként az integrációért is felelős lenne (elvégre maga is ennek egyik sikeres példája) – de ez a téma végül az ÖVP-nél maradt, ráadásul ezentúl egy önálló minisztérium foglalkozik a kérdéssel. Kurz egyik bizalmasa, a harminnégy éves Susanne Raab kapja ezt a témát.

Az ÖVP sok nőt jelölt

Az ÖVP amúgy több minisztert is átvett az előző Kurz- vagy a most még hivatalban lévő, szakértői Bierlein-kormányból. Így például marad a külügyi tárca élén a régi diplomatacsaládból származó Alexander Schallenberg. AZ EU-ügyek azonban nem kerülnek át hozzá a kancelláriáról (Kurz 2017-ben az akkor még FPÖ-s külügytől vette el elővigyázatosságból az EU-kérdéseket): ezekért ezentúl Karoline Edstadler fog felelni.

A korábbi Kurz-kormányból érkezik a német Heinz Faßmann, aki az oktatást kapja most is, Margarete Schamböck, aki a gazdasági tárca élére kerül vissza, valamint Elisabeth Köstinger, aki agrárminiszterségét kapja vissza. Kurz legszorosabb szövetségese, Gernot Blümel (aki az első Kurz-kormányban kancelláriaminiszterként volt igazi szürke eminenciás) most a pénzügyi tárcát kapja.

Az ÖVP jelölheti ezen kívül azon belügyi és honvédelmi minisztereket is, amelyeket 2019 májusáig az FPÖ adott. Klaudia Tanner személyében amúgy

Az ÖVP-Zöldek-kormány nem csak több negyven év alattit is jelöl, de a nők száma is növekededett: az új Kurz-kormányban többségben lesznek a nők. A tizennégy tárcából nyolc élén áll majd nő (Lunacekkel együtt a tizenötből kilencfős a női többség).

Mit akar ez az új kormány?

Mivel két ideológiailag egymástól messze eső pártról van szó, meglepő, hogy sikerült kompromisszumokat kötniük. (Az egész kormányprogram itt olvasható el.) A Zöldek főleg a klímapolitikában értek el áttörést:

2040-re pedig az ország „klímasemleges” lesz – mármint ezek a célok. A Zöldek főleg azzal nyertek nagy mozgás- és cselekvési teret, hogy a közlekedés, innováció és infrastruktúra ügye mind hozzájuk került. Ezzel többek között a korábban az FPÖ által einstandolni próbált osztrák államvasútak (ÖBB) is.

Szintén zöld áttörés, hogy növelni fogják a transzparenciát, azaz egyre kevesebb kormányzati dokumentumot lehet majd titkosnak nyilvánítani. Itt azonban néhány kérdésnél alkotmánymódosításra is szükség lesz (azaz az FPÖ és/vagy a szocdemek voksai is kelleni fognak).

Ezzel szemben az ÖVP nem engedett a migrációs politikájában, elvégre ez – ahogy Kurz mondta – neki „szívügye”. Meg ugyebár éppen ez az a téma, amit ha nem ural le, akkor visszaerősödhet az FPÖ. Kurz tehát elérte, hogy hiába migránsbarátok a Zöldek, könnyebb lesz a kiutasítás és a visszatoloncolás. Az is igaz persze, hogy az FPÖ számos durva intézkedését (például a menekültek kizárását a továbbképzésből, vagy hogy kevesebb pénzért is lehetne őket foglalkoztatni) már decemberben az Alkotmánybíróság – Kurzék nem nagy örömére – megsemmisítette.

A menekültkérdésben az ÖVP egy egérutat is kapott, ami lehetővé teszi számára, hogy esetleges újabb menekültválság idején koalíciós partnerét megkerülve más parlamenti többséggel (értelemszerűen például az FPÖ-vel) alkossanak törvényt. Egy válság esetén ugyanis a koalíciós szerződés lehetővé teszi, hogy amennyiben a konzervatív kancellár és a zöld alkancellár nem tud megállapodni, az illetékes minisztérium (például a konzervatív belügy) mégis benyújthasson törvényeket a parlamentnek. Szintén ÖVP-s kérés volt, hogy tizennégy éves kortól minden állami iskolában tiltsák be a gyerekek között is a fejkendő viselését. Valamint

A Zöldeknek ez nem tetszik, de elfogadták. Sajátos, hogy pont ők jelölik (ráadásul egy bosnyák muzulmán személyében) az igazságügy-minisztert, akinek az egész tilalmat majd jogszabályba kell öntenie. Az ÖVP ezenkívül a fasizmus elleni harc mintájára a politikai iszlamizmus ellen is egy önálló hivatalt és kutatóközpontot akar gründolni. Ezt amúgy a leghangosabban eddig Peter Pilz, a szakadár zöld politikus szorgalmazta, akinek saját listája tavaly kiesett a bécsi parlamentből.

Szintén ÖVP-s cél, hogy nem lehet több hitelt felvenni, de végül az új kormány eltekint attól a dogmatizmustól, ami államadósság és költségvetési hiány kérdésében a berlini kormányt jellemzi. A maastrichti kritériumok elérését is a bécsi kabinet csak iránycélnak, de nem egyértelmű előírásnak tekinti.

Az adópolitikában az ÖVP egyértelműen dominál: jönnek az adócsökkentések, amelyek főleg az átlagnál jobban keresőket fogják pozitívan érinteni. Kis szépséghiba: nincs megjelölve, mikortól jönnek a csökkentések. Valamint a Zöldek elérték: a progresszív adóhoz nem nyúl a kormány.

A szociális ügyek terén az ÖVP maradt keresztényszociális, azaz nem lesz neoliberális tombolás, pláne mivel a szociális minisztériumot a zöld Rudolf Anschober kapta meg. Az új kormány segíteni akarja az otthonápolást, ezért

Az igencsak nagyvonalú és szociálisan jól kiegyensúlyott nyugdíjrendszer kapcsán mindenki fellégezhet, mert rögtön a kormányprogram az elején leszögezi: „nincs szükség lényegi változtatásra” a nyugdíjpolitikában. Az osztrák nyugdíjrendszer amúgy annyira jó, hogy a németek is elkezdtek végre érdeklődni, miként csinálják a szomszédok, hogy hamarabb mehetnek nyugdíjba, jóval magasabb juttatással, és még a finanszírozhatóság is megoldható. Ráadásul Ausztriában tizenharmadik havi nyugdíj is van, és maradni is fog.

A gyerekes családokat is segítik: a gyerekek után kapható támogatás minimumösszege 250 euróról 350 euróra emelkedik. ÖVP-s siker, hogy a jobbkeresetűek több támogatást kapnak: akár gyerekenként 1730 eurót is.

Nemcsak a kormány lett nőiesebb, de jön a női kvóta is azon cégeknél, amelyekben az állam legalább felerészben tulajdonos: itt a vezető testületek legalább negyven százalékát nőknek kell alkotniuk.

Hogy miért a boldog emberek kormánya az új konzervatív-zöld Kurz-kormány, itt olvashatod el az Azonnalin.