+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2019. december 13. péntek, 07:15
A pártelnök azért lemondásával megvárja, amíg a Labour rendezi sorait.

„Ez egyértelműen egy nagyon csalódást keltő éjszaka a Munkáspárt számára” – ezzel indokolta péntekre virradóan Jeremy Corbyn, hogy miért fog lemondani a párt vezetéséről.

 

Pontosabban azt jelentette be, hogy nem fogja vezetni a pártot már semelyik későbbi választási kampányban.

 

A 2015 óta a Munkáspártot vezető Corbyn azért gyorsan hozzátette: lemondására nem azonnal fog sor kerülni. Szerinte a párt dolga most az, hogy reflektáljanak a választási eredményekre, és kitalálják azokat a lépéseket, amikkel a jövőben előre tudnak mozdulni.

 

„Vezetni fogom a pártot ezalatt a folyamat alatt, hogy biztosítsam ennek a vitának a lefolytatását” – jelentette ki a még regnáló pártelnök.

 

Corbyn lemondására a december 12-i, előrehozott parlamenti választás miatt fog sor kerülni. Az exit pollok szerint a Konzervatívok nagyot nyertek: a jelenlegi állás szerint 362 képviselővel kényelmes, 74 fős többsége lesz Boris Johnsonéknak a 650 főt számláló brit parlamentben, míg a Munkáspárt csupán 199 képviselővel lesz jelen. Összehasonlításképpen, ha a számok nem változnak radikálisan, a Munkáspárt még az 1983-as, történelmi vereségét is alul fogja múlni: akkor 209 képviselői helyet szerzett a párt.

 

Corbyn ennek ellenére visszautasította, hogy vállalja a szemrehányást pártja szerepléséért,

 

szerinte a baloldali politikája extrém népszerűségnek örvendett, és a médiát ostorozta, mert az állítása szerint undorító támadásokat intézett ellene a kampányban.

 

A jelenlegi állás szerint a harmadik legtöbb mandátumot a függetlenségpárti-nacionalista Skót Nemzeti Párt szerezte, akik 52 képviselőt küldhetnek a parlamentbe, míg a negyedik helyen futottak be a maradáspárti Liberális Demokraták: ők 13 képviselővel lesznek jelen az új parlamentben.

 

Az előrehozott választást azért kellett megtartani, mert a 2017-ben választott, többség nélküli parlament nem tudott megállapodásra jutni a brexittel kapcsolatban, Boris Johnson pedig annak érdekében erőszakolta ki az előrehozott választást, hogy a sokadjára kitolt, most éppen január 31-i határidővel kiléptethesse Nagy-Britanniát az EU-ból.

 

Hogy hogyan jutottunk el az előrehozott választáshoz, ki mit képviselt a kampányban, és hogy mi következhet most, arról részletesen itt írtunk, Pintér Bence pedig az eredményeket látva itt búcsúztatja el a Kilépés nélküli brexit kutyakomédiáját.

 

NYITÓKÉP: Flickr.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás