+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. december 6. péntek, 17:13
Sokáig úgy volt, hogy Donald Tusk lesz Andrzej Duda lengyel államfő kihívója, de ő inkább beállt elnökölni az Európai Néppártot az alacsony otthoni népszerűsége miatt. Így sem lesz unalmas a 2020-as elnökválasztás illiberális testvéreinknél: azon ugyanis úgy néz ki, elindul majd a legnépszerűbb tévésztár is, egy Böjte Csabába oltott Márki-Zay Péter.

Hiába nyerte magabiztosan az október 13-i lengyelországi parlamenti választást a nacionalista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), nem nyugodhat meg Jarosław Kaczyński, az országot informálisan irányító PiS-elnök. Mint azt a Rzeczpospolita napilap és vele együtt egy ideje a komplett legyen sajtó sejteti, a 2020-as elnökválasztáson

 

Andrzej Duda, a PiS által jelölt jelenlegi államfő ellen elindulhat egy olyan kihívó, akinek simán lenne esélye győzni: lényegében egy Böjte Csabába oltott Márki-Zay Péter.

 

Az illető egy vallásos, mérsékelt konzervatívnak számító 43 éves újságíró, Szymon Hołownia, akinek véleménycikkeit a balliberális Gazeta Wyborczától kezdve a katolikus hetilapig, a Tygodnik Powszechnyig mindenhol rendszeresen közlik, de vezetett már tévés tehetségkutatót, közéleti vitaműsort és kifejezetten vallási műsort is. A közszereplésen túl Hołowniának van egy saját humanitárius segélyszervezete is, amely évente nagyjából negyvenezer bangladesi, ruandai, burkina fasói és szenegáli embernek segít adományokkal. Az egyébként pszichológus végzettségű újságírónak a családi élete is kifejezetten példaértékűnek számít lengyel konzervatív szemmel: mielőtt megházasodott volna, kétszer is majdnem katolikus papnak állt, felesége pedig a lengyel hadsereg pilótájaként dolgozik.

 

Az újságíró a szlovákiai elnökválasztást idén tavasszal megnyerő Zuzana Čaputová receptjét követné, vagyis nem pártos jelöltként, hanem függetlenként, magának egyfajta nemzetegyesítő szerepet vindikálva indulna el.

 

Hivatalosan Hołownia ugyan még nem jelentette be indulását – mint a Facebookon írta, erről majd december 8-án beszél –, Marek Migalski lengyel politológus a Rzeczpospolitában már kielemezte előre az esélyeit. Amik kifejezetten jónak tűnnek. Migalski szerint az újságírónak két tényező miatt van esélye nyerni.

 

1. Egész egyszerűen kedvelik a lengyelek. Több, mint tizenegy évet húzott le egy kifejezetten nézett tehetségkutató műsorvezetőjeként. Szimpatikus, normális a viselkedése, ez a tömegekben jó benyomást kelt.

 

2. Hołownia világnézetét a lengyel többségi társadalom nagyrészt osztja: mélyen vallásos katolikus, mérsékelt konzervatív, az Európai Unió hangos támogatója. Azaz mind a személyiségét, mind világnézetét tekintve olyan ember, amilyet a közvélemény-kutatások szerint a lengyelek az államfői székben látni szeretnének.

 

A SZTÁRSZERZŐ KÉT KÖTETÉVEL. FORRÁS: FB

 

Az, hogy Szymon Hołownia tud-e élni ezzel az eséllyel, és ezáltal veszélyt jelent-e majd a pártok jelöltjeire, köztük a jelenlegi államfőre, az persze attól is függ, hogy kikkel fog majd együtt dolgozni, és hogy fel tud-e hajtani elég pénzt a kampányra. (Stábja és kampányfőnöke már van, és az országot már elkezdte körbeturnézni, legalábbis a Newsweek Polskának erről beszélt elegáns varsói lakásában.) „Ha a pletykák igazak, a tévésztár Hołownia az összes többi jelölt számára fenyegetést jelent” – írta Migolski, hozzátéve, a legnagyobb fenyegetést az újságíró indulása Duda elnök újrázási esélyeire jelenti. A politológus szerint Hołownia eredménye megmutatja majd azt is, valóban kiábrándult-e a politikai elitből a lengyel társadalom, vagy az erről szóló sirámok csak hasztalan rinyálásnak számítanak-e.

 

A Rzeczpospolitában publikáló politológus a lengyel sajtó többi részéhez képest kifejezetten optimistának számít. Egy nemrég megjelent közvélemény-kutatás szerint Hołowniára legfeljebb 28 százaléknyian szavaznának, ha Dudával állítanák szembe, 48 százalék a PiS-es elnököt választaná – más kérdés, hogy a kutatás egy még csak nem is kampányoló tévésztárt versenyeztetett meg egy hivatalban lévő elnökkel, így legfeljebb csak kiindulási alapnak jó. (Az elnököt két körben választják, vagyis ha senkinek nem jön össze az abszolút többség az első körben, akkor az első kör első két helyezettje mérkőzik meg a második fordulóban.)

 

Más jóslások szerint az újságíró indulása – ha győzni esetleg mégsem tudna – valamelyik ellenzéki jelöltnek jönne jól, aki így nevető harmadikként nyerné meg az elnökválasztást Dudával, illetve a PiS-szel a kormánypártnak fontos ideológiai kérdésekben szinten mindenben egyetértő újságíróval szemben. És már olyan elemzések is megjelentek eközben, amik azt valószínűsítik, hogy az újságíró az indulásával valójában egy olyan, majd valamikor egy pártban megszilárduló mozgalmat akar beindítani, ami magát a jobbközép ellenzéki Polgári Platform és a PiS közé pozicionálná.

 

Ki indul még?

 

Az elnökválasztáson az egyetlen biztos induló eddig a regnáló Andrzej Duda, akit a PiS újfent teljes mellszélességgel támogat.

 

A RÉGIÓ ÁLLAMFŐI, BALRÓL A 3. ADRZEJ DUDA. FOTÓ: IGOR SMIRNOW / DUDA-FB

 

A jobbközép Polgári Platform (PO) egyelőre nem igazán tudja, kit indítson. Sokáig azt pletykálták, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi, az Európai Néppárt új elnöke lesz a jelöltjük, ám Grzegorz Schetyna PO-elnök épp a Válasz Online-nak erősítette meg, hogy ebből nem lesz semmi: „Tusk volt a legfontosabb jelölt az ellenzéki oldalon. Végül úgy döntött, nem indul a lengyel államelnökségért, nekem pedig nem maradt más, mint hogy elfogadjam a döntését.” Az Euractiv Tusk döntését a volt lengyel kormányfő alacsony népszerűségi mutatóival magyarázza.

 

Ha pedig az előválasztás megvalósul, azon Małgorzata Kidawa-Błońska korábbi házelnök és 2019-es ellenzéki miniszterelnök-jelölt biztosan elindulna, ahogy – már amennyiben azt más pártok politikusai számára is nyitottá teszik – az Azonnalin csak parasztpártként emlegetett PSL első embere, Władysław Kosiniak-Kamysz is. Érdekesség, hogy szélsőjobboldali pártokat tömörítő Konfederacja szintén előválasztást tart a jelöltek között, itt természetesen a libertariánus-monarchista Janusz Korwin-Mikke is elindul majd.

 

Hogy a baloldali pártok kit jelölnek, egyáltalán: közösen indítanak valakit, vagy külön-külön, egyelőre nem tudni.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás