+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert István & Bukovics Martin
2019. november 30. szombat, 16:47
Hogyan látnak minket a Kárpátokon túl élők? Mások-e az erdélyi magyarok, mint a magyarországiak, észreveszik-e a különbségeket a románok? Elképzelhető-e szerintük, hogy valaha magyar elnök álljon Románia élén? Románia fővárosában kérdeztünk körbe a román nemzeti ünnep előtt, még az egyik legismertebb román színészt is elkaptuk!

Románia születésnapját, a december 1-jei román nemzeti ünnepet az Azonnali rendre figyelemmel kíséri. Tavalyelőtt a budapesti parlamentben kérdeztük végig a politikusokat, mit üzennek a keleti szomszédnak az ünnep alkalmából, volt kvízünk, plusz egy olyan véleménycikkünk is, amely román miniszterelnököt tett volna Magyarország élére. Tavaly, a román centenárium évében Kolozsváron és Temesváron követtük végig az ünnepséget, videóztunk tüntetésről, próbáltuk megfejteni, mitől román a román a 21. században, valamint azt tudakoltuk, az Osztrák-Magyar Monarchiát vagy a modern Romániát választanák-e a bánságiak. Mi több, Kolozsváron még kerekasztal-beszélgetést is tartottunk a témában!

 

December 1-je lényegében Erdély és a Kárpátokon túli román területek egyesüléséről szól, ezért az erdélyi magyar közösség hagyományosan nem vagy nem szívesen ünnepli ezt a napot.

 

Arról, hogy ünnepelheti-e az erdélyi magyar közönség december 1-jét a románokkal, két történész, Főcze János és Bárány Balázs külön fejtágítót is tartott az Azonnalin. De több románnak is, például az Azonnali által nemrég Bukarestben meginterjúvolt Theodor Paleologu korábbi jobboldali kulturális miniszternek sem tetszik annyira ez a dátum, mondván decemberben túl hideg van, nemzeti ünnepnek jobb és talán sokkal inkluzívabb lenne május 10-e, Románia függetlenségének I. Károly román király általi 1877-es kikiáltása.

 

Akárhogy is legyen, minket elsősorban az foglalkoztatott Bukarestben, hogy miként látja a többségi társadalom az 1918. december 1-jével megkezdődő folyamatokkal kisebbséggé vált erdélyi magyarokat?

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A britek heteken belül házilag is tesztelhetik, megfertőződtek-e a koronavírussal. Elérhető lesz-e ilyen teszt Magyarországon is? Egyáltalán van értelme?

Till Lindemannt egy március 15-i koncert után szállították kórházba, már túl van az életveszélyen.

A koronavírus terjedése miatt egy ideig még vízummal és tartózkodási engedéllyel sem lehet belépni az országba.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás