+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Bukovics Martin
2018. december 1. szombat, 17:24
Egyik meghatározó többnemzetiségű nagyvárosa volt az Osztrák-Magyar Monarchiának Temesvár. A városkép a szecessziós épületeivel – még azok gyakran siralmas állapota ellenére is – őrzi ezt a hangulatot ma is, de persze az etnikai arányok 2011-re jócskán megváltoztak. De hol élnének szívesebben a Temesváriak? A monarchiában, vagy a december elsején centenáriumát ünneplő Romániában? Videó!

Temesvár az Osztrák-Magyar Monarchia meghatározó többnemzetiségű és többvallású városa volt.

 

Éltek itt németek, magyarok, románok, szerbek, szlovákok, zsidók, katolikusok, evangélikusok, ortodoxok, görögkatolikusok, muszlimok.

 

És élnek egyébként ma is, még ha egészen mások már az arányok: míg még 1930-ban is a németek voltak többségben az akkor százezres lakosú városban, 2011-re a 300 ezresre duzzadt bánsági nagyváros lakosságának 81 százaléka román volt, 10 százalék magyar, német és szerb pedig 1,3, illetve 1,5 százalék.

 

A történelmi belvárost Savoyai Jenő herceg építtette, ő alapította a Romániában azóta is meghatározó piaci részedeséssel rendelkező sörgyárat, lett lóvasút, majd villamos, itt vezették be először az elektromos közvilágítást. Nem beszélve arról, hogy Temesváron született az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legtipikusabb élettörténetével rendelkező Francesco Illy is, aki egy bánáti magyar és egy német gyerekeként bécsi tudással az Adria-partjáról még a svájciakkal is megszerettetett egy török italt: a kávét. Amit aztán el is nevezett magáról.

 

Az Azonnali ezért a Monarchia végének 100. évfordulóján, egyben Románia fennállásának 100. évfordulóján azt kérdezte a temesváriaktól: melyik államalakulatban élnének szívesebben?

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás