+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Bukovics Martin
2018. december 1. szombat, 17:24
Egyik meghatározó többnemzetiségű nagyvárosa volt az Osztrák-Magyar Monarchiának Temesvár. A városkép a szecessziós épületeivel – még azok gyakran siralmas állapota ellenére is – őrzi ezt a hangulatot ma is, de persze az etnikai arányok 2011-re jócskán megváltoztak. De hol élnének szívesebben a Temesváriak? A monarchiában, vagy a december elsején centenáriumát ünneplő Romániában? Videó!

Temesvár az Osztrák-Magyar Monarchia meghatározó többnemzetiségű és többvallású városa volt.

 

Éltek itt németek, magyarok, románok, szerbek, szlovákok, zsidók, katolikusok, evangélikusok, ortodoxok, görögkatolikusok, muszlimok.

 

És élnek egyébként ma is, még ha egészen mások már az arányok: míg még 1930-ban is a németek voltak többségben az akkor százezres lakosú városban, 2011-re a 300 ezresre duzzadt bánsági nagyváros lakosságának 81 százaléka román volt, 10 százalék magyar, német és szerb pedig 1,3, illetve 1,5 százalék.

 

A történelmi belvárost Savoyai Jenő herceg építtette, ő alapította a Romániában azóta is meghatározó piaci részedeséssel rendelkező sörgyárat, lett lóvasút, majd villamos, itt vezették be először az elektromos közvilágítást. Nem beszélve arról, hogy Temesváron született az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legtipikusabb élettörténetével rendelkező Francesco Illy is, aki egy bánáti magyar és egy német gyerekeként bécsi tudással az Adria-partjáról még a svájciakkal is megszerettetett egy török italt: a kávét. Amit aztán el is nevezett magáról.

 

Az Azonnali ezért a Monarchia végének 100. évfordulóján, egyben Románia fennállásának 100. évfordulóján azt kérdezte a temesváriaktól: melyik államalakulatban élnének szívesebben?

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás