+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. november 15. péntek, 13:05
Van egy zártkerti telked a faluvégen, amit később belterületté minősítettek? Ha eladod, spekuláns vagy, és 90 százalékos sarcot kell fizetned. Kösz, Borkai, kösz, Gulyás!

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Tegyük fel, hogy van egy házad a falu vagy város szélén egy telekkel, amit megvettél mondjuk ötmillió forintért. Régen szőlőhegy volt, ezért az ingatlannyilvántartásban zártkertként szerepel. Növekszik a település, most már költözgetnek ki oda életvitelszerűen az emberek, van villanyvezeték, netán rendes, aszfaltos út is. Szóval egy idő után belterületté nyilvánítják az ott lévő telkeket. (Ez mondjuk sajnos nem mindig megy simán, sőt, egy csomó indokolatlan zártkert van, de most nem ez a lényeg.)

 

A belterületté nyilvánítás azzal is jár, hogy onnantól köteles lesz az önkormányzat vizet és közvilágítást is biztosítani az utcában, meg azzal is, hogy ha eladnád a telkedet meg a házadat, akkor azt jóval drágábban tudod megtenni, mondjuk tízmillióért (vagy akár többért is, ha közben olyan irányba mozdult az ingatlanpiac).

 

De ahelyett, hogy örülhetnél ennek a plusz ötmilliónak, ennek a pénznek a kilencven százalékát be kell majd fizetned az államnak. Az állam ugyanis – a Semjén Zsolt és Gulyás Gergely által jegyzett törvényjavaslat értelmében – 2020 februárjától

 

nemes egyszerűséggel azt fogja feltételezni rólad, hogy ha volt egy ingatlanod, ami eddig nem belterületi volt, aztán meg azzá minősítették, és te azt eladod, akkor te bizony spekuláns vagy.

 

Milyen illeték, és milyen spekulánsok?

 

Ha nem lenne máris nyilvánvaló, hogy ez miért marhaság, akkor mindjárt részletesen is kifejtem, előbb azonban itt egy furcsa anomália jogi ínyenceknek.

 

Mindezt a kilencven százalékos sarcot illetékként fogják bevezetni. Az illetékeknek normális esetben az a tulajdonsága, hogy az fizeti, aki megszerzett valamilyen dolgot. Például, ha veszek egy házat, akkor én 4 százalékos illetéket fizetek, míg az eladó, aki pénzt kapott, a bevétele után adót fizet (áfát, vagy szja-t). Akié lett a pénz, az adózik, akié lett a dolog, az meg illetéket fizet.

 

Ehhez képest ezt a „spekulánsilletéket” nem a belterületivé nyilvánított ingatlanok megszerzőire, hanem eladóira (jogi nyelven átruházóira) – nyilván ők a potenciális spekulánsok, akik szörnyű bűnként jól keresnének ezen – vetik ki. Szóval ez a sarc a dogmatika szerint adó kéne, hogy legyen, de mégis illetéknek nevezik.

 

Mindenesetre a nevén még viszonylag könnyű is túllépni, azon viszont már kevésbé, hogy az állam mindenkit spekulánsként kezel, akinek belterületivé nyilvánították az ingatlanát, és ezek után van pofája azt eladni. Ha tíz évig megtartottad, vagy már hat éve a tied volt, mikor belterületté minősítették, akkor rajtad van a kóserpecsét, nem vagy spekuláns, de ha mondjuk fél év hibádzik, akkor még magad vagy a nemzetközi karvalytőke egy személyben. Logikus, nem?

 

Hogyan néz ki mindez Borkai híres szántóföldbiznisze fényében?

 

Hogy miért volt rohadt fontos pont most ez a húzás? Ennyire kellene a pénz a kasszába? Vagy kommunikációs célzat van mögötte? Hiszen

 

ezt a módosítást könnyen el lehet adni azoknak – bár nem hinném, hogy túl sokan lennének ilyenek ebben az országban – akik a Borkai-ügyben nem a Híres Győri Családapa kurváin, hanem a telekminősítéses szántóföldmutyin háborodtak fel,

 

hiszen most meg lehet mutatni, hogy jaj, hát mégse hagyják az ilyeneket: nemcsak hogy Borkait vetették ki maguk közül, de most még az ilyen jellegű átminősítős mutyibizniszeket is jól megadóztatják… vagy izé… megilletékeztetik.

 

Ezzel csak három bökkenő van:

 

1. A törvény nem lesz visszaható hatályú (nem is lehet), úgyhogy azon a szántóföldbizniszen már utólag nem lehet semmit megsarcolni.

 

2. Hogyhogy az azóta eltelt hét évben fel se merültek ilyen ötletek, csak most, hogy újra előtérbe került ez az ügy?

 

3. Nem jogalkotással kellene az ilyeneket „ágyúval verébre” módon kezelni, hanem

 

arra kéne jobban odafigyelni, hogy a földhivatalban csak indokolt esetben minősítsenek át ingatlanokat (akkor viszont igen), és ez ne kenőpénz- meg lobbialapon menjen. Csak hát ezt nyilván sokkal nehezebb,

 

mint egy huszárvágással spekulánsnak nyilvánítani egy csomó, falu- vagy városszélre szorult embert, nehogy egyszer véletlenül közülük néhányan is jó üzletet csinálhassanak. Még jó, hogy a padlásokat nem söprik le, hátha ott is megbújik egy-két spekuláns.

 

Most olvastad először ezt a szöveget? Az azért lehet, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele. Iratkozz fel itt, és hetente háromszor küldünk reggelente ilyen cikkeket és még sok minden mást!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Két és fél millió forintnyi lejt kapna, aki hétüléses autót vesz, és legalább három gyereke van. Persze kérdés, hogy átmegy-e a román parlamenten a javaslat.

A Kisalföld szerint nem hírértékű a győri időközi választás jelöltjeinek vitája, ellentétben például azzal, hogy a Hír TV szavazásán mindenki egyetértett Orbán Viktorral.

A novemberi londoni terrortámadás után két hónap kellett, hogy valamilyen javaslatot tegyen a kormány.

Az eddigi főszerkesztő-helyettes, Gidró Krisztina került a Csongrád megyei kormánypárti napilap élére.

Igencsak megosztott a romániai magyarok legnagyobb pártja, noha a Néppárt-tagság számukra fontos. Videó!

Az EU-támogatások területalapú elosztása körül kialakult politikai botránynak az első áldozatai nem is a települések lehetnek, hanem az eddig biztos befutónak számító győri fideszes jelölt, Dézsi Csaba András.

Számos, hagyományosan kapitalista ország lakosságának többsége igennel válaszol erre a kérdésre egy friss felmérés szerint. Mutatjuk a kutatás eredményeit!

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás