Milyen elképesztő gonoszságra vall szenvedni hagyni a menthetetlen betegeket, akkor amikor ők semmi mást nem szeretnének, csak méltósággal, lehetőleg fájdalommentesen meghalni?

A békés együttélést a szekularizáció biztosítja, ahol mindenki lehet vallásos, aki akar, de senkire nem erőltetik rá, aki nem.

A hazai politikai szereplők valamennyien azt az igényt akarják kiszolgálni, hogy legyen valaki, aki végre rendbe teszi az adóforintokból működő egészségügyet, megszünteti a várólistákat, és korszerűvé varázsolja az állami oktatást. Erre várni egyszerű felelősséghárítás és naivitás, ezeknek a szolgáltatásoknak a minőségéről és az azokat fogyasztó felelős állampolgároknak kéne döntenie.

Az identitás akkor jó, ha szívből jön, nem kötelező. A nemzetet pedig egyszerre lehet ünnepelni és kritizálni a vezetőit, hiszen erről szól, ha tényleg komolyan vesszük.

Az, hogy az adóforintok elköltésébe beleszóljunk, nemhogy lehetetlen, kicsiben már működik is a részvételi költségvetéssel. A felnőttkor szerves része, hogy sok bonyolult dolgot kell megértenünk az internethálózat hibaelhárításától az adóbevallásig. A nem korrupt, tisztességes politikusokra viszont várhatunk napestig, én ebben már nem bízom. Viszontválasz Virág Sárának.

Mi történne akkor, ha arra kellene válaszolnunk, hogy egyetértünk-e azzal, hogy tízmilliárdot fordítsunk ebben az évben az egészségügyre? Mely átlag polgártársamnak van rálátása arra, hogy hány milliárdba fáj működtetni az egészségügyet? Mit válaszoljunk erre? Hogy sok? Vagy épp kevés? Honnan tudjuk? Válasz Tarnay Kristófnak.

Az államnak konkrét célokra kéne csak adót beszednie, és az adókulcsokat közvetlenül az adott évi legszükségesebb költekezéseiből kellene levezetnie, ezekről pedig népszavazáson kellene az adófizetőknek dönteni. Mondja meg az állam, konkrétan mire kell a pénzünk és dönthessünk, akarjuk-e ezt.

A törvény inkább a melegekről értelmesen beszélő civil szervezeteket tiltaná ki az iskolákból azzal, hogy nem veszi őket nyilvántartásba. Érdekes módon hit- és erkölcstan kérdésében nem volt ennyire barátja a kormány az iskolán kívüli oktatásnak.