+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. szeptember 22. vasárnap, 18:37
Egy friss felmérés szerint az ország szurkolóinak több, mint a fele szavazott a radikális jobboldali pártokat tömörítő koalícióra.

Elég érdekes statisztikát hozott le a Europe Elects Lengyelországról: a 9500 ember megkérdezésével készült felmérés azt kutatta, a futballszurkolók melyik párthoz húznak akkor, amikor épp nem a kedvenc csapatuknak szurkolnak. Az eredmény szinte meglepő, de az oldalválasztás nem: a futball arrafelé is a jobboldalhoz kötődik inkább, de nem a nacionalista, konzervatív kormánypárt, a PiS, hanem a radikálisabb pártokat összegyűjtő Konfederacja koalíció a legnépszerűbb, rájuk a megkérdezettek 55,2 százaléka szavazna, szemben az Orbán Viktor barátainak számító PiS-szel, akikre csak 28 százalék menne szavazni.

 

Ez már csak azért érdekes, mert a lengyel kormánypárt előszeretettel szerepelteti a hozzá köthető sajtóban a lengyel ultra szcéna embereit, és úgy általában nincs különösebben rossz viszonyban a meccsekre összeálló brigádokkal. 

 

Bár a harmadik helyre a centralistának mondható Polgári Koalíció került (KO), de rájuk már csak az ország futballszurkolóinak nyolc százaléka szavazott, a többiek pedig bőven öt százalék alatt végeztek.

 

Ezzel ki is jön, hogy a lengyel focirajongók 83 százaléka jobboldali, ráadásul nem is a mérsékelt fajtából.
 

A lengyel fociközeg az egész térséghez hasonlóan a kommunistaellenesség köré épült már az elejétől fogva, az ország világszinten is a legkeményebbek közé tartozó huligánjai pedig az előző rendszerben többször is visszavonulásra kényszerítették a rendőrséget is. A baloldal azóta sem létezik igazán a lengyel lelátókon, ezzel szemben a radikális jobb ott is otthonra talált.

 

Ami érdekes, hogy a várttal ellentétben a Konfederacja nem az a fajta radikális jobboldal, amire elsőre tippelnénk: ez inkább egy euroszkeptikus libertariánus csoport, és bár nacionalisták is, nem sok közük van a Nemzeti Radikális Táborhoz, akik a két világháború közti lengyel fasiszta szervezeteket tekintik elődnek. Sőt, ami még furcsább, hogy a Nemzeti Radikális Tábor fel sem került a listára.

 

A statisztika azt is jól mutatja, mennyire túlsúlyban vannak ezek a nézetek a társadalom egészéhez képest: a 2019-es EP-választáson összesen 4,55 százalékot tudtak összehozni.

 

Ennek fényében érdemes megnézni a koalíció legerősebb pártjának mondható KORWiN elnökével, Janusz Korwin-Mikkevel készült interjúnkat 2017-ből. Korwin-Mikke az EP-ben főleg nőellenes felszólalásairól híresült el, de Bakó Beának azt is kifejtette, hogy Vlagyimir Putyinnal tulajdonképpen semmi baj nincs, és Lengyelország ősellensége Ukrajna lett inkább, Orbán Viktor előtt pedig nagy jövő áll, hiszen megmutatja, hogy unióellenesen is lehet élni.

 

 

FOTÓ: A Legia Varsó ultrái a németek által megölt lengyelekre emlékeznek a lelátón / Ultras-Tifo

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nyolc tagállam nem engedné a német elnökséget tárgyalni az EU-s pénzekről és a jogállamiságról, a Néppárt pedig nagyobb szigort szeretne: kemény tárgyalások lesznek.

Strache egy Bécs melletti jósnőhöz és egy dél-burgenlandi sámánhoz járt rontást levetetni és tanácsot kérni. Nem vicc.

Miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron a belarusz ellenzék vezetőjével?

Szerintük a kormánynak nincs jobboldali ellenzéke, ezért.

A Fidesz-közeli elemzőcég közvélemény-kutatással támasztja alá, hogy mára annyi a balliberális médiatúlsúlynak.

Szerdán 717 embert nyilvánítottak gyógyultnak a hatóságok, a járvány azonban még mindig elég gyorsan terjed.

A XII. kerületben nagyon nem nézik jó szemmel, hogy Kovács Gergely a nyilvánosságban kritizálja az önkormányzat működését, még az MSZP-s képviselő is kiakadt emiatt. Megkérdeztük, hogy mi történt!

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás