+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Szűcs Donát & Bakó Bea
2020. november 18. szerda, 18:17
Mi kell ahhoz, hogy a lengyel kormány elálljon az EU-s költségvetés vétójától? Miért tartják törvénytelennek a jogállamisági mechanizmust? Witold Waszczykowski PiS-es EP-képviselőt kérdeztük.

A most EP-képviselősködő volt lengyel külügyminiszter, a nacionalista-konzervatív PiS színeiben politizáló Witold Waszczykowski e-mailben válaszolt az EU-s költségvetést és a koronavírus-mentőcsomagot érintő lengyel és magyar vétóval kapcsolatos kérdéseinkre. Mint írta, 

 

a lengyel vétó nem magáról a büdzséről vagy a mentőcsomagról szól, ezeket támogatja a lengyel kormány. Amivel gond van, az az ezekhez tartozó, szerinte törvénytelen jogállamisági mechanizmus.

 

A jogállamisági mechanizmus az EU-szerződésbe ütközik a PiS szerint

 

Waszczykowski értelmezésében azért törvényellenes a jogállamisági mechanizmus, mert az Európai Unió alapszerződéseiben nincs erre jogi alap, hiszen a tagállamoknak juttatott pénzekről az adott tagállam lakosságszáma és gazdasága, fejlettségi szintje alapján kell dönteni, nem „légbőlkapott és homályos egyéb kritériumok alapján”.

 

Waszczykowski felidézte, hogy a mechanizmus jogi alapjaival kapcsolatban még az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálatának is komoly kételyei voltak. Ez valóban így van, sőt: a kételyekről szóló szakvélemény teljes szövegét a Tanács jogi szolgálata nem hajlandó közzétenni, ezzel kapcsolatban folyamatban egy per is folyamatban van az Európai Unió Törvényszékén.

 

Tusk csak azért kritizál, mert kormányt akar buktatni

 

Az Azonnali felidézte a lengyel kormánypárti EP-képviselőnek a legbefolyásosabb európai pártcsaládot, a német CDU-t és a Fideszt is sorai között tudó jobbközép Európai Néppártot elnöklő Donald Tusk gondolatmenetét, miszerint azoknak az országoknak, ahol a jogállam megfelelően működik, nem kell félniük a jogállamisági mechanizmustól.

 

Arra a kérdésünkre, hogy azért tart-e Lengyelország a jogállamisági mechanizmustól, mert valóban gondok vannak náluk a jogállammal, Waszczykowski úgy reagált: szerinte Tusk (aki korábban lengyel miniszterelnök is volt a PiS fő ellenfele, a PO színeiben) aktívan dolgozik saját országának és honfitársainak érdekei ellen, fake news-t és hamis narratívákat terjeszt. Azt írta: Tusk céljainak semmi köze a jogállamisághoz, ő csak Lengyelország konzervatív kormányára akar nyomást gyakorolni, meg akarja fosztani a lengyeleket az EU alapszerződéseiben nekik garantált forrásoktól, és destabilizálni akarja a kormányt, esetleges rezsimváltást indikálva ezzel.

 

Az exkülügyminiszter Waszczykowski magát a jogállamisági mechanizmust tartja veszélyesnek, hiszen szerinte a jogállamiság definíciója még nagy jóindulattal is homályos. Ez önkényes ítéletekhez és az európai balliberális mainstream által nem kedvelt kormányok megbüntetéséhez vezethet, írta.

 

Lengyel jogállam: nincs itt semmi látnivaló!

 

A képviselő szerint Lengyelországban semmi probléma nincs a jogállamisággal.

 

Néhány olyan megoldás, ami miatt Lengyelországot is kritizálják – például az Alkotmánybíróság és a legfelsőbb bírók kinevezésének módja – szerinte tulajdonképpen a német vagy a spanyol modellt követi.

 

Valójában az alkotmány- és legfelsőbb bírók kinevezésére vonatkozó szabályokat pont a PiS változtatta meg olyan módon, hogy az politikailag könnyebben befolyásolható legyen: ez még akkor is így van, ha a PiS kormányzása előtt 2015-ben a PO – előre látva választási vereségét – valóban jogellenes trükközéssel nevezett ki hónapokkal előre, a választás utánra alkotmánybírókat.

 

Arra sem tért ki a lengyel jogállamiság állapotával elégedett PiS-es politikus, hogy jelenleg a bíróságok törvények általi vegzálása olyan szinten van Lengyelországban, hogy egyes esetekben – törvény által előírt módon – fegyelmi eljárásokat indítanak bírók ellen, ha azok az EU-s jog által előírt kötelezettségeiknek eleget téve végrehajtják az Európai Bíróság ítéleteit, vagy előzetes döntéshozatali indítvánnyal fordulnak az Európai Bírósághoz.

 

A lengyelek a magyarokkal vannak

 

Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mit kellene Brüsszelnek megváltoztatnia a jogállamisági mechanizmus kapcsán ahhoz, hogy Lengyelország elálljon a vétótól és az ügyben magára hagyja Magyarországot,

 

Waszczykowski azt válaszolta: a lengyel és a magyar álláspont ugyanaz, ezért Lengyelország senkit nem hagy az út szélén,

 

amíg Brüsszel le nem áll a politikai agendájának erőltetésével. 

 

A politikus szerint egyébként széles konszenzus van a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban a lengyel kormánykoalíción belül, vagyis a politikus visszautasította azt a felvetésünket, hogy a lengyel álláspontról egyedül Morawiecki miniszterelnök, Jarosław Kaczyński PiS-elnök, vagy valamilyen más külpolitikai testület döntene. 

 

És hogy milyen lehetőséget lát Waszczykowski a kompromisszumra? Erre tömör választ kaptunk a volt külügyminisztertől: 

 

„Bármilyen, az alapszerződésekkel egybevágó megoldás le kell, hogy számoljon az úgynevezett jogállamisági mechanizmussal.”

 

NYITÓKÉP: Witold Waszczykowski interjút ad az Azonnalinak 2019 nyarán. Fotó: Bukovics Martin, Strasbourg / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás