+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Szűcs Donát & Bakó Bea
2020. november 18. szerda, 18:17
Mi kell ahhoz, hogy a lengyel kormány elálljon az EU-s költségvetés vétójától? Miért tartják törvénytelennek a jogállamisági mechanizmust? Witold Waszczykowski PiS-es EP-képviselőt kérdeztük.

A most EP-képviselősködő volt lengyel külügyminiszter, a nacionalista-konzervatív PiS színeiben politizáló Witold Waszczykowski e-mailben válaszolt az EU-s költségvetést és a koronavírus-mentőcsomagot érintő lengyel és magyar vétóval kapcsolatos kérdéseinkre. Mint írta, 

 

a lengyel vétó nem magáról a büdzséről vagy a mentőcsomagról szól, ezeket támogatja a lengyel kormány. Amivel gond van, az az ezekhez tartozó, szerinte törvénytelen jogállamisági mechanizmus.

 

A jogállamisági mechanizmus az EU-szerződésbe ütközik a PiS szerint

 

Waszczykowski értelmezésében azért törvényellenes a jogállamisági mechanizmus, mert az Európai Unió alapszerződéseiben nincs erre jogi alap, hiszen a tagállamoknak juttatott pénzekről az adott tagállam lakosságszáma és gazdasága, fejlettségi szintje alapján kell dönteni, nem „légbőlkapott és homályos egyéb kritériumok alapján”.

 

Waszczykowski felidézte, hogy a mechanizmus jogi alapjaival kapcsolatban még az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálatának is komoly kételyei voltak. Ez valóban így van, sőt: a kételyekről szóló szakvélemény teljes szövegét a Tanács jogi szolgálata nem hajlandó közzétenni, ezzel kapcsolatban folyamatban egy per is folyamatban van az Európai Unió Törvényszékén.

 

Tusk csak azért kritizál, mert kormányt akar buktatni

 

Az Azonnali felidézte a lengyel kormánypárti EP-képviselőnek a legbefolyásosabb európai pártcsaládot, a német CDU-t és a Fideszt is sorai között tudó jobbközép Európai Néppártot elnöklő Donald Tusk gondolatmenetét, miszerint azoknak az országoknak, ahol a jogállam megfelelően működik, nem kell félniük a jogállamisági mechanizmustól.

 

Arra a kérdésünkre, hogy azért tart-e Lengyelország a jogállamisági mechanizmustól, mert valóban gondok vannak náluk a jogállammal, Waszczykowski úgy reagált: szerinte Tusk (aki korábban lengyel miniszterelnök is volt a PiS fő ellenfele, a PO színeiben) aktívan dolgozik saját országának és honfitársainak érdekei ellen, fake news-t és hamis narratívákat terjeszt. Azt írta: Tusk céljainak semmi köze a jogállamisághoz, ő csak Lengyelország konzervatív kormányára akar nyomást gyakorolni, meg akarja fosztani a lengyeleket az EU alapszerződéseiben nekik garantált forrásoktól, és destabilizálni akarja a kormányt, esetleges rezsimváltást indikálva ezzel.

 

Az exkülügyminiszter Waszczykowski magát a jogállamisági mechanizmust tartja veszélyesnek, hiszen szerinte a jogállamiság definíciója még nagy jóindulattal is homályos. Ez önkényes ítéletekhez és az európai balliberális mainstream által nem kedvelt kormányok megbüntetéséhez vezethet, írta.

 

Lengyel jogállam: nincs itt semmi látnivaló!

 

A képviselő szerint Lengyelországban semmi probléma nincs a jogállamisággal.

 

Néhány olyan megoldás, ami miatt Lengyelországot is kritizálják – például az Alkotmánybíróság és a legfelsőbb bírók kinevezésének módja – szerinte tulajdonképpen a német vagy a spanyol modellt követi.

 

Valójában az alkotmány- és legfelsőbb bírók kinevezésére vonatkozó szabályokat pont a PiS változtatta meg olyan módon, hogy az politikailag könnyebben befolyásolható legyen: ez még akkor is így van, ha a PiS kormányzása előtt 2015-ben a PO – előre látva választási vereségét – valóban jogellenes trükközéssel nevezett ki hónapokkal előre, a választás utánra alkotmánybírókat.

 

Arra sem tért ki a lengyel jogállamiság állapotával elégedett PiS-es politikus, hogy jelenleg a bíróságok törvények általi vegzálása olyan szinten van Lengyelországban, hogy egyes esetekben – törvény által előírt módon – fegyelmi eljárásokat indítanak bírók ellen, ha azok az EU-s jog által előírt kötelezettségeiknek eleget téve végrehajtják az Európai Bíróság ítéleteit, vagy előzetes döntéshozatali indítvánnyal fordulnak az Európai Bírósághoz.

 

A lengyelek a magyarokkal vannak

 

Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mit kellene Brüsszelnek megváltoztatnia a jogállamisági mechanizmus kapcsán ahhoz, hogy Lengyelország elálljon a vétótól és az ügyben magára hagyja Magyarországot,

 

Waszczykowski azt válaszolta: a lengyel és a magyar álláspont ugyanaz, ezért Lengyelország senkit nem hagy az út szélén,

 

amíg Brüsszel le nem áll a politikai agendájának erőltetésével. 

 

A politikus szerint egyébként széles konszenzus van a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban a lengyel kormánykoalíción belül, vagyis a politikus visszautasította azt a felvetésünket, hogy a lengyel álláspontról egyedül Morawiecki miniszterelnök, Jarosław Kaczyński PiS-elnök, vagy valamilyen más külpolitikai testület döntene. 

 

És hogy milyen lehetőséget lát Waszczykowski a kompromisszumra? Erre tömör választ kaptunk a volt külügyminisztertől: 

 

„Bármilyen, az alapszerződésekkel egybevágó megoldás le kell, hogy számoljon az úgynevezett jogállamisági mechanizmussal.”

 

NYITÓKÉP: Witold Waszczykowski interjút ad az Azonnalinak 2019 nyarán. Fotó: Bukovics Martin, Strasbourg / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás