+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. július 25. csütörtök, 11:16
Ne azt nézd, mit tehetsz te a Bundeswehrért, azt nézd, mit tehet a Bundeswehr érted: elég sokat.

Az elmúlt hónapok egyik legjobb német belpolitikai és kremlinológiai elemzését küldte ki hírlevele előfizetőinek Gabor Steingart német újságíró, a Handelsblatt korábbi főszerkesztője, akinek médiapiaci tevékenységét nemrég az Azonnalin külön is méltattuk. Éspedig arról, hogy miért tetszett meg annyira Angela Merkelnek Emmanuel Macron állítólagos ötlete Ursula von der Leyen német védelmi miniszter Európai Bizottság-elnökké tételéről. A lépésnek ugyanis nem csak Európa-politikai vetülete van, hanem legalább annyira német belpolitikai is – nem véletlen, hogy a hír kiszivárgásának perceiben az éppen az Európai Parlamentben tartózkodó német újságírók azt kezdték el rögtön találgatni, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer vagy Friedrich Merz lesz-e az új védelmi minisztere Németországnak.

 

AKK, a tartalékkancellár

 

Steingart rögtön azzal kezdi, hogy Kramp-Karrenbauert katonai tapasztalat, hadügy iránti érdeklődés, geostratégiai vízió és magabiztos angoltudás nélküli pártpolitikusnak nevezi, aki mindezek ellenére a nyakába kapta Európa második legnagyobb hadserege fölötti irányítást. (A legnagyobb a franciáké, a németek Bundeswehrje után az olaszoké következik.) „Ez a kinevezés a kancellár politikai számításából adódik:

 

egy olyan pártkatonát kíván állomásoztatni a közvetlen közelében, aki amennyiben erre szükség van, új választások kiírása nélkül, egyszerű jogi eszközökkel ügyvezető kancellárrá léphet elő.

 

AKK ezáltal kevésbé egy védelmi miniszter, sokkal inkább egy tartalékos kancellár” – írja Steingart.

 

Az újságíró szerint az elmúlt hetek azt bizonyítják, hogy Merkel pontosan tudja, politikai pályája végén van, ezért gyorsan betesz annyi bizalmast annyi pozícióba, amennyibe csak lehet. Ez az „Alkonypír-akció” megőrzi Merkel befolyását a kancellár nyugdíjas éveire is, tesz arról, hogy a következő években pozitív megvilágításba helyeződjék az életműve, és bebetonozza a mostani irányvonalat a következő tíz évre – legalábbis ez Merkel nagy terve, véli Steingart. A terv egyik lépése volt az is, hogy Ursula von der Leyen, Merkel egyik legfőbb bizalmasa az Európai Bizottság elnöki székébe kerüljön.

 

Macchiavellizmus csúcsra pörgetve

 

Ennek tükrében lényegében mindegy, mi mindent mondott beiktatási beszédében Annegret Kramp-Karrenbauer,

 

a feladata ugyanis nem az lesz, hogy rendbehozza végre a Bundeswehrt, hanem hogy ne bukjon bele a védelmi miniszterségbe Merkel távozásáig.

 

Steingart felidézi: miután a CDU nincs épp túl jó állapotban Kramp-Karrenbauer elnöksége alatt (tele vannak belső vitákkal, sokáig az sem volt biztos, hogy AKK egyáltalán alkalmas-e kancellárnak, ezért is pletykálták Friedrich Merz védelmi miniszterségét), ezért jót tesz a politikusnak, hogy megkapta a Bundeswehrt mentsvárként. „Ez a két nő macchiavellista értelmezésben interpretálta John F. Kennedy szavait. Ne azt kérdezd, mit tudsz te tenni a Bundeswehrért. Kérdezd azt, mit tehet a Bundeswehr érted. Innen nézve egy nagy napot éltünk át. Merkel és AKK hatalompolitikai elszántságukat ünnepelték.”

 

FOTÓ: Tobias Koch / AKK Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett országban független megfigyelők számtalan választási visszaélést jelentettek, a hatóságok ezekből egyet sem ismertek el.

Fideszes nincs a jelöltek között, a párt néppártbeli tagsága ugyanis még mindig revízió alatt van. De KDNP-s, felvidéki hidas és MKP-s vagy épp erdélyi RMDSZ-es politikus sem jelöltette magát pozíciókra.

Nagy szavak ezek, hiszen a miniszterelnök hónapok óta azzal küzdött, hogy még a saját képviselői egy része is torpedózza a terveit.

A Hosszúlépés mozgalom kezdeményezése célba ért, a II. kerület már bevállalt egy női szobrot. Kerpel-Fronius Gábor azt ígéri, az új köztéri szobrokkal vége a tíz éve tartó vizuális környezetszennyezésnek.

A terhes nőre harmincöt esetet sikerült rábizonyítani, de valószínűleg több követőjéről is nagyon sok pénzt gombolt le.

Újabb óriási tüntetésen követelték Prágában az összeférhetetlenséggel vádolt miniszterelnök lemondását.

Az Azonnali megkérdezte a leköszönő elnök Nagy Károlytól, mit szól az eredményhez, és nem csalódott-e miatta.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Várhelyi a meghallgatásán profi teljesítményt nyújtott, más, nála jóval gyengébb biztosjelöltekkel ellentétben mégis csuklóztatják az EP-ben. Hogy miért?

Twitter megosztás Google+ megosztás