Miért tette meg Merkel védelmi miniszternek a kiszemelt utódját?

Szerző: Bukovics Martin
2019.07.25. 11:16

Ne azt nézd, mit tehetsz te a Bundeswehrért, azt nézd, mit tehet a Bundeswehr érted: elég sokat.

Miért tette meg Merkel védelmi miniszternek a kiszemelt utódját?

Az elmúlt hónapok egyik legjobb német belpolitikai és kremlinológiai elemzését küldte ki hírlevele előfizetőinek Gabor Steingart német újságíró, a Handelsblatt korábbi főszerkesztője, akinek médiapiaci tevékenységét nemrég az Azonnalin külön is méltattuk. Éspedig arról, hogy miért tetszett meg annyira Angela Merkelnek Emmanuel Macron állítólagos ötlete Ursula von der Leyen német védelmi miniszter Európai Bizottság-elnökké tételéről. A lépésnek ugyanis nem csak Európa-politikai vetülete van, hanem legalább annyira német belpolitikai is – nem véletlen, hogy a hír kiszivárgásának perceiben az éppen az Európai Parlamentben tartózkodó német újságírók azt kezdték el rögtön találgatni, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer vagy Friedrich Merz lesz-e az új védelmi minisztere Németországnak.

AKK, a tartalékkancellár

Steingart rögtön azzal kezdi, hogy Kramp-Karrenbauert katonai tapasztalat, hadügy iránti érdeklődés, geostratégiai vízió és magabiztos angoltudás nélküli pártpolitikusnak nevezi, aki mindezek ellenére a nyakába kapta Európa második legnagyobb hadserege fölötti irányítást. (A legnagyobb a franciáké, a németek Bundeswehrje után az olaszoké következik.) „Ez a kinevezés a kancellár politikai számításából adódik:

egy olyan pártkatonát kíván állomásoztatni a közvetlen közelében, aki amennyiben erre szükség van, új választások kiírása nélkül, egyszerű jogi eszközökkel ügyvezető kancellárrá léphet elő.

AKK ezáltal kevésbé egy védelmi miniszter, sokkal inkább egy tartalékos kancellár” – írja Steingart.

Az újságíró szerint az elmúlt hetek azt bizonyítják, hogy Merkel pontosan tudja, politikai pályája végén van, ezért gyorsan betesz annyi bizalmast annyi pozícióba, amennyibe csak lehet. Ez az „Alkonypír-akció” megőrzi Merkel befolyását a kancellár nyugdíjas éveire is, tesz arról, hogy a következő években pozitív megvilágításba helyeződjék az életműve, és bebetonozza a mostani irányvonalat a következő tíz évre – legalábbis ez Merkel nagy terve, véli Steingart. A terv egyik lépése volt az is, hogy Ursula von der Leyen, Merkel egyik legfőbb bizalmasa az Európai Bizottság elnöki székébe kerüljön.

Macchiavellizmus csúcsra pörgetve

Ennek tükrében lényegében mindegy, mi mindent mondott beiktatási beszédében Annegret Kramp-Karrenbauer,

a feladata ugyanis nem az lesz, hogy rendbehozza végre a Bundeswehrt, hanem hogy ne bukjon bele a védelmi miniszterségbe Merkel távozásáig.

Steingart felidézi: miután a CDU nincs épp túl jó állapotban Kramp-Karrenbauer elnöksége alatt (tele vannak belső vitákkal, sokáig az sem volt biztos, hogy AKK egyáltalán alkalmas-e kancellárnak, ezért is pletykálták Friedrich Merz védelmi miniszterségét), ezért jót tesz a politikusnak, hogy megkapta a Bundeswehrt mentsvárként. „Ez a két nő macchiavellista értelmezésben interpretálta John F. Kennedy szavait. Ne azt kérdezd, mit tudsz te tenni a Bundeswehrért. Kérdezd azt, mit tehet a Bundeswehr érted. Innen nézve egy nagy napot éltünk át. Merkel és AKK hatalompolitikai elszántságukat ünnepelték.”

FOTÓ: Tobias Koch / AKK Facebook

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali alapító-főszerkesztője

Német anyanyelv, gradišćei gyökerek, pécsi szőlő, olasz parkolási bírságok. Az Azonnalitól való távozása óta itt olvasható: Gemišt

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek