+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence & Bukovics Martin
2019. július 2. kedd, 13:42
Újabb név pörög a brüsszeli folyosókon: a német védelmi miniszter mögé a visegrádi országok és Olaszország is beállna.

Továbbra is patthelyzet van Brüsszelben, ahol az Európai Tanácsban tömörülő EU-s vezetők azt próbálják kitalálni, hogy kik legyenek az EU új vezetői: a vasárnap óta tartó csúcs kedden 11-kor indult volna újra, de ehelyett Donald Tusk, a Tanács lengyel elnöke egyelőre egyenként egyeztet a vezetőkkel, a csúcs kettőkor kezdődhet a hírek szerint.

 

A legújabb hírek szerint

 

újabb jelölt került elő Timmermans és Weber helyett a Bizottság élére: a CDU-s, tehát néppárti Ursula von der Leyen német védelmi miniszter.

 

A vasárnap óta rágott – források szerint Angela Merkel által kitalált és mindenki torkán lenyomni akart – terv ugye az, hogy a szociáldemokrata csúcsjelölt, Frans Timmermans legyen a Bizottság elnöke, de ez nagyon nem tetszik a néppárti vezetők jelentős részének, akik szeretnék megőrizni a jobbközép pártcsaládnak a Bizottság vezetését. Timmermans megválasztását Olaszország és a visegrádi országok vezetői is megvétózták.

 

Von der Leyen bizottsági elnöksége mellett tudni még a további EU-s toppozíciókról is: az Európai Tanácsot a liberális belga ügyvivő miniszterelnök, Charles Michel vezetné, Manfred Weber bajor néppárti csúcsjelölt az Európai Parlament vezetését kapná meg, míg a külügyi főképviselő a balközép S&D-t erősítő szlovák diplomata, EU-s biztos Maroš Šefčovič lenne; de olyan hír is van, hogy Šefčovič és Weber nem része a csomagnak. A legfrissebb, Twitteren terjedő névsorban ott van von der Leyen, Charles Michel, de a parlamenti elnökséget és a külügyi főképviselői tisztet a szociáldemokraták kapnék, jelesül az egykori bolgár miniszterelnök, Sergei Stanishev lenne az EP-elnök, a spanyol külügyminiszter Josep Borrell pedig a főképviselő.

 

Olyat is hallottunk, hogy az Európai Központi Bank elnöki posztját a jelenleg az IMF élén álló francia jogásznő, Christine Lagarde kapná. A nevek csomagban való elfogadását sürgeti, hogy az Európai Parlament szerdán elnököt választ – és akkor is döntést kell hozniuk az EP-képviselőknek, ha nem érkezik jelzés a Tanácsból ledealelt jelöltről. (Az Azonnali ezt Strasbourgból tudósítja majd.)

 

A német védelmi miniszter bizottsági elnöksége mögé viszont nem csak a néppárti vezetők sorakoznának fel,

 

de Ursula von der Leyent a Timmermanst megvétózó olaszok, a franciák és a V4-ek is támogatnák,

 

mi több, személyét Macron javasolta, és Németország külön megállapodott róla a V4-ekkel is.

 

Mivel a helyzet gyakorlatilag percenként változik Brüsszelben, egyáltalán nem biztos, hogy végül ez a megoldás fog győzni, mindenestre a Politico élő közvetítése azt írja, hogy a korábba Angela Merkel német kancellár egyik pártbeli ellenfeleként emlegetett, német hadsereget lerohasztó, egy plágiumbotrányt is túlélt, hétgyerekes von der Leyennek egyre nagyobb a támogatottsága a közép- és kelet-európai vezetők között.

 

Közben Strasbourgban az EP épületében az újságírók azt pletykálják, hogy amennyiben Ursula von der Leyen lenne a Bizottság elnöke, úgy már meg is lenne az utódja a védelmi tárca élén Friedrich Merz személyében. Merz szoros versenyben maradt alul Annegret Kramp-Karrenbauerrel a CDU elnökségéért vívott küzdelemben a tavalyi év decemberében

 

FOTÓ: Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás