+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. július 10. szerda, 18:58
Alexander Van der Bellen osztrák államfő egy televíziós műsorban jelentette be: bármilyen is lesz a szeptemberi előrehozott választások utáni új bécsi koalíció, Herbert Kickl FPÖ-s politikust, aki májusig belügyminiszter volt, nem lesz hajlandó újra belügyminiszterré kinevezni. Kicklt Kurz sem akarja újra látni egy esetlegesen újra létrejövő ÖVP-FPÖ-koalícióban sem.

Herbert Kickl volt a korábbi Kurz-kormány legproblematikusabb minisztere. Az FPÖ értelmiségijének számító (mert pár szemeszter filozófiát hallgató) Kickl volt Heinz-Christian Strache beszédírója, de ő találta ki az FPÖ plakátjait is. Kickl egyértelműen a párt jobboldaláról jön.

 

Belügyminiszteri kinevezését is sokan már negatívan nézték, mert ezzel a rendőrség egésze FPÖ-s kontroll alá került. Ezzel Kickl vissza is élt:

 

utóbb jogellenesnek minősülő rendőrségi házkutatást rendeltetett el az alkotmány- és terrorvédelmi hatóságnál, ahol éppen az FPÖ-re terhelő dokumentumokat foglalta el

 

– ezek utóbb „el is vesztek”.

 

Kickl miatt az osztrák titkosszolgálatoknak is olyan rossz hírük lett – mondván: minden megy át Moszkvába tőlük –, hogy számos nyugat-európai ország, köztük a németek, megszakította az információátadást.

 

Kickl – bár ez esetben nem egészen jogosan – azért is érte kritika, mert rámutatott arra, hogy a jog a politika alkotása, azaz a jogot a politikai akarat formálja.

 

Az ibiziai videó után, amikor Heinz-Christian Strache lemondott az alkancellárságról, Sebastian Kurz a koalíció folytatásának feltételeként jelölte meg Kickl távozását is, mondván: az FPÖ körüli esetleges korrupciós ügyek kivizsgálását nehezíti, ha maga a belügyminiszter is FPÖ-s. Kickl leléptetésébe azonban nem ment bele az FPÖ, ezért kiléptek a kormányból. Ez vezetett Kurz bukásához, és egy szakértői kabinet felállásához.

 

A szeptember végi előrehozott választásokon – a felmérések szerint – Kurz nagy többséggel, akár a negyven százalékos álomhatárt is súrolva térhet vissza a hatalomba, miközben az FPÖ és a szocdem SPÖ majdnem húsz százalékkal van lemaradva mögötte.

 

Mivel vélhetően a liberális NEOS-szal nem lesz meg Kurz többsége, a Zöldek és a szocdemek meg nem akarnak Kurz-cal kormányozni, az ÖVP végül mégis rákényszerül majd az FPÖ-re – persze egy meggyengült FPÖ-re.

 

Ha vissza is jön az FPÖ, Kickl nem lehet megint belügyminiszter

 

Az osztrák államfőnek mind a kancellár, mind a miniszterek kinevezésében az alkotmány értelmében gyakorlatilag szabad keze van. Alexander Van der Bellen ezért jelenthette be egy újságírói kérdésre: bármilyen koalíció is jön létre, ő Kicklt semmiképpen sem lesz hajlandó kinevezni belügyminiszterré. Az egykori zöldpárti államfő azt mondta:

 

azon „valószínűtlen eset”, hogy Kicklt az FPÖ csak azért is újra belügyminiszternek jelölné, „elbukna” rajta.

 

Az FPÖ felháborodott az államfői nyilatkozaton, bár ők sem tudták kétségbe vonni, hogy Van der Bellennek tényleg alkotmányos joga eldöntenie, kit nevez ki milyen tárca élére. Harald Vilimsky, az FPÖ EP-képviselője szerint Kickl kizárásával azonban az államfő „túllépte a morális hatáskörét”, jelentsen ez bármit is.

 

Kurz inkább kisebbségi kormányt vezetne, de Kicklből semmiképp sem kér

 

Persze nem csak Van der Bellenen, de magán Kurzon is elbukna Kickl kinevezése: az ÖVP elnöke, aki minden valószínűség szerint szeptember után ismét visszatér a kancellári posztra, már június végén leszögezte: ha esetleg újra az FPÖ-vel kötne is koalíciót, Kickl semmiképp sem lehetne belügyminiszter egy általa vezetett kabinetben.

 

Kurz az osztrák Puls4 magántévének azt is nyilatkozta, hogy legszívesebben egy kisebbségi kormány élén térne vissza, amely esetről esetre szerezne többséget magának. Tény, hogy

 

Kurz a különböző ügyekben különböző pártokra számíthat.

 

A liberális gazdasági reformjainál az épp pártfinanszírozási botrányba keveredett liberális NEOS biztos kész együttszavazni, míg a menekültek kapcsán meg az FPÖ támogatná.

 

FOTÓ: Herbert Kickl / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás