Egy biztos: az FPÖ agya semmiképp sem kapja vissza tárcáját

Alexander Van der Bellen osztrák államfő egy televíziós műsorban jelentette be: bármilyen is lesz a szeptemberi előrehozott választások utáni új bécsi koalíció, Herbert Kickl FPÖ-s politikust, aki májusig belügyminiszter volt, nem lesz hajlandó újra belügyminiszterré kinevezni. Kicklt Kurz sem akarja újra látni egy esetlegesen újra létrejövő ÖVP-FPÖ-koalícióban sem.

Herbert Kickl volt a korábbi Kurz-kormány legproblematikusabb minisztere. Az FPÖ értelmiségijének számító (mert pár szemeszter filozófiát hallgató) Kickl volt Heinz-Christian Strache beszédírója, de ő találta ki az FPÖ plakátjait is. Kickl egyértelműen a párt jobboldaláról jön.

Belügyminiszteri kinevezését is sokan már negatívan nézték, mert ezzel a rendőrség egésze FPÖ-s kontroll alá került. Ezzel Kickl vissza is élt:

– ezek utóbb „el is vesztek”.

Kickl miatt az osztrák titkosszolgálatoknak is olyan rossz hírük lett – mondván: minden megy át Moszkvába tőlük –, hogy számos nyugat-európai ország, köztük a németek, megszakította az információátadást.

Kickl – bár ez esetben nem egészen jogosan – azért is érte kritika, mert rámutatott arra, hogy a jog a politika alkotása, azaz a jogot a politikai akarat formálja.

Az ibiziai videó után, amikor Heinz-Christian Strache lemondott az alkancellárságról, Sebastian Kurz a koalíció folytatásának feltételeként jelölte meg Kickl távozását is, mondván: az FPÖ körüli esetleges korrupciós ügyek kivizsgálását nehezíti, ha maga a belügyminiszter is FPÖ-s. Kickl leléptetésébe azonban nem ment bele az FPÖ, ezért kiléptek a kormányból. Ez vezetett Kurz bukásához, és egy szakértői kabinet felállásához.

A szeptember végi előrehozott választásokon – a felmérések szerint – Kurz nagy többséggel, akár a negyven százalékos álomhatárt is súrolva térhet vissza a hatalomba, miközben az FPÖ és a szocdem SPÖ majdnem húsz százalékkal van lemaradva mögötte.

Mivel vélhetően a liberális NEOS-szal nem lesz meg Kurz többsége, a Zöldek és a szocdemek meg nem akarnak Kurz-cal kormányozni, az ÖVP végül mégis rákényszerül majd az FPÖ-re – persze egy meggyengült FPÖ-re.

Ha vissza is jön az FPÖ, Kickl nem lehet megint belügyminiszter

Az osztrák államfőnek mind a kancellár, mind a miniszterek kinevezésében az alkotmány értelmében gyakorlatilag szabad keze van. Alexander Van der Bellen ezért jelenthette be egy újságírói kérdésre: bármilyen koalíció is jön létre, ő Kicklt semmiképpen sem lesz hajlandó kinevezni belügyminiszterré. Az egykori zöldpárti államfő azt mondta:

Az FPÖ felháborodott az államfői nyilatkozaton, bár ők sem tudták kétségbe vonni, hogy Van der Bellennek tényleg alkotmányos joga eldöntenie, kit nevez ki milyen tárca élére. Harald Vilimsky, az FPÖ EP-képviselője szerint Kickl kizárásával azonban az államfő „túllépte a morális hatáskörét”, jelentsen ez bármit is.

Kurz inkább kisebbségi kormányt vezetne, de Kicklből semmiképp sem kér

Persze nem csak Van der Bellenen, de magán Kurzon is elbukna Kickl kinevezése: az ÖVP elnöke, aki minden valószínűség szerint szeptember után ismét visszatér a kancellári posztra, már június végén leszögezte: ha esetleg újra az FPÖ-vel kötne is koalíciót, Kickl semmiképp sem lehetne belügyminiszter egy általa vezetett kabinetben.

Kurz az osztrák Puls4 magántévének azt is nyilatkozta, hogy legszívesebben egy kisebbségi kormány élén térne vissza, amely esetről esetre szerezne többséget magának. Tény, hogy

A liberális gazdasági reformjainál az épp pártfinanszírozási botrányba keveredett liberális NEOS biztos kész együttszavazni, míg a menekültek kapcsán meg az FPÖ támogatná.

FOTÓ: Herbert Kickl / Facebook