+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. június 26. szerda, 16:34
Amekkora bizonytalanság és káosz van az Annegret Kramp-Karrenbauer vezette CDU-ban, annyira magabiztos a tartományi miniszterelnökként a zöldek témáit rendre lenyúló Markus Söder uralma a bajor CSU-ban. Már azt is kinézik belőle, hogy ő váltja Merkelt.

Amíg a teljesen összenőtt német konzervatív uniópártokat, azaz a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) és a csak Bajorországban létező Keresztényszociális Uniót (CSU) Angela Merkel és Horst Seehofer vezették, havi rendszerességgel vesztek össze, ami a médiában főleg úgy csapódott le, hogy Seehofer már megint szidja valamiért a kancellárt. Főleg azért, mert a német belügyminisztériumot a mostani nagykoalíciós kormányban vezető Seehofernek túlságosan szoftak voltak a CDU elképzelései a menekültpolitikáról.

 

Aki megpuccsolta Seehofert

 

A seehoferi CSU ugyanis tartotta magát ahhoz a Franz Josef Strauss-i mondáshoz, miszerint a CSU-tól jobbra csak a fal van. A 2015-ös menekültválság óta ezért mást sem csinált, mint tolta magát egyre jobbra és jobbra, hogy az AfD-től halásszon el/vissza szavazókat – csakhogy azt a szavazók is észrevették, hogy a CSU Merkel-kritikus retorikája merő hőbörgés csak a CDU/CSU-SPD koalíciós kormány valós tetteihez képest. Amik egyébként szintén egy szigorúbb menekültpolitikához vezettek, csak amennyire lehetett, humánus csomagolásban. Ráadásul bevándorláselleneségben eleve az AfD viszi a prímet, miért is szavazzanak hát a gyengébb utánzatra?

 

A seehoferi stratégia – azaz egyszerre együtt kormányozni Angela Merkellel és a szociáldemokratákkal, és közben a nép felé ellenzékeset játszani migrációügyben – látványos kudarcot vallott 2017 őszén, amikor a szövetségi választáson a CSU 10 százalékpontnyit zuhanva 38,5 százalékot hozott el Bajorországban az addig megszokott 50 százalék körüli eredményhez képest. Ezt követően már csak idő kérdése volt, mikor puccsolja meg Seehofert Markus Söder: az ősz hajű, örökvidám veterán végül pár hónappal később át is adta a tartományi miniszterelnökséget Södernek, aki aztán idén januárban a pártelnökséget is átvette a CSU-t 2008 óta vezető elődjétől.

 

Söder egy darabig követte a seehoferi AfD-ellenes stratégiát, a bajor közintézményekbe kötelező jelleggel még feszületeket is kirakatott, Bajorország keresztény identitását demonstrálandó, de a hónapokkal a hivatalba lépését követő, első önálló miniszterelnöki megmérettetésén, a 2018. őszi tartományi választási kampány utolsó heteiben érezhetően hangerőt és hangnemet váltott, és inkább a bajorok megfontolt apjaként lépett fel.

 

Mindenki gyengül a CDU-ban

 

Miután a természetesen a CSU – a közvélemény-kutatók által prognosztizált 33 százaléknál nagyobb, 37,3 százalékos – győzelmét hozó 2018. őszi bajor tartományi választáson a Zöldek második erővé léptek elő 17,6 százalékkal, Söder vette a lapot: nyomban bezöldítette magát és a pártját. Legfrissebb követelése az, hogy Németország már 2030-ban teljesen karbonsemleges legyen, ne csak 2038-ban, ahogy azt eredetileg tervezik. Söder beleíratná a bajor alkotmányba a klímavédelmet mint célt, a klímaváltozás elleni küzdelmet nyilatkozatai szerint pedig erkölcsi kötelességnek tartja. 

 

Söder egyre inkább a CDU/CSU megkerülhetetlen kulcsfigurájává növi ki magát – fontosabb a szerepe, mint amennyit egy CSU-elnökség önmagában jelentett eddig, vagy épp indokolna.

 

Mind Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök, mind Söder nagyjából egyidőben került pártja élére – közös eredmény, hogy a CDU és a CSU között ma régen látott béke és egyetértés van. Ám míg AKK-nak azóta is naponta meg kell magyaráznia a CDU-ban, hogy ő pártelnökként kormányzati tisztségek nélkül, a kancellár árnyékában egyáltalán mit akar és miért van a világon, addig a gyakran vérszomjas, nagyétvágyú macchiavellista politikusként jellemzett Söder hatalma és ambíciói megkérdőjelezhetetlenek a CSU-ban. 

 

És nem csak odahaza, hanem már a CDU-ban is. A Handelsblatt írt ugyanis arról, hogy azáltal, hogy a CDU-ban mindenki – a kancellár, akinek le kellett mondania a pártelnökségről, és még utódja, a pártelnök is, aki bármennyire szeretne, csak nem tud kancellár lenni, ráadásul az sem biztos, hogy a pártja azt szeretné, hogy ő legyen majd a kancellárjelölt – csak gyengül, egyvalaki jár jól: Markus Söder.

 

Önbizalom

 

A május végi EP-választáson a három, nagykoalíciót alkotó párt közül csak a CSU tudott növekedni, mind a szociáldemokraták, mind a CDU leszerepeltek – Söderék 40,7 százalékos EP-választási eredménye nem csak a 2017-es szövetségi (38,5 százalék) és a 2018-as tartományi választási eredményt (37,3 százalék) múlja felül, hanem a Seehofer-éra alatti 2014-es EP-választáson hozott 40,5 százalékot is. A CDU ehhez képest 22,6 százalékot kapott, az SPD pedig 15,8-at.

 

Söder önbizalmát a választási eredményen túl saját müncheni koalíciójának a berlini nagykoalícióhoz viszonyított sikere is erősíti. Habár rendre kimarad a CDU-n belüli vitákból és a kormányon belüli villongásokból is, azért néha, ha megkérdezik, bemond valami ütőset: „A nagykoalíciónak nagyszabású válaszokat kell adnia, nem kisszerűeket – különben kiskoalíció lenne a neve.” Ha valaki arról kérdezi, milyen a sikeres kormányzás, neki elég csak Münchenre mutogatnia: a lényegében kisgazda CSU-ként jellemezhető koalíciós partnerével, a Freie Wählerrel botránymentes az együttműködés.

 

 

De mit akar Söder?

 

Miután a CDU-ban egyre gyakoribb a vita arról, ki legyen az uniópártok kancellárjelöltje 2021-ben (a pártelnök AKK? Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet? Schleswig-Holstein miniszterelnöke, a titkos favoritként kezelt Daniel Günther? Friedrich Merz, aki szorosan ugyan, de elbukta a pártelnökségért vívott küzdelmet AKK-val szemben?), páran rájöttek arra, hogy ebbe bizony a CSU-nak is erős beleszólása van. A kérdés tehát leginkább az:

 

kit akar Söder a kancellári székben látni?

 

Gabor Steingart német publicista reggeli hírlevelében rögtön felsorolt öt okot arra, amiért szerinte Södernek leginkább saját magát kellene 2021-től a berlini, kívülről leginkább egy mosógépre hajazó kancellári hivatal épületében elképzelnie:

 

1. A CSU legendás vezetői, Franz-Josef Strauss és Edmund Stoiber is voltak már kancellárjelöltjei a CDU/CSU-nak – a hagyomány kötelez.

 

2. Az uniópártok Bajorországot leszámítva minden tartományban meggyengültek az EP-választáson. Ez egyedül Södernek ad hátszelet.

 

3. A CDU/CSU kancellárjelöltjét a két uniópárt közösen állítja, vagyis Söder nélkül ez a személyi kérdés eleve el se dőlhet.

 

4. Míg Annegret Kramp-Karrenbauer alatt mozog a talaj, addig Söder pozíciója sziklaszilárd: a CDU/CSU gazdasági hátországa, a konzervatív szárnya és az ifjúsági szervezete is a tenyerén hordozza.

 

5. Egy uniópárti politikusnak sem sikerült annyira a stratégiai közeledés a Zöldekhez (akiket most amúgy nagyjából az uniópártokkal azonos támogatottságra mérnek), mint neki.

 

Persze a német sajtó belpolitikai spekulációit eleve érdemes fenntartásokkal kezelni, és ezt maga Steingart is megvallja önkritikusan, hozzátéve: Söder mellett szól az is, hogy neki tartományi miniszterelnökként megvan az a luxuscikke, ami az egyre nyíltabban és kétségbeesettebben Merkel székére törő AKK-nak és Merznek nincs. Vagyis az idő. Meg hát azért Németország északi és nyugati része nem szívesen szavaz bajor kancellárjelöltre, és ezzel valószínűleg leginkább maga Söder van tisztában. Ahogy valószínűleg azzal is, mennyire felértékelődött mára a szerepe a német jobboldalon.

 

FOTÓK: Markus Söder / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Migránsozott-e Varga Judit? Megúszhat-e Magyarország bármit is azután, hogy Timmermanstól elveszik a jogállamiság-portfóliót? Nagyon bizalmasak az infók, de elmondjuk, amit tudni lehet.

Ha Trócsányi megbukna az EP-meghallgatáson, és a kormány a helyére egy másik fideszes EP-képviselőt jelölne, azt a momentumosok nem szavaznák meg – mondta Fekete-Győr.

Megszüntette volna a Madrid központjába behajtó autókat büntető intézkedést a város jobboldali polgármestere, civilek szerint emiatt sokat romlott nyáron a levegőminőség.

Több utcát is letakarítottak állítólag a Csarnoknegyedben szombaton, legalábbis ezzel dicsekszik a VIII. kerületi önkormányzat. Mutatjuk, mennyi látszik belőle most.

Csak egy kis áramszünet volt a támadás eredménye, de kiderült: valószínűleg nem ez volt a támadók célja.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Naná, ahogy azt az ausztrál gyökerű Rumjacks be is fogja mutatni szeptember 25-én a Dürer Kertben. További fellépők: The Crazy Rogues, Loch Nesz.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás