+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 2. szombat, 18:52
A német kereszténydemokraták türingiai veresége után már alig látná valaki szívesen a merkeli centrizmust képviselő pártelnök Annegret Kramp-Karrenbauert kancellárjelöltként.

Beindult a hatalmi harc a német kereszténydemokratákon belül, miután Türingiában múlt vasárnap nagyon csúnyán kikapott a párt és csak a harmadik helyre futott be a szélsőbal és a szélsőjobb után – a Die Welt szombaton egy olyan felmérést közölt, mely szerint a német uniópártok (vagyis a Merkel-féle CDU és a Markus Söder-féle bajor CSU) szavazói között már bőven nem a tavaly megválasztott pártelnök, Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) a legnépszerűbb.

 

Palotaforradalom a CDU-ban

 

Hanem inkább épp az a párt jobbszárnyát képviselő Friedrich Merz, aki tavaly decemberben egy hajszállal kapott ki Kramp-Karrenbauertől a CDU új elnökének választásán. A volt CDU-frakcióvezető Merz elnökjelölti kampányában keményvonalas menekültpolitikát, és a szélsőjobbos AfD lendületének megfékezését ígérte, míg

 

a volt Saar-vidéki miniszterelnök Kramp-Karrenbauer a merkeli centrista irányvonal folytatásával szerette kecsegtetett.

 

Végül mérsékeltebb irányvonal nem sokat segített, hiszen mióta az új elnököt tavaly decemberben megválasztották, a CDU elég komoly lejtmenetben van. A kereszténydemokrata uniópártok mind a 2019-es EP-választáson, mind a szászországi, brandenburgi és türingiai tartományi választásokon fájó veszteségeket könyvelhettek el, nem véletlen tehát, hogy a merkelista mérsékelt irány miatt egyre hangosabb a morgolódás a párton belül.

 

A tavaly kikapó Merz például a CDU számára megalázó, türingiai harmadik hely után odáig merészkedett, hogy lényegében távozásra szólította fel Angela Merkelt: szerinte

 

„évek óta felhőként vonja be az országot [Merkel] tétlensége és hiányzó vezetése”,

 

és nem tudja elképzelni, hogy ez az „iszonyúan rossz kormányzás” még két évig tartson. A CDU ifiszervezete, a Junge Union a merzi kritika mellett ráadásul már azt is szorgalmazza, hogy jövőre párton belüli szavazással döntsék el, ki legyen az uniópártok kancellárjelöltje a 2021-ben esedékes választásokon, tehát a távozó Merkel helyére ne automatikusan AKK kerüljön majd.

 

Ketten is előzik már AKK-t

 

Nem véletlen tehát, hogy a CDU- és CSU-tagok között a Kantar által végzett, és a Welt által publikált felmérés is azt mutatja, hogy AKK-val szemben a konzervatívabb Merzet sokkal többen látnák szívesen kancellárjelöltként két év múlva:

 

ezen párttagok aránya 26 százalék, míg Kramp-Karrenbauer támogatottsága csak 16 százalékos.

 

Ráadásul még AKK a második helyet sem birtokolja: ott van ugyanis előtte a zöldfordulatot vett, CSU-s bajor tartományi miniszterelnök, Markus Söder is 18 százalékkal. A Merz-Söder-AKK-triót egyébként az elnökjelöltséggel már tavaly is bepróbálkozó Jens Spahn egészségügyi miniszter és Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök követi 13-13 százalékkal, majd a Schleswig-Holstein-i tartományi kormányfő, Daniel Günther zárja a sort 8 százalékkal.

 

A teljes népességen belül sem áll jobban AKK szénája: Merzet itt 23 százalék tartotta megfelelő kancellárjelöltnek, míg itt Jens Spahn lett a második 10 százalékkal. Csak ezután következik AKK és Laschet 9-9 százalékkal, majd Söder 8-cal, és Günther 4-gyel.

 

BORÍTÓKÉP: Friedrich Merz (balra), Annegret-Kramp-Karrenbauer (középen) és Markus Söder (jobbra) / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás