+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 2. szombat, 18:52
A német kereszténydemokraták türingiai veresége után már alig látná valaki szívesen a merkeli centrizmust képviselő pártelnök Annegret Kramp-Karrenbauert kancellárjelöltként.

Beindult a hatalmi harc a német kereszténydemokratákon belül, miután Türingiában múlt vasárnap nagyon csúnyán kikapott a párt és csak a harmadik helyre futott be a szélsőbal és a szélsőjobb után – a Die Welt szombaton egy olyan felmérést közölt, mely szerint a német uniópártok (vagyis a Merkel-féle CDU és a Markus Söder-féle bajor CSU) szavazói között már bőven nem a tavaly megválasztott pártelnök, Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK) a legnépszerűbb.

 

Palotaforradalom a CDU-ban

 

Hanem inkább épp az a párt jobbszárnyát képviselő Friedrich Merz, aki tavaly decemberben egy hajszállal kapott ki Kramp-Karrenbauertől a CDU új elnökének választásán. A volt CDU-frakcióvezető Merz elnökjelölti kampányában keményvonalas menekültpolitikát, és a szélsőjobbos AfD lendületének megfékezését ígérte, míg

 

a volt Saar-vidéki miniszterelnök Kramp-Karrenbauer a merkeli centrista irányvonal folytatásával szerette kecsegtetett.

 

Végül mérsékeltebb irányvonal nem sokat segített, hiszen mióta az új elnököt tavaly decemberben megválasztották, a CDU elég komoly lejtmenetben van. A kereszténydemokrata uniópártok mind a 2019-es EP-választáson, mind a szászországi, brandenburgi és türingiai tartományi választásokon fájó veszteségeket könyvelhettek el, nem véletlen tehát, hogy a merkelista mérsékelt irány miatt egyre hangosabb a morgolódás a párton belül.

 

A tavaly kikapó Merz például a CDU számára megalázó, türingiai harmadik hely után odáig merészkedett, hogy lényegében távozásra szólította fel Angela Merkelt: szerinte

 

„évek óta felhőként vonja be az országot [Merkel] tétlensége és hiányzó vezetése”,

 

és nem tudja elképzelni, hogy ez az „iszonyúan rossz kormányzás” még két évig tartson. A CDU ifiszervezete, a Junge Union a merzi kritika mellett ráadásul már azt is szorgalmazza, hogy jövőre párton belüli szavazással döntsék el, ki legyen az uniópártok kancellárjelöltje a 2021-ben esedékes választásokon, tehát a távozó Merkel helyére ne automatikusan AKK kerüljön majd.

 

Ketten is előzik már AKK-t

 

Nem véletlen tehát, hogy a CDU- és CSU-tagok között a Kantar által végzett, és a Welt által publikált felmérés is azt mutatja, hogy AKK-val szemben a konzervatívabb Merzet sokkal többen látnák szívesen kancellárjelöltként két év múlva:

 

ezen párttagok aránya 26 százalék, míg Kramp-Karrenbauer támogatottsága csak 16 százalékos.

 

Ráadásul még AKK a második helyet sem birtokolja: ott van ugyanis előtte a zöldfordulatot vett, CSU-s bajor tartományi miniszterelnök, Markus Söder is 18 százalékkal. A Merz-Söder-AKK-triót egyébként az elnökjelöltséggel már tavaly is bepróbálkozó Jens Spahn egészségügyi miniszter és Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök követi 13-13 százalékkal, majd a Schleswig-Holstein-i tartományi kormányfő, Daniel Günther zárja a sort 8 százalékkal.

 

A teljes népességen belül sem áll jobban AKK szénája: Merzet itt 23 százalék tartotta megfelelő kancellárjelöltnek, míg itt Jens Spahn lett a második 10 százalékkal. Csak ezután következik AKK és Laschet 9-9 százalékkal, majd Söder 8-cal, és Günther 4-gyel.

 

BORÍTÓKÉP: Friedrich Merz (balra), Annegret-Kramp-Karrenbauer (középen) és Markus Söder (jobbra) / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

Az ozorai alapszervezet indoklása szerint Jakab
Péter Jobbik-elnök és köre többet ártott a pártnak, mint bárki az elmúlt években.

Ugyanakkor jó hír, hogy
már 2160 gyógyult van.

A tengerpart idén kilőve, a Balatont pedig már unod? Ne aggódj, egy csomó jó hely van még Magyarországon, ahol kényelmesen eltölthetsz egy hetet. Például Kecskeméten!

Az Azonnali mindenajánlója végre kicsit kinyílhat a világra, és az otthon fogyasztható termékek mellett már kicsit azt is javasolhatjuk, hogy menj ki a lakásból, és nézd meg, mit csinál a többi ember!

Harminc év után először fordul elő, hogy az emberek nem gyűlhetnek össze Hongkongban a közös virrasztásra. De miért olyan érzékeny téma ez most?

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás