+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. június 7. péntek, 13:05
Van még lejjebb a Merkellel közös kormányzás miatt így is kicsinált SPD-nek. Senki nem nagyon akar a német szocdemek elnöke lenni, miután a pártot eddig vezető Andrea Nahles bedobta a törölközőt. Az őt megelőző pártelnök viszont legalább újságcikkben ad jótanácsokat a pártnak: például, hogy vegyenek példát a dánoktól és 180 fokos fordulattal álljanak bele a bevándorlásellenességbe.

A cikk kezdőkép nagyon csalóka: nagyjából ez a fotó, ami egyben a párt új Facebook-borítóképe is, a legvidámabb dolog hosszú idő óta a német szociáldemokrata párt, az SPD környékén.

 

Mert még mindig nem érkezett meg a lejtő aljára az ország legidősebb pártja. Az EP-választási eredményeket látva távozott ugyanis Andrea Nahles, a párt elnöke, aki 2017-ben azzal az ígérettel nyerte meg a tagság szimpátiáját, hogy úgy fog markáns és sikeres baloldali politikát csinálni, hogy eközben tovább kormányoz a jobboldali CDU/CSU-szövetséggel. Martin Schulz, a párt akkori kancellárjelöltje és addigi elnöke ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy megújulásra egyedül ellenzékben van esélyük: a számok tükrében pedig abszolút igaza volt, hiszen

 

az SPD támogatottsága annál jobban csökkent, minél tovább hatalmon tartotta Angela Merkelt.

 

AZ SPD VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI AZ ÚJRAEGYESÍTÉS ÓTA. MERKEL 2005 ÓTA KORMÁNYOZ. A 2019-ES EP-VÁLASZTÁSON 15,8 SZÁZALÉKOT HOZOTT A PÁRT. FORRÁS: TAGESSCHAU

 

Nahles távozása óta egy trió vezeti a pártot ideiglenesen, minimum négy hétig, legfeljebb hat hónapig. Nagyjából a párt legsikeresebb embereiről van szó: Malu Dreyer Rajna-vidék-Pfalz tartományi miniszterelnöke, Manuela Schwesig Mecklenburg-Vorpommern tartományi miniszterelnöke, Thorsten Schäfer-Gümbel, a hesseni SPD vezetője pedig csak beugrott gyorsan erre a szerepre, mielőtt október 1-jén visszavonul a politikától. Közös bennük, hogy egyikőjük sem szeretne pártelnök lenni, és szerencsétlenségükre a még kézenfekvő megoldás, a magát 2021-es kancellárjelöltként beharangozó pénzügyminiszter-alkancellár, Olaf Scholz se. A trió ezért azon van, hogy kitaláljon valami vonzó megoldást arra, hogy legyen vezetője az SPD-nek: pártszavazás, társelnöki rendszer, bármi jöhet, csak legyen aki bevállalja.

 

Szakítani Merkellel?

 

A Nahles-éra gyengeségeit jól jelzi, hogy már az SPD ifjúsági szervezetének vezetőjéhez, Kevin Kühnerthez is több kezdeményezés és kreativitás fűzödött, mint a pártelnökhöz – rendre ő volt az, aki ötleteivel kicsapta a biztosítékot, és ezáltal tematizálta a híradókat és talkshow-kat, nem pedig a párt elnöke. Legutóbb például azt javasolta, hogy a német autógyárak által megtermelt profitokat közösségi formában osszák szét. „Közösségi tulajdon nélkül a kapitalizmus meghaladása lehetetlen. (...) Nekem nem az számít, hogy végül a BMW ajtaján állami autógyár vagy közösségi autógyár felirat áll” – fogalmazott Kühnert, aki tudatosan nem tett konkrét javaslatot, hiszen a célja a tabudöntögetéssel az volt, hogy a német közvélemény elkezdjen vitázni a kapitalizmus meghaladásáról, pártja pedig baloldali gyökereiről.

 

A német ZDF köztévé végigkérdezte egy riportban az SPD-tagságot is arról, hogy hogyan tovább. Ebből az jött le, hogy ugyan büszkék arra, hogy a nagykoalíciós kormányzás alatt egy csomó ügyben – a minimálbér bevezetése, minimálnyugdíj – meggyőzték a CDU/CSU-t, az viszont frusztrálja őket, hogy a választási eredményeik ennyire rosszak, az pedig pláne, hogy a fiatal szavazók az állandósuló belviták és a párt kormányzás alatti állandó identitáskeresése miatt elfordultak tőlük, és inkább a Zöldekre szavaznak. Akadt olyan idősebb párttag is, aki így fakadt ki a kamera előtt: „Nem mindig az edzőn múlik a siker. Előfordul, hogy maga a csapat volt rossz.” De hogy a megoldás a nagykoalíciós kormányzás feladása lenne-e (mint ahogy azt a nagykoalíciót további szigorú feltételekhez kötő Kühnert az ifiktől javasolja jóideje), nem igazán hiszi senki, az ugyanis még mindig a kisebbik rossz: így ugyanis vannak pozícióik, van hatalmuk, meg tudnak valósítani pár ötletet.

 

Vagyis minden szinten teljes a tanácstalanság.

 

Szigorúbb bevándorláspolitika?

 

Erre a langyos vízre ment rá hősokkolóval Sigmar Gabriel, az SPD Martin Schulz előtti elnöke, aki pénteken jelentetett meg egy cikket a német üzleti körök napilapjában, a Handelsblattban arról, hogy a német baloldalnak az eddigi bevándorláspártiság helyett nagyjából 180 fokos fordulatot kéne vennie, és át kellene vennie a dán szocdemek bevándorláspolitikáját. Szerinte a dán siker receptje egyszerű: miután szigorú bevándorlás- és integrációs politikát követeltek, ők lettek a legerősebb párt a választáson. Azaz itt az ideje, hogy valaki képviselje a globalizáció veszteseit is: „Mette Frederiksen, a listavezetőjük nem tartott attól, hogy migrációs- és bevándorláspolitikájuk drasztikus megváltoztatásával a dán jobboldali populisták közelébe kerül. Épp ellenkezőleg: vissza akart nyerni a pártnak olyan embereket, akiknek túl nagy erőfeszítésnek tűnik a nem túl erőskezű bevándorláspolitika, és akik nap mint nap látják, hogyan buknak el az integrációs kísérletek.”

 

Gabriel szerint ugyanis a szocdemek szavazóbázisa kevésbé liberális, mint a pártelit, és a bevándorlás negatív hatásainak is jobban ki van téve:

 

„A munkaerőpiacon, lakáskereséskor, az iskolában, de a közpénzek elosztásakor is: mennyit költsön az állam saját polgárainak szociális biztonságára, és mennyit menekültek befogadására és integrálására?” A volt SPD-vezér úgy látja, a dán szocdemek bátorságának jutalma a jó választási eredmény mellett a szélsőjobboldal bezuhanása volt – ennek oka szerinte az, hogy a szocdemek hagyományos bázisa ismét a szociáldemokratákat tartotta érdekei képviselőjének.

 

A legfrissebb közvélemény-kutatás egyébként 12 százalékra méri csak a pártot: vagyis a Zöldeken túl már az AfD is előzi őket.

 

FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

CÍMLAPFOTÓ: SPD / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Lejárt az MSZP ultimátumának határideje, Tóbiás József vissza fogja adni a mandátumát.

Ilyen sem volt még: írek akarnak lenni a britek. A belfasti posták már kifogytak a formanyomtatványokból.

Élesedett a centristák és a baloldaliak vitája: Elizabeth Warrent támadták a centrista jelöltek az egészségügyi tervei miatt. Ez főleg Joe Bidennek használ. De mit remél ettől?

Amikor már úgy tűnt, hogy a kommunisták akarata érvényesül, közbelépett az alkotmánybíróság.

Ez úgy sikerült Csorbai Ferencnek, hogy ellenfele, a fideszes Szekó József a kampány közben meghalt. Csorbai pártja, az MSZP egyhetes nyilatkozattal válaszolt a morális kérdésre.

A Boszniában született német író, Saša Stanišić frankfurti beszédében bírálta Handkét.

Borkai Zsolt a szexbotránya óta másodszor szólalt meg. Kérdésekre nem válaszolt.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás