+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. június 7. péntek, 13:05
Van még lejjebb a Merkellel közös kormányzás miatt így is kicsinált SPD-nek. Senki nem nagyon akar a német szocdemek elnöke lenni, miután a pártot eddig vezető Andrea Nahles bedobta a törölközőt. Az őt megelőző pártelnök viszont legalább újságcikkben ad jótanácsokat a pártnak: például, hogy vegyenek példát a dánoktól és 180 fokos fordulattal álljanak bele a bevándorlásellenességbe.

A cikk kezdőkép nagyon csalóka: nagyjából ez a fotó, ami egyben a párt új Facebook-borítóképe is, a legvidámabb dolog hosszú idő óta a német szociáldemokrata párt, az SPD környékén.

 

Mert még mindig nem érkezett meg a lejtő aljára az ország legidősebb pártja. Az EP-választási eredményeket látva távozott ugyanis Andrea Nahles, a párt elnöke, aki 2017-ben azzal az ígérettel nyerte meg a tagság szimpátiáját, hogy úgy fog markáns és sikeres baloldali politikát csinálni, hogy eközben tovább kormányoz a jobboldali CDU/CSU-szövetséggel. Martin Schulz, a párt akkori kancellárjelöltje és addigi elnöke ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy megújulásra egyedül ellenzékben van esélyük: a számok tükrében pedig abszolút igaza volt, hiszen

 

az SPD támogatottsága annál jobban csökkent, minél tovább hatalmon tartotta Angela Merkelt.

 

AZ SPD VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI AZ ÚJRAEGYESÍTÉS ÓTA. MERKEL 2005 ÓTA KORMÁNYOZ. A 2019-ES EP-VÁLASZTÁSON 15,8 SZÁZALÉKOT HOZOTT A PÁRT. FORRÁS: TAGESSCHAU

 

Nahles távozása óta egy trió vezeti a pártot ideiglenesen, minimum négy hétig, legfeljebb hat hónapig. Nagyjából a párt legsikeresebb embereiről van szó: Malu Dreyer Rajna-vidék-Pfalz tartományi miniszterelnöke, Manuela Schwesig Mecklenburg-Vorpommern tartományi miniszterelnöke, Thorsten Schäfer-Gümbel, a hesseni SPD vezetője pedig csak beugrott gyorsan erre a szerepre, mielőtt október 1-jén visszavonul a politikától. Közös bennük, hogy egyikőjük sem szeretne pártelnök lenni, és szerencsétlenségükre a még kézenfekvő megoldás, a magát 2021-es kancellárjelöltként beharangozó pénzügyminiszter-alkancellár, Olaf Scholz se. A trió ezért azon van, hogy kitaláljon valami vonzó megoldást arra, hogy legyen vezetője az SPD-nek: pártszavazás, társelnöki rendszer, bármi jöhet, csak legyen aki bevállalja.

 

Szakítani Merkellel?

 

A Nahles-éra gyengeségeit jól jelzi, hogy már az SPD ifjúsági szervezetének vezetőjéhez, Kevin Kühnerthez is több kezdeményezés és kreativitás fűzödött, mint a pártelnökhöz – rendre ő volt az, aki ötleteivel kicsapta a biztosítékot, és ezáltal tematizálta a híradókat és talkshow-kat, nem pedig a párt elnöke. Legutóbb például azt javasolta, hogy a német autógyárak által megtermelt profitokat közösségi formában osszák szét. „Közösségi tulajdon nélkül a kapitalizmus meghaladása lehetetlen. (...) Nekem nem az számít, hogy végül a BMW ajtaján állami autógyár vagy közösségi autógyár felirat áll” – fogalmazott Kühnert, aki tudatosan nem tett konkrét javaslatot, hiszen a célja a tabudöntögetéssel az volt, hogy a német közvélemény elkezdjen vitázni a kapitalizmus meghaladásáról, pártja pedig baloldali gyökereiről.

 

A német ZDF köztévé végigkérdezte egy riportban az SPD-tagságot is arról, hogy hogyan tovább. Ebből az jött le, hogy ugyan büszkék arra, hogy a nagykoalíciós kormányzás alatt egy csomó ügyben – a minimálbér bevezetése, minimálnyugdíj – meggyőzték a CDU/CSU-t, az viszont frusztrálja őket, hogy a választási eredményeik ennyire rosszak, az pedig pláne, hogy a fiatal szavazók az állandósuló belviták és a párt kormányzás alatti állandó identitáskeresése miatt elfordultak tőlük, és inkább a Zöldekre szavaznak. Akadt olyan idősebb párttag is, aki így fakadt ki a kamera előtt: „Nem mindig az edzőn múlik a siker. Előfordul, hogy maga a csapat volt rossz.” De hogy a megoldás a nagykoalíciós kormányzás feladása lenne-e (mint ahogy azt a nagykoalíciót további szigorú feltételekhez kötő Kühnert az ifiktől javasolja jóideje), nem igazán hiszi senki, az ugyanis még mindig a kisebbik rossz: így ugyanis vannak pozícióik, van hatalmuk, meg tudnak valósítani pár ötletet.

 

Vagyis minden szinten teljes a tanácstalanság.

 

Szigorúbb bevándorláspolitika?

 

Erre a langyos vízre ment rá hősokkolóval Sigmar Gabriel, az SPD Martin Schulz előtti elnöke, aki pénteken jelentetett meg egy cikket a német üzleti körök napilapjában, a Handelsblattban arról, hogy a német baloldalnak az eddigi bevándorláspártiság helyett nagyjából 180 fokos fordulatot kéne vennie, és át kellene vennie a dán szocdemek bevándorláspolitikáját. Szerinte a dán siker receptje egyszerű: miután szigorú bevándorlás- és integrációs politikát követeltek, ők lettek a legerősebb párt a választáson. Azaz itt az ideje, hogy valaki képviselje a globalizáció veszteseit is: „Mette Frederiksen, a listavezetőjük nem tartott attól, hogy migrációs- és bevándorláspolitikájuk drasztikus megváltoztatásával a dán jobboldali populisták közelébe kerül. Épp ellenkezőleg: vissza akart nyerni a pártnak olyan embereket, akiknek túl nagy erőfeszítésnek tűnik a nem túl erőskezű bevándorláspolitika, és akik nap mint nap látják, hogyan buknak el az integrációs kísérletek.”

 

Gabriel szerint ugyanis a szocdemek szavazóbázisa kevésbé liberális, mint a pártelit, és a bevándorlás negatív hatásainak is jobban ki van téve:

 

„A munkaerőpiacon, lakáskereséskor, az iskolában, de a közpénzek elosztásakor is: mennyit költsön az állam saját polgárainak szociális biztonságára, és mennyit menekültek befogadására és integrálására?” A volt SPD-vezér úgy látja, a dán szocdemek bátorságának jutalma a jó választási eredmény mellett a szélsőjobboldal bezuhanása volt – ennek oka szerinte az, hogy a szocdemek hagyományos bázisa ismét a szociáldemokratákat tartotta érdekei képviselőjének.

 

A legfrissebb közvélemény-kutatás egyébként 12 százalékra méri csak a pártot: vagyis a Zöldeken túl már az AfD is előzi őket.

 

FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

CÍMLAPFOTÓ: SPD / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Miközben Lukasenka Szocsiban Putyinnal tárgyalja meg a belarusz-orosz gazdasági integráció mélyítését, Minszkben a szuverenitásvesztéstől tartva tüntet a helyi ellenzék.

Megtolta kicsit a fideszes jelölt kampányát a kormánypárti média Győrben, ingyen szórták a lapot az összes postaládába.

A cseh elnök egy év alatt harmadszor gondolta meg magát abban az ügyben, hogy kisegítené-e Andrej Babišt az ellene folyó nyomozás kapcsán.

Igazi reneszánsz ember a Fidesz polgármesterjelöltje, Dézsi Csaba András, de éppen a városi ügyekre maradt kevés ideje az elmúlt években.

Azóta megy a vita arról, hogy az olasz művész alkotása – azaz egy banán falraragasztása – művészetnek minősül-e.

Az angol Crystal Palace egészen egyedülálló módon próbálja segíteni a környék nehezebb sorsú lakosait, akik a szállás mellett reggelit is kapnak.

Tényleg Dézsi Csaba András kardiológus, önkormányzati képviselő lesz a Fidesz jelöltje.

A hét kérdése

Miközben Matolcsy György, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum azon vitázik, jó vagy rossz lenne-e Magyarországnak az euró minél előbbi bevezetése, az Azonnali az olvasókhoz fordul: kell-e nektek magyar euró?

Azért ide elnéznénk

Hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, a politikai intézményrendszer? Dec. 10.

December 11-én az NKE-n lehet honvédelemről trécselni a kormány bevándorlásellenes kabinetjének vezetőjével.

Kifejezetten érdekesnek tűnő konferencia a budapesti Goethe Intézetben december 12-én.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás