+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2019. június 7. péntek, 13:05
Van még lejjebb a Merkellel közös kormányzás miatt így is kicsinált SPD-nek. Senki nem nagyon akar a német szocdemek elnöke lenni, miután a pártot eddig vezető Andrea Nahles bedobta a törölközőt. Az őt megelőző pártelnök viszont legalább újságcikkben ad jótanácsokat a pártnak: például, hogy vegyenek példát a dánoktól és 180 fokos fordulattal álljanak bele a bevándorlásellenességbe.

A cikk kezdőkép nagyon csalóka: nagyjából ez a fotó, ami egyben a párt új Facebook-borítóképe is, a legvidámabb dolog hosszú idő óta a német szociáldemokrata párt, az SPD környékén.

 

Mert még mindig nem érkezett meg a lejtő aljára az ország legidősebb pártja. Az EP-választási eredményeket látva távozott ugyanis Andrea Nahles, a párt elnöke, aki 2017-ben azzal az ígérettel nyerte meg a tagság szimpátiáját, hogy úgy fog markáns és sikeres baloldali politikát csinálni, hogy eközben tovább kormányoz a jobboldali CDU/CSU-szövetséggel. Martin Schulz, a párt akkori kancellárjelöltje és addigi elnöke ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy megújulásra egyedül ellenzékben van esélyük: a számok tükrében pedig abszolút igaza volt, hiszen

 

az SPD támogatottsága annál jobban csökkent, minél tovább hatalmon tartotta Angela Merkelt.

 

AZ SPD VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEI AZ ÚJRAEGYESÍTÉS ÓTA. MERKEL 2005 ÓTA KORMÁNYOZ. A 2019-ES EP-VÁLASZTÁSON 15,8 SZÁZALÉKOT HOZOTT A PÁRT. FORRÁS: TAGESSCHAU

 

Nahles távozása óta egy trió vezeti a pártot ideiglenesen, minimum négy hétig, legfeljebb hat hónapig. Nagyjából a párt legsikeresebb embereiről van szó: Malu Dreyer Rajna-vidék-Pfalz tartományi miniszterelnöke, Manuela Schwesig Mecklenburg-Vorpommern tartományi miniszterelnöke, Thorsten Schäfer-Gümbel, a hesseni SPD vezetője pedig csak beugrott gyorsan erre a szerepre, mielőtt október 1-jén visszavonul a politikától. Közös bennük, hogy egyikőjük sem szeretne pártelnök lenni, és szerencsétlenségükre a még kézenfekvő megoldás, a magát 2021-es kancellárjelöltként beharangozó pénzügyminiszter-alkancellár, Olaf Scholz se. A trió ezért azon van, hogy kitaláljon valami vonzó megoldást arra, hogy legyen vezetője az SPD-nek: pártszavazás, társelnöki rendszer, bármi jöhet, csak legyen aki bevállalja.

 

Szakítani Merkellel?

 

A Nahles-éra gyengeségeit jól jelzi, hogy már az SPD ifjúsági szervezetének vezetőjéhez, Kevin Kühnerthez is több kezdeményezés és kreativitás fűzödött, mint a pártelnökhöz – rendre ő volt az, aki ötleteivel kicsapta a biztosítékot, és ezáltal tematizálta a híradókat és talkshow-kat, nem pedig a párt elnöke. Legutóbb például azt javasolta, hogy a német autógyárak által megtermelt profitokat közösségi formában osszák szét. „Közösségi tulajdon nélkül a kapitalizmus meghaladása lehetetlen. (...) Nekem nem az számít, hogy végül a BMW ajtaján állami autógyár vagy közösségi autógyár felirat áll” – fogalmazott Kühnert, aki tudatosan nem tett konkrét javaslatot, hiszen a célja a tabudöntögetéssel az volt, hogy a német közvélemény elkezdjen vitázni a kapitalizmus meghaladásáról, pártja pedig baloldali gyökereiről.

 

A német ZDF köztévé végigkérdezte egy riportban az SPD-tagságot is arról, hogy hogyan tovább. Ebből az jött le, hogy ugyan büszkék arra, hogy a nagykoalíciós kormányzás alatt egy csomó ügyben – a minimálbér bevezetése, minimálnyugdíj – meggyőzték a CDU/CSU-t, az viszont frusztrálja őket, hogy a választási eredményeik ennyire rosszak, az pedig pláne, hogy a fiatal szavazók az állandósuló belviták és a párt kormányzás alatti állandó identitáskeresése miatt elfordultak tőlük, és inkább a Zöldekre szavaznak. Akadt olyan idősebb párttag is, aki így fakadt ki a kamera előtt: „Nem mindig az edzőn múlik a siker. Előfordul, hogy maga a csapat volt rossz.” De hogy a megoldás a nagykoalíciós kormányzás feladása lenne-e (mint ahogy azt a nagykoalíciót további szigorú feltételekhez kötő Kühnert az ifiktől javasolja jóideje), nem igazán hiszi senki, az ugyanis még mindig a kisebbik rossz: így ugyanis vannak pozícióik, van hatalmuk, meg tudnak valósítani pár ötletet.

 

Vagyis minden szinten teljes a tanácstalanság.

 

Szigorúbb bevándorláspolitika?

 

Erre a langyos vízre ment rá hősokkolóval Sigmar Gabriel, az SPD Martin Schulz előtti elnöke, aki pénteken jelentetett meg egy cikket a német üzleti körök napilapjában, a Handelsblattban arról, hogy a német baloldalnak az eddigi bevándorláspártiság helyett nagyjából 180 fokos fordulatot kéne vennie, és át kellene vennie a dán szocdemek bevándorláspolitikáját. Szerinte a dán siker receptje egyszerű: miután szigorú bevándorlás- és integrációs politikát követeltek, ők lettek a legerősebb párt a választáson. Azaz itt az ideje, hogy valaki képviselje a globalizáció veszteseit is: „Mette Frederiksen, a listavezetőjük nem tartott attól, hogy migrációs- és bevándorláspolitikájuk drasztikus megváltoztatásával a dán jobboldali populisták közelébe kerül. Épp ellenkezőleg: vissza akart nyerni a pártnak olyan embereket, akiknek túl nagy erőfeszítésnek tűnik a nem túl erőskezű bevándorláspolitika, és akik nap mint nap látják, hogyan buknak el az integrációs kísérletek.”

 

Gabriel szerint ugyanis a szocdemek szavazóbázisa kevésbé liberális, mint a pártelit, és a bevándorlás negatív hatásainak is jobban ki van téve:

 

„A munkaerőpiacon, lakáskereséskor, az iskolában, de a közpénzek elosztásakor is: mennyit költsön az állam saját polgárainak szociális biztonságára, és mennyit menekültek befogadására és integrálására?” A volt SPD-vezér úgy látja, a dán szocdemek bátorságának jutalma a jó választási eredmény mellett a szélsőjobboldal bezuhanása volt – ennek oka szerinte az, hogy a szocdemek hagyományos bázisa ismét a szociáldemokratákat tartotta érdekei képviselőjének.

 

A legfrissebb közvélemény-kutatás egyébként 12 százalékra méri csak a pártot: vagyis a Zöldeken túl már az AfD is előzi őket.

 

FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

CÍMLAPFOTÓ: SPD / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás