+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 9. vasárnap, 10:16
Sorozatban a hatodik, Merkelékkel nagykoalícióban töltött év után a német szocdemeknek eszükbe jutott, hogy lehet, hogy inkább a Zöldekkel és a baloldali Linkével kéne összefogniuk.

Törtnénelmi mélypontról újabb történelmi mélypontokra zuhan Németország legrégebbi pártja: már mi is írtunk róla, hogy az EP-választásokon 15,8 százalékra zuhant szociáldemokratáknál egyelőre új elnököt találni is nehézkes, páran meg már a radikálbalos ifiszervezet vezetőjét is elnökké neveznék ki, aki többek között államosítaná a nagy német cégeket, például a BMW-t is állami autógyárként képzelné el, a profitot meg szétosztaná a társadalomban.

 

Ebben a helyzetben jutott el az SPD addig a felismerésig, hogy lehet, hogy nem tesz jót a Merkelékkel való nagykoalíciós kormányzás a pártnak. Ralf Stegner, a párt elnökhelyettese legalábbis arról beszélt a Frakfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak, hogy pártja

 

megfontolja a nagykoalíció alternatíváit, vagyis egy esetleges piros-vörös-zöld koalíció létrehozását.

 

Ebben a felállásban a szocdemek az újonnan megerősödő, és egyes közvélemény-kutatásokban már a konzervatív uniópártokat is előző Zöldekkel, valamint a radikálbalos Linkével állnának össze. A cél pedig Stegner szerint, hogy „a CDU-val és a CSU-val szemben újra a legnagyobb erővé váljanak”.

 

Egyébként 2013 és 2017 között a szocdemeknek már lett volna esélyük kipróbálni a piros-vörös-zöld-koalíciót, hiszen a három pártnak együtt – ha szűken is, de – többsége lett volna a német parlament alsóházában.

 

Ehelyett azonban az SPD akkor is a nagykoalíciót választotta, stabilizálva ezzel Merkel és az uniópártok hatalmát. Meg is lett az eredménye: míg a Zöldek és a Linke szépen 2017-ben is elhozták a 2013-as szavazóikat, a szocdemek beomlottak, így ma már a három pártnak nincs is többsége a Bundestagban. Ráadásul a Zöldek szépen megerősödtek, az SPD tovább gyengült, tehát elég rossz dealt kötöttek a szocdemek a nagykoalícióval.

 

Ennek megfelelően az SPD következő pártkongresszusán meg is beszélik majd, mi legyen a nagykoalíció sorsa. Thorsten-Schäfer Gümbel, a párt egyik ügyvivő elnöke szerint ugyanis a koalíciós kérdés nemcsak saját pártjában, hanem még a CDU-ban is felmerül, szerinte ugyanis a CDU egyes részei az SPD-re próbálják áttolni a nagykoalíció sikertelenségének felelősségét.

 

Nem tudni tehát, hogy kibírja-e a 2021-es választásokig az eleve nehezen, több mint fél év alatt született német kormánykoalíció. De ha most írnának ki előrehozott választásokat, akkor úgy tűnik, még az eddigieknél is nehezebb lenne egy működő koalíciót összekalapálni: a Forsa május 27. és május 31. között készített közvélemény-kutatása szerint

 

immár nem a CDU/CSU-szövetség, hanem a Zöldek a legerősebb párt Németországban, akik a szavazatok 27 százalékát kapnák,

 

míg Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-ja és Markus Söder bezöldülő CSU-ja együtt is csak 24-et. Az SPD pedig rohan az újabb mélypont felé: 12 százalékot kapna csupán a legöregebb német párt, ahogy a legfiatalabb parlamenti párt, az AfD is. 8-8 százalékon áll a jobbliberális FDP és a radikálbalos Linke.

 

FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

Vagyis nem kizárt, hogy a piros-vörös-zöld koalíció többséget nyerhetne a Bundestagban, de a Forsa felmérése szerint még így is csak a szavazatok 47 százalékát szereznék meg. Ennél bármely más lehetséges koalíció csak rosszabbul teljesítene, hacsak a Zöldek nem akarnának összefogni a CDU/CSU-val – ez maga lenne a merkeli álom.

 

BORÍTÓKÉP: Az SPD tartományi gyűlése Schleswig-Holsteinban. Forrás: Flickr / SPD

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Persze ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen ebbe a cseh kormánynak is bele kéne mennie a dologba. A belügyminiszter pedig nem tűnik túl nyitottnak.

​A román miniszterelnök ennél egyértelműbben nem is távolodhatott volna el névrokonától, tapsot kapott ezért az EPP zágrábi kongresszusán.

A Néppárt új elnöke harcolna az illiberális tendenciák ellen, és szeretné, ha január végéig döntés lenne a Fideszről a pártcsaládban.

A Fidesszel ellentétben ők nincsenek felfüggesztve. De akkor hova tűntek?

Ellenjelölt híján nem is ez volt a nagy kérdés, hanem inkább az, hogy mit kezd majd Tusk a Fidesszel: elnökjelölti beszédéből ítélve
Orbán nem sok jóra számíthat.

A Báró Wenckheim hazatér című regény nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat a más nyelvről fordított könyvek kategóriájában.

A hét kérdése

Azt a sütit keressük, amihez reggelenként ugyanúgy tud lattét inni egy budai vállalkozó, mint odapörkölt feketét egy békéscsabai varrónő. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Kinek kell Paks2? Akadályozza-e az áttérést a megújulókra? Lehet-e gazdaságos? Létezik-e ellátásbiztonság atomenergia nélkül? November 22-én.

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Fantasztikusirodalmi találkozó november 30-án!

Jávor Benedekkel, Stumpf Andrással és Bajomi-Lázár Péterrel december 12-ig.

November 22-től egészen december 15-ig a PIM-ben!

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás