+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. április 17. szerda, 19:44
Most már nagyon-nagyon sok miniszter távozott Romániában két és fél év alatt. Most is megy három. Kettő Brüsszelbe, a harmadik meg azért, mert nem tudta a román igazságügyet a szocdem pártelnök érdekeire szabni.

A román Szociáldemokrata Párt (PSD) országos végrehajtó bizottsága szerdai ülésén megvonta a politikai bizalmat Tudorel Toader igazságügyi minisztertől. A döntés annyira egyértelmű volt, hogy a testületben mindössze egyetlen szavazat volt a bizalom megvonása ellen.

 

Sajtóinformációk szerint Toader helyére Eugen Nicolicea parlamenti képviselőt javasolják. A román sajtó arról cikkezik, hogy Liviu Dragnea pártelnök és Viorica Dăncilă miniszterelnök vezetésével vonták meg a bizalmat Toadertől, aki nem tagja a PSD-nek, hanem a velük kormányzó kisebbik kormánypárt, a nevét a verhofstadti ALDE-től kölcsönző Liberálisok és Demokraták Szövetségének (vagyis igen, ALDE) javaslatára került az igazságügyi tárca élére, holott nem tagja az ALDE-nak sem.

 

De miért kellett távoznia?

 

A hivatalos verzió szerint Liviu Dragnea azért vonja meg tőle a bizalmat, mert nem sikerült a pártprogramban megfogalmazott szándékokat átültetni az igazságügybe, de a kettejük között lévő konfliktus már hónapok óta tart, Dragnea azt veti a szemére, hogy hogy „becsapta” a PSD-t: nem terjesztette elő a beígért sürgősségi kormányrendeleteket a büntetőjog módosításáról, felesleges támadásoknak téve ki a pártot.

 

Toadert 2017 februárjában nevezték ki a tárca élére, miután elődje, a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő elhíresült 13-as kormányrendeletet kidolgozó Florin Iordachét pártja leváltotta, hiszen már százezrek tüntetettek ellene Románia-szerte.

 

Toader – ahogyan Liviu Dragnea második korrupciós pere közeledett – egyre kevésbé bírta a pártelnök bizalmát, több ellenzéki elemző is úgy fogalmaz, hogy

 

igazából egy teendője lett volna csak: a Liviu Dragnea elleni eljárás leállítása.

 

A pártelnök ugyanis korrupcióügyben már jogerősen el van ítélve. Amennyiben egy második perben is elítélik, automatikusan börtönbüntetést szabnak ki neki. Dragnea aztán néhány napja azt mondta, hogy Tudorel Toader sara az egész sürgősségi rendelet, és az amiatt kitört cirkusz, a tüntetések, valamint az is, hogy Brüsszelből már a saját pártcsaládjuk is befagyasztotta a PSD-vel a kapcsolatot.

 

Totális fejetlenség van

 

Romániában tavaly módosították az igazságügyi tövényeket, hatalmas botrányok és társadalmi ellenállás közepette. Az a vicces, hogy Toader most februárban hozott sürgősségi rendeletei a már meglévő intézkedések közül is sokat a feje tetejére állítottak. A kabinet akkor egyebek mellett arról határozott, hogy a vezető ügyészi tisztségeket ezentúl bírák is megpályázhatják, holott a tavalyi reform egyik fő alapelve volt az ügyészi és a bírói pálya szigorú szétválasztása.

 

A rendelet egy másik előírásával a bírák és ügyészek visszaéléseit vizsgáló speciális vádhatóságot – amelyet a legutóbbi módosításkor hoztak létre – kivonták a legfőbb ügyész hatásköre alól. (Ez az a vádhatóság egyébként, amely Laura-Codruța Kövesi volt korrupcióellenes főügyész ellen mostanság kétszer is eljárást indított, hogy ezzel akadályozza annak európai főügyészi kinevezését.) Ez a vádhatóság azóta egyfajta 

 

párhuzamos igazságszolgáltatásként és a szociáldemokraták kézifegyvereként működik.

 

Liviu Dragnea pártelnök az igazságügyi törvények folyamatos babrálásával már nemcsak az ellenzéket és a polgárok jó részét, hanem az Európai Bizottságot, a román Legfelsőbb Bírói Tanácsot, a szocialista európai pártcsaládot (PES), a román korrupcióellenes ügyészséget és a főügyészséget is magára haragította – vagyis nagyon úgy tűnik, hogy azt szeretné, ha a balhét Tudorel Tuader vinné el emiatt.

 

És akkor jön az új jelölt

 

A PSD végrehajtó bizottsága Eugen Nicoliceát, a képviselőház alelnökét javasolja az igazságügyi miniszter posztjára, aki finoman fogalmazva sem biztos, hogy a legalkalmasabb személy oda. Az Adevărul napilap ugyanis nemrég arról cikkezett, hogy 1976-ban kezdett el tanulni a temesvári egyetem automatizálási és számítástechnikai karán, ám valamikor a második év környékén megbukott, ezért átment elektronikára, amit aztán 1982-ben fejezett be.

 

Ezt követően a bánsági Szörényvárba (Drobeta Turnu Severin) helyezték ki, a hajógyárhoz. Az igazságügyminiszter-jelölt jóval később, valamikor 2008-2009 környékén iratkozott be a botrányosan rossz hírű Spiru Haret Egyetem jogi karának szörényvári kihelyezett tagozatára. Ez amolyan diplomagyár egyetem, számos botrány fűződik hozzá. Mindezt csak tetézi, hogy Nicolicea még ezt az egyetemet is távoktatáson végezte el, mindössze három év alatt, mivel egyik évben egyszerre két évet is végzett. Azt már nem lehet tudni, hogy ugyanezen az egyetemen védte-e meg a diplomamunkáját, és azt sem, hogy arra hányas jegyet kapott. A sztorit magyarul a Transindex foglalta össze.

 

És van még egy nagyon izgalmas dolog a személyével kapcsolatban.

 

A politikus ugyanis azt állítja magáról, hogy forradalmár, vagyis hogy 1989-ben Szörényváron részt vett a Ceaușescu-rezsim elleni felkelésben,

 

ezért kap is körülbelül 130 ezer forintnak megfelelő havi apanázst. Csakhogy a CV-jében az áll, hogy ő ebben az időszakban Bukarestben élt. Az igazságot kideríteni pedig nehéz, mert – mint azt az ügyet felgöngyölítő Recorder írja – a forradalmárok problémáival foglalkozó államtitkárság (Romániában van ilyen) nem hajlandó hozzáférést biztosítani a PSD-s képviselő dossziéjához.

 

Miniszterek jönnek-mennek

 

Nicolicea korántsem biztos, hogy beülhet a miniszteri székbe. A PSD-vel ciklusa alatt végig hadban álló Klaus Johannis jobboldali államfő nem biztos, hogy könnyen ki fogja nevezni az új igazságügyi minisztert, hiszen legutóbb is nagyon nehezen állt rá a dologra, mondván,

 

a PSD két év alatt hetven (!) minisztert állított,

 

és így nem lehet kormányozni. Akkor több héten keresztül kötötte az ebet a karóhoz, mondván, ő ugyan nem nevezi ki Olguţa Vasilescut és Mircea Drăghici-ot fejlesztési, valamint szállítási miniszternek. A PSD egy darabig a román alkotmánybírósággal fenyegetőzött, majd beadta a derekát az államfő akaratának, és másokat jelölt. Lehet, hogy ez a játszma most megint elölről kezdődik, ugyanis két másik minisztert is ki kell nevezni az igazságügyi mellett, a PSD ugyanis visszahívja Rovana Plumb európai alapokért felelős minisztert és Natalia Intotero külhoni románságért felelős minisztert, ők ugyanis EP-képviselőként folytatják a tervek szerint.

 

A gyakori minisztercserék oka, hogy a PSD-vezér Dragnea erőteljesen kézben akarja tartani a kormányt. Ezért kellett távoznia előbb a hat hónapot miniszterelnökösködő Sorin Grindeanunak, majd a poszton szintén hat hónapot töltő utódjának, Mihai Tudosenek. Túlságosan önjárónak tűntek Dragnea szemében, így a PSD-vezér a pártot használta, hogy megvonja tőlük a bizalmat.

 

A mostani miniszterelnök, a már több, mint egy teljes éve hivatalban lévő Viorica Dăncilă ugyanakkor lojálisnak tűnik. Dragnea szerdán Toader kirúgása után el is mondta, hogy Dăncilă 2018. januári kinevezése óta változatlan a viszony közte és miniszterelnöke között.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Tudatos Vásárlók Egyesülete megvizsgálta, mi pedig mutatjuk a nagy riasztóteszt eredményét.

Ezzel az amerikai gyógyszeripari cég közelebb került ahhoz, hogy az USA és az EU is engedélyezze a subunit-vakcináját.

A BBC újságírója az elfogott Nexta-blogger és aktivista állapotát látva azonnal kivonult a minszki sajtótájékoztatóról.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerülnek, kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Az ellenzéki szavazóbázist aktivizáló konzultáción szavazó budapestiek 99 százaléka nem akarja a kínai egyetemet.

Orbán Pekinggel szembeni politikájának támogatottsága Magyarországon nagyon alacsony, amit egyre inkább kihasznál az ellenzék, ez a szlovák kutatók szerint változásra kényszerítheti Orbánt.

Százötvenöt évvel ezelőtt tört ki az a konfliktus Poroszország és Ausztria között, ami az utóbbi vereségével végződött, és az osztrákok rászánták magukat a kiegyezésre a magyarokkal.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás