+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2019. március 26. kedd, 19:11
Belpolitikai tétet ad Klaus Johannis a május 26-i EP-választásnak Romániában: a korrupcióellenességről és a jogállamiságról népszavaztatná a románokat az ottani viszonyok között baloldali kormánnyal évek óta harcban álló államfő.

Klaus Johannis román államfő tényként kezelte egy ellenzéki civilekkel folytatott megbeszélésén, hogy május 26-án, azaz az EP-választás napján, azzal egyidőben népszavazás lesz Romániában, számolt be a román Agerpres hírügynökség. Egész pontosan az egyik résztvevő mondta ezt: „Az a következtetés, hogy referendum lesz az igazságszolgáltatásról, Klaus Johannis elnök éppen most jelentette be, a civil társadalom képviselőivel tartott találkozón. (...) az EP-választások napján, 2019. május 26-án” – fogalmazott Elena Ghioc, a Románia Kezdeményezés alapítója.

 

Johannis egyik fő érve a népszavazás kiírása mellett az volt a találkozón, hogy folyamatos támadásnak van kitéve az igazságszolgáltatás függetlensége, és hogy meg kell védeni a korrupcióellenes harcot, a jogállamiság értékeit.

 

A tárgyaláson részt vevő 21 civil szervezet ezeket javasolta az elnöknek a referendum témájául: súlyosabb büntetések kiszabását korrupciós tettekért; a Bűnözők nélkül a közhivatalokban állampolgári kezdeményezés folytatását; a sürgősségi rendeletekkel való jogalkotás megszüntetését a büntetőjogi és igazságügyi törvények esetében. (Ha többet akarsz olvasni arról, hogy mik ezek az igazságügyi törvények, és miért akadtak ki miattuk sokan, ide kattints!)

 

Johannis és a PSD évek óta ütik egymást

 

Az államelnök egy ideje már kacérkodott nyilvános megszólalásaiban a referendum ötletével. Hétvégén a jobboldali Nemzeti-Liberális Párt (PNL) rendezvényén arról beszélt: 2016 decemberében az emberek jóhiszeműen szavaztak, elhitték a választási ígéreteket, de hatalomra kerülésével a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem a gazdaság fellendítésén és a jogállam megerősítésén kezdett el dolgozni, hanem az igazságügyi törvények megváltoztatásán, hogy megvédje korrupt vezetőit. „Az egész PSD-kormányzás egy ostrom volt a jogállamiság és a romániai demokrácia ellen.”

 

Johannis szerint a PSD mindenáron megpróbálja kifehéríteni a bűnügyi dossziékat, és kontroll alatt igyekszik tartani a gazdaság minden ágazatát.

 

Erre válaszul a PSD elnöke, Liviu Dragnea egy hétfő esti tévéműsorban azt mondta, Johannist egyrészt „bábosai mozgatják”, másrészt elkeseredettségében cselekszik. A nagyobbik kormánypárt szerint a májusban esedékes európai parlamenti választások tétje Románia és a román állampolgárok jóléte, az, hogy a benne rejlő potenciálnak megfelelően fejlődik-e az ország a továbbiakban, vagy stagnálni fog a fejlődésben, „és kulcsra készen átadják az idegeneknek”. Az államfő által az EP-választások napjára kilátásba helyezett referendum kapcsán Dragnea azt mondta, Johannis valójában nem törődik az igazságszolgáltatással, a népszavazás pedig csak egy választási trükk.

 

KÖZÉPEN LIVIU DRAGNEA PSD-ELNÖK. FOTÓ: FACEBOOK

 

Az igazságügyről Romániában véleménynyilvánító népszavazást lehet csak kiírni, így az, hogy az érvényes-e vagy eredményes-e, politikailag számít csak – de a láthatóan az év végi elnökválasztásra készülő Johannis nyilatkozatai szerint pont ez a lényeg.

 

Johannis egyszer már megmozgatta a románokat

 

A Johannis-féle referendum a korrupció témáját jó ideje ütő ellenzéket hozhatja helyzetbe az EP-választáson: nem csak a PNL-t, hanem a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök pártjának közös listáját is (róluk itt írtunk bővebben). Utóbbi szövetség a lehetséges 33-ból legalább hat, de akár tíz európai parlamenti képviselői helyet szeretne szerezni az EP-választásokon, az első helyen végezve a romániai pártok között.

 

Ez nem lesz könnyű: bár a romániai közvélemény-kutatásokat eleve érdemes fenntartásokkal kezelni, az azért elmondható, hogy az első helyen rendre a PSD áll, a PNL a második, az USR-PLUS harmadik, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE a negyedik, és labdába rúghat még Victor Ponta szakadár PSD-sekből álló Pro Romania pártja, az erdélyi magyarságot képviselő RMDSZ, és talán a Băsescu-féle PMP is.

 

A legutóbbi, családról tartott, ritka nagy bukást hozó 2018-as romániai népszavazáson mindössze 21,1 százaléknyian vettek részt, így az érvénytelen lett. Az EP-választáson 2009-ben 27,2 százaléknyian, 2014-ben 32,44 százaléknyian szavaztak – ez amúgy alig marad el a 2016-os parlamenti választástól, amelyen 39,44 százalék voksolt. Az elnökválasztás már sokkal jobban megmozgatta a románokat: 2014-ben 53,17 százalék ment el szavazni az első fordulóban, míg a Victor Ponta és Klaus Johannis küzdelméről szóló másodikra már 64,1 százalék.

 

CÍMLAPFOTÓ: Klaus Johannis / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Fókuszban: Orbán Viktor huszonkettedik évértékelője.

Egészen meglepő helyen tűnt fel a zalai termálváros: Európa legjobb helyeit listázva szavazták fel a tizenkettedik helyre a titokzatosan működő European Best Destinationsön.

A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.

A várakozásoknak megfelelően alakultak a nevadai kaukuszok eredményei, Bernie Sanders már az elnyert delegáltak tekintetében is az élen.

Olyan embert választottak a jobbikosok pártalapítványuk kuratóriumának élére,
akinek a neve máltai offshore iratokban merült fel.

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

A Fiat Professional kiemelkedően nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, így folyamatosan új, jövőorientált megoldásokon dolgozik, annak érdekében, hogy mérsékelje az embert és a természetet érő káros hatásokat.

Twitter megosztás Google+ megosztás