Mire mennek az új arcok Romániában?

Összeborult, és közös EP-listát állított a volt technokrata miniszterelnök, Dacian Cioloș pártja, és a Mentsétek Meg Romániát, akik leváltanák a régi politikai garnitúrát. De mire lesz ez elég, és miért sebezhetők könnyen? Na és mennyire szavaznának rájuk a magyarok? Illyés Gergő politológus segítségével veséztük ki.

Hétvégén Romániában megtörtént a nagy bejelentés: az újonnan létrejött, Dacian Cioloș volt technokrata miniszterelnök által életre hívott Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) és a Momentum román testvérpártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös listát állítanak az európai parlamenti választásokra. A két párt jelezte, hogy a szövetség a későbbiekre, az ősszel esedékes államfőválasztásra és a jövő évi parlamenti választásokra is kiterjedhet. Mi több: Dan Barna, az USR elnöke azt is lenyilatkozta már, hogy a két párt közösen meg is nyerheti jövőben a választásokat.

Az új felálló helyzetet, Dacian Cioloș esélyeit Illyés Gergely politológussal, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársával elemeztük kiv.

A két párt 18 százalékra számít az EP-választásokon

Illyés szerint a román közvélemény-kutatások nem túl megbízhatóak, de ha az USR mostani 10 százalék körüli támogatottságát meg lehet fejelni Dacian Cioloș népszerűségével és ismertségével, akkor teljesen elképzelhető egy kétszámjegyű szereplés, bár a 18 százalék túlzásnak tűnik – persze minden attól függ, hogy mekkora lesz a részvétel. Romániában ugyanis a politikai életben van egy izgalmas kérdés, mégpedig az, hogy

(erről már írtunk egyszer). A politológus úgy véli, hogy Cioloșnak meglehet az a képessége, hogy olyan embereket is elvigyen az urnákhoz, akik másképpen nem mennének el, mert úgy érzik, nincs kire szavazni. Most ugyanakkor speciális helyzet áll fönt, mivel az EP-választások előtt két és fél évig nem voltak választások, és azóta rengeteg minden felgyülemlett a választópolgárokban, feszült és zaklatott a közélet.

Mindez akár arra is utalhat, hogy a választási részvétel meghaladhatja azt a szintet, ami 2014-ben volt az EP-választásokon, sőt, akár minden idők legmagasabb EP-választási részvétele is eljöhet most tavasszal. Ehhez hozzásegíthet az is, hogy mivel az elnökválasztás ősszel lesz, már most sok párt erőfelmérőként tekint az EP-választásra, például el fog dőlni, hogy mik az erőviszonyok az úgynevezett jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az USR+PLUS között.

A 2020-as parlamenti választások miatt ráadásul még annál is többről szól most a játék, mint az EP-mandátumok elosztásáról. A pártok minden energiát be fognak vetni, és ez igaz a másik oldalra is, ahol a Szociáldemokrata Pártból (PSD) kizárt-kilépett Victor Ponta volt miniszterelnök által összehozott csapat, a Pro Romania is meg fog próbálni minél nagyobb erőt felmutatni a Liviu Dragnea pártelnök által vezetett PSD-vel szemben,

Ki viszi el a fiatalokat szavazni?

Nem véletlen, hogy Cioloșék az első pártkongresszusukra meghívták a leghíresebb romániai influenszert, a másfél millió YouTube-os feliratkozóval rendelkező Mickey Hash-t , és egy Colectiv-tűzvészt átélt fiatalt is. Ez akár jelzés is lehet arra nézve, hogy a volt technokrata miniszterelnök a fiatalokra is akar építeni.

Csakhogy minél fiatalabb választási szegmens fele megyünk, annál alacsonyabb a választási részvétel, mondja Illyés Gergély. Egyrészt alacsonyabb a politikai aktivizmus itt, de másrészt még azok között is, akik politikailag aktívnak mondják magukat és élénken foglalkoznak közélettel, alacsonyabb a részvétel.

Elnökválasztások

Sokan úgy emlegetik Cioloșt, mint Klaus Johannis jobboldali államfő egyetlen olyan kihívója, aki eséllyel is indulna, többek közt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is ezt nyilatkozta nemrég. Mégis: a felmérések szerint Cioloșék öt százalék körül vannak csak. Vajon lenne-e valóban esélye ennek fényében az elnökségre a politikusnak?

Illyés Gergely nem hiszi: „Szerintem nem is ez a szándékuk, hogy megnyerjék. Ha az elnökválasztás első fordulójában elindulna Dacian Cioloș és begyűjtene egy bizonyos számú voksot – egyrészt azokét, akik a PSD ellen szavaznak, másrészt azokét, akik Klaus Johannisban csalódtak –, akkor a második forduló előtt Cioloș minden valószínűség szerint a Johannisra való voksolásra buzdítana, hogy aztán később ő kérjen szívességet az elnöktől.”

– véli a szakértő. Cioloșnak akkor érdemes elindulnia az elnökválasztáson, ha nem legyőzni akarja Johannist, hanem azoknak a bizonytalanoknak a szavazataira vágyik, akik nem vennének részt a választásokon, nem szavaznának Johannisra, de a PSD-re még annyira sem. Ezeknek a szavazóknak a mozgósításában lehet szerepe, majd az első forduló után kérheti, hogy Johannist támogassák.

Másrészt ugyanakkor Cioloș azért nagyon érdekes, mert nem „lejárt lemez”.

Persze lehet, hogy ki fog pukkadni, és elérnek 7-8 százalékot, aztán ott maradnak, de akár az is benne van, hogy nagyot robban” –  mondja Illyés.

Miért érte meg új pártot alapítania?

Régóta sok találgatás és román sajtóhír szólt arról, hogy Cioloș előbb-utóbb az USR élén fog kikötni. Ehhez képest most egy olyan pártot alapított, amely 5 százalékon áll, ahelyett, hogy a politikus beállt volna a 10 százalékos USR élére. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ebben mi a ráció.

Illyés szerint Cioloș igenis az USR élére is került azzal, hogy a PLUS és az USR szövetséget kötött. Miután ugyanis az előző pártelnök, Nicușor Dan lemondott az USR éléről, nagy volt a belviszály, és már akkor felmerült Cioloș pártelnökségének ötlete, egyesek aktívan dolgoztak ezen, és dolgoznak a mai napig, mások pedig felháborodtak, mondván, hogy

Most mindenkinek elfogadható megoldás született: Cioloș egyrészt megőrizte a mozgásterét, van egy pártja, és azzal azt csinálhat, amit akar, ezzel ugyanakkor meg is nyugtatja az USR vezetésében ülő embereket, hogy ő nem akar elnök lenni náluk. Így valószínűleg lecsillapította azokat a hangokat is, amelyek sérelmezték volna, hogy felülírja azt az alulról való építkezést, ami eddig jellemezte az USR-t.

Kinek kell a PLUS-tól jobban félnie?

Az erdélyi szakember arra számít, hogy Cioloș hamarosan a legerősebb ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szavazóira fog ráhajtani, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy nem a PSD-től tud elvonni inkább szavazatokat, a szocdemeknek ugyanis stabil választórétege van. 

Illyés szerint nem ez a lényeg, hanem az, hogy az emberek mit gondolnak a pártól. Az ő értelmezése szerint a rájuk szavazók nagy része két dolgot gondol erőteljesen a PLUS-ról: egyrészt a korrupcióellenes harc képviseletét, másrészt pedig azt, hogy

A választók azt látják a PLUS-ban és az USR-ben, hogy friss arcok (Cioloș egyfajta kivétel ebben, hiszen ő már volt miniszterelnök), és egy új irányt jelenthetnek. „Éppen ez az egyik ok, hogy ők a PNL-re is nagyon veszélyesek, mert azt is olyan emberek vezetik, akik már jó esetben harminc éve politizálnak Romániában. Ilyen szempontból, ha az elitcsere a cél, akkor éppen olyan veszélyesek minden oldalra” – magyarázza Illyés Gergely.

De mennyire veszélyesek az RMDSZ-re?

Mivel a romániai pártok nem kezelik prioritásként a magyar szavazatok megszerzését, ezért viszonylag ritka, ha közülük valaki a legnagyobb kisebbség nyelvén is kommunikál. Ám az új pártok – mint az USR és a PLUS, de még a marginális szociáldemokrata Demokrácia és Szolidaritás (DEMOS) is – elkezdtek magyarul is beszélni a választókhoz. Vajon van-e valós veszélye annak, hogy az RMDSZ-t megszorongassák? Illyés szerint aligha.

„A választási helyzetekben úgyis ki fognak provokálni Cioloșékból olyan üzeneteket, amelyek a magyarok ellen fognak szólni. Általában minden román politikus meg szokta ezt tenni erős választási szituáció esetén, ha valaki azt tanácsolja neki, hogy tegyen egy erős megjegyzést a magyarok ellen. Nem hiszem, hogy ez a párt mentes tud ettől lenni, az USR sem volt. Erre is alapozok, amikor azt gondolom, hogy nem lesz tömeges magyar átszavazás” – mondja.

Cioloș: szélsőjobbos múlt, titkosszolgálati kapcsolatok. Megártanak neki?

Dacian Cioloșt nemrég két üggyel is kikezdte a sajtó: egyrészt azzal, hogy eltitkolta, hogy két szélsőséges szervezetben, a Román Nemzeti Egység Pártjában (PUNR) és a Vatra Românească (Román Tűzhely) nevű pártban kezdte politikai karrierjét (ez az a már megszűnt román szélsőjobboldali párt, amelynek erőteljesen köze volt az 1990-es marosvásárhelyi, magyarok ellen szervezett pogromhoz). A másik sajtóbéli támadás azt tette szóvá, hogy a volt kormányfő pártját egy volt titkosszolgálati tiszt fia jegyezte be.

A szélsőjobbos múlt kisebb imázsveszteség Cioloșnak – véli Illyés, a SRI-s kötődést behozó botránynak a román közéletben sokkal erősebb hatása van. Míg a szélsőjobboldali múltat többnyire csak az erdélyi magyar sajtó feszegeti, addig a másik üggyel tele van a román nyelvű média is. „Azért lehetnek az ilyen botrányok nagyon veszélyesek rá, mert itt nem megcsontosodott választói bázisokról beszélhetünk, mint a PSD és a PNL törzsszavazói esetében, ezeknek a pártoknak a szimpatizánsait sokkal nehezebb elbizonytalanítani.

Az egyszemélyes pártok (és ez a választási szövetség annak tekinthető, hiszen az USR-ben nincsenek emblematikus figurák) mindig könnyebben sebezhetőek. „Az ellenfelek pedig mindent meg fognak tenni, hogy sebezzék, és nem is lesz nehéz dolguk, hiszen könnyű fogásokat találni rajta” – véli a kutató.

Hol van a helyük az EP-ben?

Felmerül még a kérdés, hogy melyik EP-beli frakcióban fognak az EP-választás után a PLUS és az USR képviselői kikötni, hiszen gyakorlatilag minden nagyobb pártcsaládban benne ülnek már a régi román pártok képviselői.

„A mostani mérések alapján minimum három frakció kell majd az EP-beli többséghez, de lehet, hogy ez sem lesz majd elég. Azt sem zárom ki, hogy a különböző újhullámos pártok saját frakciót alakítanak, de egyáltalán nem világos még, hogy milyen együttműködések tudnak kialakulni. Azt látom, hogy jelenleg a három nagy párt közül egyikbe sem férnek bele az USR-sek és a PLUS-osok” – összegzi Illyés.

FOTÓ: maszol.ro