+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Bakó Bea
2018. november 13. kedd, 16:43
A magyar után a román jogállamiság is terítékre került az Európai Parlamentben. Az Európai Néppártból majdnem csak a Fidesz állt ki Liviu Dragnea nevében egyébként szociáldemokrata román kormánya mellett.

Az Európai Parlament (EP) kedden megszavazta a Románia jogállamiságáról szóló határozatot Strasbourgban. Az indítványt, amely a szokásos aggodalmak kifejezésén túl tizenhárom ajánlást tartalmaz a romániai igazságügyi- és büntetőtörvények módosításával kapcsolatban, 473 igen, 151 nem és 40 tartózkodás mellett fogadták el.

 

De mi is ez az egész?

 

A határozatnak – a magyar kormány ellen 7-es cikkelyes eljárást indító Sargentini-jelentéssel ellentétben – semmilyen normatív ereje nincs: ez csak egy politikai ejnyebejnye, amilyenből egyébként Magyarország is kapott már jópárat, mielőtt végül elindították volna a 7-es cikket.

 

Az állásfoglalás sok mindenre kiterjed, például elítéli az augusztus 10-i bukaresti tüntetők elleni túlzott csendőri fellépést, valamit az igazságügyi törvények módosítását is.

 

A reform értelmében több ponton módosították a román büntető jogszabályokat: például értékküszöböt vezettek be a hivatali visszaélésnél, ami azt jelenti, hogy az egyhavi minimálbér összege alatt ez nem számít bűncselekménynek. Ezen kívül eltörölték a hivatali gondatlanság tényállását, és az igazságszolgáltatási szervezethez is több ponton hozzányúltak. Kivonták például az államelnököt a bírói kinevezések menetéből, amit a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak kel menedzselnie, összeférhetetlenségi szabályokat állapítottak meg a bírókra és ügyészekre, és lehetővé teszik a bírák korkedvezményes nyugdíját is. (A bírók nyugdíjba küldése nagy sláger mostanában: Orbánék után Lengyelországban lépték ezt meg legutóbb.) 

 

Az EU-s felháborodás hatására aztán októberben sürgősségi kormányrendelettel elhalasztották a törvénycsomag leginkább vitatott rendelkezéseinek hatályba lépését, de az EP-t ez nem akadályozta meg abban, hogy egy határozatban megszidja Romániát. Az EP-határozatban egyébként nem csak az igazságügyi reformot kifogásolják, hanem az érdeklődés hiányában érvénytelen, a melegházasság elvi lehetőségét is kizáró alkotmányreferendumot, a médiaszabadság helyzetét, és a civil szervezetekre vonatkozó jogi szabályozást is: micsoda ismerős témák, ugye?

 

Kik hogyan szavaztak?

 

Romániában gyakorlatilag mind a kormánypártok, mind az ellenzéki Klaus Johannis államfő egyetértettek abban, hogy a határozatot nem kellene elfogadni, mert az rossz fényt vetne az országra, pont pár hónappal azelőtt, hogy fél évre Románia töltené be a Tanácsban a soros elnökséget. Azonban a román elnök nyilatkozata ellenére is

 

az ellenzéki román politikusok közül sokan szavaztak a kormány ellen, még Johannis elnök pártjából, a Nemzeti Liberális Pártból is.

 

A legnagyobb érdekesség, hogy bár a jobboldali Európai Néppárt nagy része megszavazta a határozatot – ami nem meglepő, tekintve, hogy a román kormány nagyobbik pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) az európai szociáldemokraták, az S&D frakciójában ül –, a Néppártban ülő fideszeseknek nem ez volt a véleménye.

 

A néppártban összesen 10-en voltak, akik nemmel szavaztak, többnyire fideszesek:

 

Deli Andor, Deutsch Tamás, Erdős Norbert, Gyürk András, Hölvényi György, Járóka Lívia, Kósa Ádám és Schöpflin György is nemet nyomott Románia elmarasztalására. Mellettük csak két néppárti volt, aki nemmel szavazott, az egyik egy román független, Ramona Nicolae Mănescu, a másik pedig a szlovák kereszténydemokrata Anna Záborská. Érdekesség, hogy Szájer József nem vett részt a szavazáson.

 

És az ellenzék? És a határon túliak?

 

A magyar ellenzéki politikusok is a román kormány ellen szavaztak, így Balczó Zoltán (Jobbik), Jávor Benedek (Párbeszéd), Molnár Csaba (DK), Niedermüller Péter (DK), Szanyi Tibor (MSZP). A többi képviselő nem volt jelen a szavazáson, az MSZP-s Ujhelyi István előre magyarázkodott egy közleményben: törölték a járatát, ezért nem jutott el Strasbourgba a szavazásra.

 

A szintén Fidesz listáján bejutó, de romániai magyar Tőkés László inkább tartózkodott ebben a helyzetben. Ha már határon túliak: a szlovákiai MKP politikusa, Csáky Pál sem tartott most a Fidesszel, és simán megszavazta a román kormány elleni határozatot néppártiként, ahogyan a Most-Híd képviselője, Nagy József is. Az RMDSZ-es Sógor Csaba is tartózkodott – valószínűleg azért, mert pártja otthon támogatja a román kormánykoalíciót.

 

Korábban épp a Magyarországgal szembeni eljárás nyomán érdeklődött az Azonnali a román PSD megítéléséről pártcsaládján, az S&D-n belül: eleinte nem sokan válaszoltak, végül Udo Bullmann, a szocialista frakcióvezető válaszolt nekünk, kifejtve, hogy félrevezető Romániát Magyarországhoz hasonlítani. Végül az S&D frakció nagy többsége megszavazta a Romániát elítélő határozatot.

 

A jogállamiságról szóló vitát a Zöldek kezdeményezték, ez október 3-án történt meg Strasbourgban.

 

FOTÓ: Azonnali-montázs

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás