+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2018. október 8. hétfő, 09:53
Romániában alig több mint 20 százalék szavazott a hagyományos család védelmét célzó népszavazáson, amely alkotmányba írta volna, hogy a házasság férfi és nő között jön létre. Azonban még 30 százalékos érvényességi küszöböt sem sikerült megütni. Mik a lehetséges okai a bukásnak, és vajon miért szavaztak még kisebb arányban a magyarok? Leginkább az, hogy az égvilágon semmi értelme nem volt népszavazni, de azért sorolunk még több okot is.

Vasárnap estére kiderült, ami erősen sejthető volt már délután is: bukott a románai népszavazás, amely alkotmányban rögzítette volna, hogy a család fogalma a férfi és a nő kapcsolatát jelenti. Bár a diaszpórában élők közül jönni fognak még be szavazatok, kvázi lehetetlen, hogy több, mint két és fél millió szavazat érkezzen. Tehát hatalmas bukás a kezdeményezés.

 

Hogy mik lehetnek ennek a legfőbb okai?

 

1. Nem sikerül átvinni, hogy valódi tétje lenne a népszavazásnak

 

Mint ahogy tulajdonképpen nem is volt, mert hiába nincs benne az alkotmányban, hogy a családot egy férfi és egy nő alkotja, ha egyszer a polgári törvénykönyvben igenis benne van. Tehát nem változott volna semmi, ha érvényes lett volna a népszavazás, a most sem létező melegházasságot nem lehet eltörölni. Akkor meg minek menjen szavazni valaki?

 

Ehhez a ponthoz hozzátartozik, hogy bár többen az egyházból és a politikusok közül azzal riogattak, hogy erről bármikor dönthet a parlament másképpen, elég valószínűtlen, hogy a közeljövőben ez bekövetkezne; ekkora politikai kockázatot egyik párt sem merne bevállalni. És nem működött az ellenségképgyártás sem. Hiába, egyesek országokkal ellentétben

 

Romániában nincs egy központi üzeneteket szajkózó, nagyjából homogén média, és nincs Habony Árpáduk sem.

 

Így mindazok az üzenetek, amikkel riogatni lehetett, például, hogy a melegek a heterók gyerekeit fogják követelni, meg idegen ügynökök fognak jönni az országhatáron túlról, hogy követeljék a melegházasság és a többi borzalom bevezetését (lásd például ennek az RMDSZ-es polgármesternek a megosztásait), amellett, hogy nevetségesek, egyáltalán nem jutottak el sok emberhez.

 

Plusz egy olyan EU-s országban, ahol a gyerekek közel felénél fenn áll a mélyszegénység kockázata, meglehetősen cinikus a családról népszavaztatni az embereket.

 

2. Sokaknak nem volt tiszta, hogy pontosan mi fenére is kell szavazni

 

Nagyon sok emberben gyanút ébresztett, hogy

 

a szavazólapon sehol nem szerepelt, hogy pontosan miről is kellene szavazni,

 

a kérdés mindössze ennyi volt: „Egyetért-e a Románia alkotmányát módosító törvénnyel a parlament által elfogadott formában?” Sokan megijedtek, hogy mégis miben akarják módosítani az alkotmányt. Ez nem csoda egy olyan országban, ahol a kormány képes éjszaka sürgősségi rendelettel elfogadni olyan törvényeket, amelyek a fél országban kiverik a biztosítékot.

 

Megjegyzendő, hogy a törvény értelmében csak így szabad népszavazás esetén feltenni a kérdést, tehát ez teljesen szabályos volt. Viszont akadt más is, ami gyanús volt.

 

3. A kormány sumákolása

 

Amiatt is gyanú merült fel sokakban, hogy a román kormány a népszavazás előtti héten több olyan intézkedést is tett, amelyek alapján sokan csalást gyanítottak. A referendumtörvényt például úgy módosították, hogy

 

kiiktatták azt az online rendszert (SIMPV), ami a részvételt hivatott figyelni, és amely képes megelőzni a törvénytelen, vagy többszöri szavazásokat. Ezt korábban minden választáson használni szokták.

 

Ugyanakkor az is gyanús volt, hogy kiiktatták a biztonsági kamerákat, egyúttal módosították a részvételi arány kiszámításának módját is. Míg korábban a választási listákon szereplő szavazók számának a leadott igen, nem és az érvénytelen szavazatok összegével kellett egyenlőnek lennie; most lehet ezzel egyenlő vagy nagyobb annál. Az indoklás szerint azért volt erre szükség, mert ha valamilyen okból eltűnik egy-két szavazócédula az urnákból, az akadályozhatja az eredmények összesítését.

 

4. Szép az idő, irány a mező!

 

Az eredményeket böngészve feltűnő, hogy csak valamivel több, mint 70 ezerrel szavaztak többen falvakban, mint városokban. Holott elvileg vidéken él nagyobb arányban a vallásos, így feltehetően könnyebben manipuláható tömeg. Csakhogy betakarítási szezon is van, és

 

könnyen elképzelhető, hogy sokan inkább kukoricát szedtek, mintsem hogy szavaztak volna.

 

5. Kiábrándultság

 

Romániában választásról választásra egyre alacsonyabb a részvétel, és egyre nagyobb a kiábrándultság a politikumból, ezen némiképp kozmetikázott a Mentsétek Meg Romániát (USR) párt megjelenése, amely a hagyományos pártokkal szemben definiálta magát, így sok fiatal és diaszpórában élő szavazót meg tudott szólítani. A PSD kormányzása alatt azonban még inkább nőni látszik a politikától elfordulók aránya: nem csoda, hiszen Liviu Dragnea pártelnök alatt

 

egy éven belül három kormány is megalakult, stabilitás nincs, ilyenkor nem föltéltenül az az általános érzet, hogy a családokról kellene dönteni.

 

Na de mi van a magyarokkal?

 

A választási adatokból jól kivehető, hogy a többségben magyarok által lakott megyék voltak leginkább inaktívak a referendumon, azaz a székelyföldi Kovászna és Hargita. Ugyanakkor Bihar megyét leszámítva a többi, jelentős magyar kisebbséggel rendelkező megye is a sor végén kullog. De vajon mi lehet az oka a magyarok passzivitásának?

 

A legvalószínűbb, hogy bár pártjaik, magyarországi politikusok és az egyházak is buzdították őket, a kampány magyar nyelven nem volt annyira erős: nem voltak óriásmolinók, mint Bukarestben, sem kenyerek csomagolására írt üzenetek.

 

Másrészt az sem hozhatta különösen tűzbe őket, hogy nagyon szorosan összakapcsolódott a kampány a román ortodox egyházzal.

 

A szervezet nem a magyarbarátságáról híres, hergelt már magyarok ellen például 1990 fekete márciusában, amikor a Görgény-völgyben a templomokban azt prédikálták, hogy a magyarok román csecsemők fejét vágják a falhoz Marosvásárhelyen. Ilyet azért nem lehet könnyen elfelejteni.

 

Ha pedig a népszavazás a románok ügye, akkor oldják meg maguk, gondolhatták sokan.

 

(Érdekességből megjegyzem, hogy például az erőteljesen vidéki Máramaros is hátul maradt a szavazásban, ennek az az oka, hogy ott többségben görögkatolikusok élnek, ők sem örömködnek az ortodoxoknak.)

 

És bár a politikum és az egyház buzdított, a sajtó egyáltalán nem: a közösségi médiában messze jobban terjedtek azok a cikkek, amelyek a toleranciát hirdették, mint a konzervatív/gyűlölkődő/látens homofób írások. Ráadásul a templomfalakon kívül főként az online térben folyt a vita. Vidéken pedig még mindig jelentős a lemaradás az internethasználatban.

 

Ebből persze botorság lenne azt feltételezni, hogy a romániai magyarok elfogadóbbak lennének. Csupán ez esetben nem sikerült egy képzelt ellenség ürügyén hadba állítani őket.

 

Egyszerűen hátat fordítottak a politikusoknak és az egyháznak ebben az ügyben.

 

Nehéz elképzelni, hogy most mi következik. Egyrészt, hogy a politikum mekkora hibát követett el, amikor arra apellálva, hogy a lakosság úgyis ebben ért egyet, hangzatosabbnál hangzatosabb szónoklatokkal próbálta mobilizálni az embereket. Ludovic Orbant, a legnagyobb ellenzéki párt (PNL) vezetőjét már vasárnap rengetegen kritizálták, amiért nem hátrált ki óvatosan az ügyből, ahogyan például a PSD tette, ahonnan csak elvétve jöttek már igenre buzdító hangok, miután a közvélemény-kutatók azt jósolták, hogy alig lesz meg az érvényességi küszöb. (Más kérdés, hogy a jósolt 34 százalékkal csúnyán mellélőttek, a részvétel alig lett valamivel több, mint 20 százalék.)

 

Valószínű, hogy az elmúlt években felerősödő egyházkritikáknak olaj lesz a tűzre a sikertelen népszavazás. Daniel pátriárka vakarhatja a szakállát, hogy milyen új eszköz segítene nekik a népszerűséget visszaszerezni.

 

FOTÓ: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

Egy állatvédelmi törvény miatti vita odáig fajult a varsói jobboldali kormányban, hogy a PiS frakcióvezetője szerint is vége az eddigi koalíciónak – de ezzel a kormánytöbbségnek is.

Továbbra sem enyhül a járvány: pénteken 941 újabb esetet találtak meg, amivel már 11 202 főre nőtt az aktív esetek száma. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

William Barr, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere nem először tesz vitás kijelentéseket. Ezúttal a kijárási tilalmat bevezető kormányzókat minősítette, szerinte az intézkedéseikkel megsértették a polgári szabadságjogokat.

Mármint a személyszállítás terén. Az áruszállítást alig érinti a járvány okozta csökkenés.

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének, rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A budapesti a járvány miatt elmaradt, ám a pécsi tartja magát. Szeptember 17-20.

A nemrég alakult modern metálzenekar először mutatja be a karantén alatt írt debütáló lemezét. A szeptember 18-i bulin fellépnek még: Heedless Elegance, As Karma Brings.

Schiffer András ökopolitikai vitaköre ezúttal házhoz megy az Öreg-tóhoz. Szeptember 19.

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás