+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. február 18. hétfő, 07:57
Nicolas Bay, a szélsőjobboldali Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) EP-frakciójának társelnöke Matteo Salvini olasz belügyminiszterből csinálna bizottsági elnököt, és még úgy is szívesen együttműködne Orbán Viktorral, hogy a Fidesz az Európai Néppártban marad. De szóba állnának-e a Jobbikkal? Lesz-e szélsőjobbos szuperkoalíció az EP-ben a májusi választások után? Ezt is megkérdeztük a lepenista politikustól. Interjú.

Nicolas Bay 2014 óta francia európai parlamenti képviselő és a Marine Le Pen-féle francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Gyűlés főtitkára. Az Európai Parlamenten belül a Le Penék által alapított Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) pártcsoport tagja, 2017 óta pedig annak társelnöke. Bay emellett Orbán Viktor nagy tisztelője, szerinte a magyar miniszterelnök az EU szörnyű ideológiáival szemben „az európai civilizáció értékeinek valódi védelmezője a tegnap kommunistáival és a ma globalistáival szemben”, pártja pedig Putyinnal kapcsolatban is baráti álláspontot képvisel: ellenzik az EU szankciós politikáját, és szorosabb együttműködést képzelnek el az oroszokkal. 

 

Épp ezért Bay-t az Európai Parlament strasbourgi ülésén kikérdeztük arról, hogy együttműködne-e a jövőben Orbán Viktorral, elképzelhetőnek tart-e egy bevándorlásellenes jobboldali szuperkoalíciót az EP-ben, hogyan reformálná meg az Európai Uniót, ha ő lenne a Bizottság elnöke, és melyik együttműködést tartja jobbnak: az EU-t, vagy az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Uniót.

 

+++

 

A mandátumbecslések alapján úgy tűnik, az ENF-frakció nagyot növekedhet a májusi választások után, és akár a negyedik legnagyobb pártcsoporttá is válhat. Ehhez azonban nem jönne rosszul egy pár magyar képviselő sem: befogadná Orbán Viktort és a Fideszt a képviselőcsoportba? 

 

Valóban, az ENF növekedni fog, ahogyan Európa-szerte a nemzetek Európáját propagáló erők is új lendületet vettek, tehát több mandátumra számítunk.

 

Nyitottak vagyunk arra, hogy együttműködjünk más pártokkal és pártcsoportokkal, akár az Európai Néppárton, akár az ECR-en belül.

 

Tehát még a Néppárttal is együttműködnének?

 

Mármint a Néppárton belüli nemzeti delegációkkal. Ugyanis azt az Európai Uniót, ami ellen harcolunk, épp a Néppárt testesíti meg. Ami Magyarországot illeti,

 

mi értjük, mi Orbán Viktor terve Magyarországgal, és mi is voltunk az egyetlen pártcsoport, akik egyhangúlag utasították el a Sargentini-jelentést és a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását.

 

És igen, szívesen együttműködnénk Orbánnal, persze azt is megértjük, hogy történelmi, stratégiai és politikai okokból neki jobban megéri a Néppártban maradni. Még akkor is, ha több nyílt vitája is van vele.

 

Ha Orbán Viktor úgy dönt, hogy marad a Néppártban, van még Magyarországon egy másik jobboldali-nacionalista párt is, a Jobbik. Őket befogadnák a frakcióba?

 

Teljes mértékben tudunk azonosulni Orbán Viktor politikai víziójával. De semmilyen más pártot nem látunk, akivel együtt tudnánk dolgozni a jövőben, különösen nem a Jobbikot.

 

Sokszor felmerül az a feltételezés is, hogy az EP-választás után a bevándorlásellenes jobboldal egy új pártcsoportot is szervezhet. Lehetne az ENF legyen ennek az új pártcsoportnak a feje? Vagy inkább egy teljesen új csoportot szervezne?

 

Az ENF kifejezi a politikai hitvallásunkat, vagyis a szabadság és nemzetek Európáját, de bármennyire is szeretjük, egy pártcsoport csak egy eszköz számunkra. Semmilyen forgatókönyv nincs kizárva, a legfontosabb viszont az, hogy az általunk képviselt politikai vízió azonos maradjon.

 

Ennek három fő pillére van: az első a demokrácia és a népakarat tisztelete, ugyanis szeretnénk gátat szabni a nem megválasztott bürokratákból álló Európai Bizottság folyamatosan növekvő hatalmának. A második a biztonság és az erős külső – és esetleg belső – határok megléte, annak érdekében, hogy a tömeges bevándorlástól megvédjük magunkat. Végül pedig a gazdasági protekcionizmus: elvetjük a szélsőséges liberalizmust és a szabadkereskedelmet, protekcionizmust szeretnénk biztosítani a dolgozóknak és az iparnak. 

 

 

És együtt tudnának működni ebben a szuperkoalícióban az ECR pártcsoporttal is? Az ECR például szabadkereskedelem-párti, és valamivel mérsékeltebb, de ők is ugyanígy migrációellenesek.

 

Több politikai irányvonal is létezik az ECR-en belül, mi abban reménykedünk, hogy a brit Konzervatívok távozása meg fogja változtatni az ECR szemléletmódját. Különösen a Dán Néppárttal, a Svéddemokratákkal és a bolgár VMRO-val számos ponton egyeznek az álláspontjaink, de

 

ha nincsenek a tory-k, akkor a lengyel PiS lesz a meghatározó erő az ECR-en belül. Ezért is volt fontos előrelépés a Matteo Salvini és Jarosław Kaczyński közötti találkozó.

 

Tegyük fel, hogy a bevándorlásellenes jobboldal többséget szerez az Európai Parlamentben – persze ez egyelőre valószínűtlennek tűnik, de ha ez valóban bekövetkezne, elfogadná az Európai Bizottság elnöki posztját? 

 

Ez valóban elég valószínűtlen, de nem szeretnénk dogmatikusak lenni. Egyelőre leginkább abban hiszünk, hogy az európai intézményeket gyökeresen meg kell reformálni, az Európai Bizottság hatalmát például megnyirbálnánk, és egy, a Tanács alá tartozó Titkárságot hoznánk létre helyette.

 

Ha valóban többséget szereznénk az Európai Parlamentben, talán megfontolnánk egy bizottsági elnökjelölt indítását. Miért is ne? Például ott van Matteo Salvini, aki európai szintű vezetővé vált.

 

Salvini győzelmet győzelemre halmoz mind a választásokon, diplomáciai szinten és a médiában is, így természetesen esélyessé válna egy ilyen pozíció betöltésére. 

 

És ha egy ENF-es politikus esetleg meg is szerezné az Európai Bizottság elnöki tisztségét, mit csinálnának először? Milyen úton szeretnék megreformálni az EU-t?

 

A legelső döntés az lenne, hogy a Tanáccsal és a Parlamenttel együtt párbeszédet kezdeményeznénk a Szerződések újratárgyalásáról és az intézményi struktúra egyszerűsítéséről. Demokratizálnánk a működést, vagyis a Bizottság egy szigorúan adminisztratív jogkörökre korlátozódó Titkárságra cserélnénk.

 

Tehát teljesen megszüntetnék a Bizottságot?

 

Igen. Úgy gondoljuk, hogy

 

a Tanácsnak kéne törvényjavaslatokat kezdeményeznie a mostani rendszer helyett, ahol ezt a Bizottság teszi meg.

 

Az Európai Parlamentnek a nemzetek közti együttműködést kéne felügyelnie, és a Tanács által előterjesztett javaslatokat megszavaznia. 

 

De mi a baj pontosan a Bizottsággal, miért ne lenne az demokratikus, vagy megválasztott? Pont, hogy a tagállamok nevezik ki az EU-s biztosokat.

 

A Tanács például demokratikus, mivel ott a megválasztott kormánytagok gyűlnek össze. A Parlament is demokratikus, ez az egyetlen szerv, melyet teljes mértékben arányosan választanak. Tehát ezek az intézmények legitimek, de ott van a Bizottság, melynek tagjait az Európai Tanácsban a tagállamok közti tárgyalások után nevezik ki. A biztosok pedig jórészt ismeretlenek, nem igazán tudjuk, mit csinálnak, és mik a valós jogköreik. Ez pedig pont a demokrácia és az átláthatóság hiányát jelzi, az embereknek ugyanis semmi beleszólásuk nincs abba, ami a Bizottságban történik.

 

Harmincnégyezer bürokrata és technokrata dolgozik a Bizottságban az emberektől teljesen elzárva, és semmilyen felügyelet nincs felettük!

 

A megválasztásuk antidemokratikus, de közben mégis minden hatalmat magukhoz ragadnak: törvényjavaslatokat kezdeményezhetnek, felügyelhetik a Szerződésekben foglaltak betartását, a törvényjavaslatok életbe léptetését. Mi ezt a működési módot elfogadhatatlannak tartjuk.

 

Nem csak az Európai Unió létezik, kicsit keletebbre ott van például az Oroszország-vezette Eurázsiai Gazdasági Unió is. Szóval: melyik intézmény vonzóbb az ön számára, az EU a jelenlegi formájában, vagy az Eurázsiai Gazdasági Unió?

 

Egyvalami biztos csak: az európai nemzeteket nem szabad alávetni semmilyen külső szuperhatalom nyomásának. Jelenleg Emmanuel Macron és Angela Merkel vezetésével sok európai vezető más nagyhatalmak csatlósaivá vált. De ahogyan az Egyesült Államokkal is gazdasági és politikai partneri viszonyt kell kialakítanunk, úgy Oroszországgal is ugyanígy kell tennünk. Szükség van a közöttünk lévő versenyre, együttműködésre, egyes ügyekben egymás mellett kell állnunk, de nem válhatunk más hatalmak játékszerévé.

 

Ázsiai országokkal is alakíthatunk ki partneri viszonyt, meg mondjuk Törökországgal is. És van még a régióban van sok más érdekes, fejlődő állam, akikkel diplomáciai és gazdasági partnerekké válhatunk, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyiküknek is csatlakozni kéne. Jelenleg az EU okozza az európai nemzetek impotenciáját: a világon minden más nagyhatalom protekcionista, és a gazdasági határok kezdtek teret hódítani. Az európai nemzeteknek is pont erre van szükségük. 

 

De mégis, működésében és intézményrendszerében melyik unió tetszik önnek jobban, a jelenlegi Európai Unió, vagy a jelenlegi Eurázsiai Gazdasági Unió?

 

Az eurázsiai együttműködés párbeszéden alapul, és mi pont ezt szeretnénk látni az EU-ban is. Partneri viszony, de semmilyen erőltetett föderalizmus!

 

A világon mindenhol közös parlamenti gyűlések a jellemzők, ahol a tagállamok egymás iránti tisztelettel és a szubszidiaritás betartásával tárgyalhatnak egymással. Jelenleg az EU sokkal inkább kényszerít, és ráerőlteti a politikáját a nemzetekre és az emberekre. Szóval sokkal inkább szeretnénk olyan intézményeket, melyek a párbeszédet és a demokráciát részesítik előnyben. 

 

Nem válaszolta meg a kérdést. Európai Unió, vagy Eurázsiai Unió? Melyik a jobb?

 

Nem szeretnénk semmilyen jelenlegi együttműködéssel versenyezni. Meg kell találnunk a saját utunkat, amelynek szabad együttműködésen párbeszéden kell alapulnia, míg jelenleg az EU inkább egy erőltetett együttműködés.

 

 

Kicsit térjünk vissza az ENF-csoportra. Említette, hogy Matteo Salvini tárgyalt Kaczyń​skival is, ami előrevetítheti a további együttműködés lehetőségeit. Mi a helyzet a Fidesszel, velük vannak aktív tárgyalásaik? 

 

Nincs semmilyen folyamatban lévő tárgyalás a Fidesz és az ENF között. De

 

nyilvánvalóan már beszélgettünk miniszterekkel, képviselőkkel, ahogyan Orbán Viktorral is volt szerencsém találkozni, mikor itt volt a szeptemberi plenáris ülés alkalmával.

 

Tiszteletben tartjuk a Fidesz azon döntését, hogy a Néppártban maradnának, számos ponton találkoznak is a nézeteink. Ezért szerintem még akkor is együtt tudunk működni, ha nem is egy pártcsoportban ülünk. 

 

Jan Zahradil, az ECR csúcsjelöltje egy korábbi, Azonnalinak adott interjújában már szintén meghívta Orbánt a pártcsaládba. Ha Orbán elhagyná a Néppártot, hogyan győzné meg őt, hogy az ENF-be üljön be, és ne az ECR-be?

 

Egyes témákban együtt tudunk működni, de nem is szeretnénk minden pártot és személyiséget elnyelni a csoportunkban. Ha valaki mással is együtt szeretne működni, azt teljes joggal megteheti. Jó hír, ha az ECR úgy érzi, hogy segítő kezet nyújthatnak Orbánnak. De egyelőre még minden forgatókönyv lehetséges: létrejöhet egy nagy szupercsoport is, meg két másik csoport is, figyelembe véve, hogy az ECR és az ENF is valószínűleg növekedni fog az EP-választásokon. Önmagában már az együttműködés is nagyon jó hír a nemzetek Európája számára:

 

akár sikerül egy csoportot formálnunk, akár nem, semmi nem akadályoz meg bennünket abban, hogy együtt dolgozzunk.

 

És melyiket látná szívesebben? A szuperkoalíciót, vagy az ECR és az ENF féle kétcsoportos megoldást? 

 

Mindkét forgatókönyv lehetséges és mindkettő nagyon érdekes, két külön csoport sem akadályozna minket az együttműködésben.

 

Szóval inkább legyen két csoport?

 

Egy nagy csoport természetesen óriási lehetőségeket nyitna meg előttünk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mi volt a sikeres az ellenzéki stratégiában az önkormányzati választáson, és mit kellene csinálnia az ellenzéknek, ha 2022-ben győzni akar?

A védelmi miniszterré előlépett AKK nemzetközi biztonsági zónáról szóló javaslatáról a szocdem külügyminiszter utólag, SMS-ben értesült.

A liberálisok nagy reménysége túlélte az elmúlt hónapok botrányait, de második ciklusában már sokkal kisebb mozgástere lesz, mint eddig.

Az amerikai újság szerint a Fehér Házban többen is kézzel-lábbal tiltakoztak az Orbán-Trump találkozó ellen, és épp az történt, amitől féltek.

A tavalyi Győrkőcfesztivál meghívója illusztrálja, miért hozhat majd érdekes helyzeteket, ha Borkai Zsolt marad Győr polgármestere.

„Kompromittáló felvételek” kerültek róla elő, „botrányba keveredett” – ennyit tudhatnak csak a Kisalföld olvasói a győri polgármester ügyéről.

Orosz kémek kibertámadásokat hajtottak végre cseh célpontok és a környező országok ellen, lekapcsolták őket.

A hét kérdése

A ló néz, a csikó lát? Mi a legjobb kontextus Orbánhoz? Ez a hét kérdése az Azonnalin, szavazz!

Azért ide elnéznénk

Szakértők magyarázzák el, mi folyik Rozsavában. Október 22-én a Corvinuson.

Tényleg mindenki ugyanazt akarja, amit a zöldek? Létezik zöld kapitalizmus? Tanácstalan Köztársaság október 25-én.

Bécsben, október 28-án!

Huszonnégy skandináv filmet vetítenek, közülük néhányat premier előtt lehet megnézni október 31-től november 6-ig.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Az olasz büszkeség napján ezen kívül a legfontosabb kérdést is feltettük, amit Rómában érdemes. Videó, felirattal!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Bernie visszatért – zengte a több, mint húszezres tömeg. Helyszíni képriport a Queensbridge Parkból!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás