+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. január 3. csütörtök, 20:49
Az LMP társelnöke köztük ült, a Jobbik szívesen közéjük tartozna, de ők maguk a Fideszt szeretnék leginkább. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióról van szó, amelynek amúgy volt már magyar tagja az Európai Parlamentben: 2009 és 2014 között itt ült Bokros Lajos közgazdász, aki az MDF színeiben szerzett mandátumot. De kik is ezek az Európai Konzervatívok?

Bokros Lajos valóban ide illett: gazdaságpolitikai neoliberalizmus, társadalompolitikai konzervativizmus és külpolitikai transzatlantizmus – ez jellemezte a Dávid Ibolya vezette MDF-et és magát az ECR-t is. Egyedül talán az európai egységhez való viszonyban voltak eltérések: míg Bokros és az MDF elkötelezettek voltak az EU-integráció mellett, az ECR létrejöttének oka kötödődik az EU elutasításához.

 

A frakció akkor jött létre, amikor az Európai Néppárt több EU-kritikus tagpártja, köztük a brit konzervatívok és a cseh polgári demokraták (ODS) 2009 után kiszálltak.

 

Orbánnal ellentétben ők nem ragaszkodtak foggal-körömmel a néppárti tagsághoz, hanem meghozták a logikus döntést: saját EU-kritikus jobbközép frakciót hoztak létre 2009-ben.

 

Az ECR mögött egy önálló pártszövetség is áll, az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége (ACRE). Az ő Spitzenkandidatjuk Jan Zahradil cseh politikus, aki az Azonnalinak nyilatkozva

 

a Fideszt csábítgatta közéjük, noha maga is elismerte, hogy egyes kérdésekben ők azért liberálisabbak, mint a Fidesz.

 

A Jobbikról, amely a Fidesszel szemben tényleg belépne az ECR-frakcióba, Zahradil elutasítóan nyilatkozott, a korábban az ECR régiós frakciójában ülő Keresztes Lóránt LMP-jéről a Spitzenkandidat pedig nem is hallott.

 

A pártszövetség tehát a toryk, az ODS és Jarosław Kaczyński pártjának (PiS) hármasára épül; utóbbiak nem az Európai Néppártból jöttek, hanem már megelőzően egy EU-kritikus frakcióban ültek, ráadásul Kaczyńskiék gazdasági kérdésekben nem is annyira liberálisak, mint az ODS és a többi tagpárt.

 

Mellettük jelenleg kisebb pártok tagjai még a közös EP-frakciónak: Ma tizenkilenc EU-tagállamból hetvenhárom képviselő ül itt. A liberális, menekültellenes Dán Néppárttól a német eurókritikus, AfD-szakadár Liberális-Konzervatív Reformereken (LKR) és a szlovák liberális SaS-on át a holland fundamentalista-református pártokig sokféle képviselő talált itt politikai otthonra.

 

Az ECR-frakció, ha ügyes, ráadásul a májusi EP-választás egyik nagy nyertese lehet.

 

Noha a toryk kiválása jelentős veszteség, elvégre például a mai frakció több mint harmada a brit konzervatívoktól érkezik, a legtöbb tagpárt majdnem mindegyike, a felmérések szerint növelni (vagy legalábbis tartani) tudja korábbi támogatottságát. Zahradil – amint az Azonnalinak is nyilatkozta – abban is bízik, hogy a jelenleg más frakciókban ülő EU-kritikus erők közül is többen átállnak hozzájuk.

 

JAN ZAHRADIL AZ AZONNALINAK NYILATKOZIK. FOTÓ: PINTÉR BENCE

 

Főleg a Nigel Farage, UKIP-vezér és az olasz grilloisták koalíciójára épülő Szabadság és Közvetlen Demokrácia (EFDD) frakció fog – Faragék kiválása miatt – meggyengülni, és onnan többen is átléphetnek tényleg az ECR-be.

 

Az ECR akár a szélsőjobboldali Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) frakcióból is számolhat még átállókkal, például a mára a legnépszerűbb olasz párttá duzzadt Legával: az ő esetleges leigazolásuk bőven pótolni tudná a toryk miatti veszteséget.

 

Azonban látni kell: az ECR EU-kritikus, de nem szélsőjobboldali csoportosulás, azaz számos EU-kritikus párttól, amelyek ma Marine Le Pen körül tömörülnek, elzárkóznának. Kérdéses, hogy a Lega is marad-e Le Pennel, az osztrák FPÖ-vel közösen, ahogy ma még ül, vagy átáll a szalonképesebb cseh ODS és a lengyel PiS mellé.

 

Mivel a Jobbiknak nem sikerült a néppártosodásáról sikeresen tájékoztatni, pláne meggyőzni a külföldieket, a párt továbbra is büdösnek számít még a széljobbosok között is.

 

A Jobbikkal még Marine Le Penék se akarnak közösködni, az ECR pedig különösen nem akar egy olyan pártot a soraiban tudni, amelyről a nyugati közvélemény még mindig csak annyit tud, hogy „náci“. Nem véletlen, hogy a Jobbik listáján bekerült jelenlegi három EP-képviselő ugyanúgy senkinek nem kellett, mint például a német neonáci NPD vagy a görög szkinhedpárt Arany Hajnal képviselői.

 

Hogy az ECR, amely a Fideszt szeretné megnyerni – ami már mennyiségileg is jelentős előrelépés lenne a frakció számára –, megelégszik-e azon LMP-vel, amelynek jelenleg legfeljebb egyetlen képviselői helyre lehetne esélye (vagy még arra sem), kérdéses. Ráadásul hiába fordult az LMP párt Keresztes László Lóránt vezetése alatt jobboldali-menekültkritikus irányba, gazdaságpolitikailag még mindig nem passzolna az e téren „bokrosista“ ECR-be. De úgy tűnik, nem is kell passzolnia, Keresztes állítása szerint ugyanis az LMP amúgy is ragaszkodik a zöldekhez.

 

A Jan Zahradillal készített interjúnkat itt érheted el!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányzati bértámogatást hiába igényelték meg, nem kaptak semmit a kávézóban. A hat alkalmazottból mára egy maradt, ő sem kap teljes bért.

Ezzel már hivatalosan három ember jelezte, hogy szívesen lenne az ellenzék közös '22-es miniszterelnök-jelöltje.

Nyithassanak meg korlátozottan a múzeumok, állatkertek, vendéglátó helyek, szállodák, színházak, mozik – Ujhelyi István ezt kéri a kormánytól.

Nem teljes kapacitással ugyan, de október óta végre újra üzemelhetnek. Ha a járványhelyzet is engedi, akkor második félévtől kinyitnak az iskolák is az országban.

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás