Hogy áll a 7-es cikkely? Az EP-ben ismét vitáztak Magyarországról

Na tényleg, ennek mi értelme volt?

Vége a vitának, mi pedig csak pislogunk, hogy okosabbak lettünk-e a mai nap után.

Ugyanis az Európai Parlament ülésterme valóban teljesen kihalt volt, a papírformának megfelelően pedig a fideszesek migránsoztak és az ellenzéket szidták, az ellenzékiek pedig látványosan aggódtak a magyar jogállamiságért, Szanyi Tibor például már európai siralomházról beszélt, ami Orbán-rendszer ide, vagy oda, elég erős állítás.

Ha Kovács Zoltánnak igaza volt, és valóban „az Európai Parlament balliberális többsége” szervezte a mai vitát, akkor

Ezzel az üzenettel meg is köszönjük az olvasók figyelmét, és elbúcsúzunk mára, illetve feltesszük a kérdést: ezért minek is kellett vitát szervezni?

Bullshittel zárt a román EU-elnökség

Melania Ciot zárja le a vitát az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő román kormány részéről. Újra elmondja, hogy nagyon fontos nekik a jogállamiság, ezért a román EU-elnökség nagy figyelmet fog szentelni a 7-es cikkely ügyének, és ennek során a mostani brüsszeli plenáris vitában tett EP-képviselői felszólalásokat is figyelembe veszi majd. Pragmatikusan fogunk cselekedni – mondta.

Timmermans: Milyen politikai játszma? Mi nagyon is konkrét kérdésekkel foglalkozunk!

Akik azt mondják, hogy nincs itt semmi látnivaló és ez az egész egy politika játszma, Frans Timmermans bizottsági alelnök a vita végén azt mondta: ők a Bizottságban nagyon is specifikus ügyekkel foglalkoznak, és konkrét kérdéseket tesznek fel arról, hogy amit Magyarország csinál, az az EU-joggal összeeygeztethető-e. Például a Stop Soros, vagy a lex CEU. A CEU ügyében nagyon is drasztikusan változott valami, bárki mondja, hogy nincs itt semmi látnivaló. És a kormányzati médiaalapítvány meg a rabszolgatörvény is eléggé konkrét dolgok – mondta.

érvelt Timmermans. Magyarország szerencsére azt választotta teljesen szabad és szuverén döntéssel, hogy EU-tag lesz. Csodálatos, hogy ezt választotta Magyarország, de ha így döntesz, akkor be is kell tartanod a szerződés szabályait. A Bizottságnak pedig az a dolga, hogy ezt betartassa – mondta a bizottsági alelnök, aki szerint az EU-szerződés nagyon tiszta ezen a ponton főleg a jogállamiság kapcsán: előírja például a hatalmi ágak szétválasztását.

Ez az egész nem a migránsok befogadásáról szól, nem is a kulturális sokszínűségről. Hanem arról, hogy az országokkal be kell tartani, amit szabad és szuverén döntésként vállaltak. Annak, hogy csatlakoztak az EU-hoz, számos haszna van a tagállamok számára, Magyarország is sok támogatást kapott, hogy felzárkózzon. De vannak kötelezettségek is. Az EU-s intézményeknek az a kötelezettsége, hogy egymást és a tagállamokat elszámoltathatóvá tegyék az EU-jog betartásáért. Se több, se kevesebb – zárta Timmermans a felszólalását.

Tőkés puccsistának nevezte az ellenzéki magyar EP-képviselőket

Tőkés László nem mond sok újat a Fidesz-retorikához képest: „ez a balliberális, bevándorláspárti politikai erők célzatos kampányrendezvénye”, mondja, és szerinte a magyar ellenzéki képviselők ennek az előre megírt forgatókönyvnek a leggyalázatosabb szereplői:

A 2014-ben a Fidesz listájáról az EP-be jutó Tőkés László az RMDSZ-es Sógor Csabához hasonlóan papírlapról olvasta fel beszédjét.

Gál Kinga viccet mesélt, migránsozott és beszólt Sargentininek

Deutsch után még egy fideszes képviselő is szót kapott. Az elég frusztráltan felszólaló Gál Kinga rögtön egy viccel kezdte a felszólalását: „Nyuszika, van sapka a fejeden, nincs sapka a fejeden, teljesen mindegy, úgyis hibás vagy, úgyis kapsz a fejedre!”, mivel „ha itt van a magyar miniszterelnök, az a baj, ha nincs itt a miniszterelnök az a baj”.

Gál szerint a képviselők mellőzik a tényeket, kettős mércével mérnek, ugyanis ha nem így tennének, akkor nagyon sok tagállam ellen lehetne még jogállamisági eljárást indítani. „Nagyon jól tudjuk, hogy nem államosították a sajtót Magyarországon és nem zártak be egyetemeket”, mivel a CEU Magyarországon akkreditált képzései továbbra is működhetnek.

Hozzátette: a vita csak „ürügyéül szolgál a Magyarországon zajló frusztrált ellenzéki performansznak”, aminek a támogatottsága egyre fogyatkozik. Ez a vita „az ő nevetséges produkciójuk európai szintre emelése”, tette hozzá.

A fideszes képviselő sem bírta ki migránsozás nélkül, szerinte a bevándorláspárti képviselők azért kezdeményeztek vitát, mert nem akarunk beállni a bevándorlóországok sorába. Végül hozzátette: a magyar állampolgárokat megilleti az a jog, hogy Sargentini asszony végre békén hagyja a magyarokat.

Horvát EP-képviselő: A magyarok másképp gondolkodnak

Magyarországnak nagy történelme és hagyományai vannak, és egyszerűen másképp gondolkodnak a magyarok, mint más EU-tagállamokban, mondja Ruža Tomašić horvát konzervatív, az ECR-frakcióban helyet foglaló EP-képviselő: „Az emberek békésen tüntethetnek, véleményt alkothatnak, a kormánynak pedig ezt meg kell nekik engedniük. Minden más ügy a magyar népre tartozik, az EU-nak ebbe nem szabad beleavatkoznia!”

Sógor Csaba megvédte a kormányt, és Romániára árulkodott

Félinformációkkal járatják le Magyarországot az RMDSZ-es Sógor Csaba szerint. Miért nem azzal foglalkoznak, hogy Romániában a marosvásárhelyi orvosi egyetemet, a MOGYE-t vegzálják, a magyar kart nem akarják létrehozni? – tette fel a kérdést. Az EP hitelessége csorbul szerinte ilyenkor, főleg, ha mindig ugyanazon ország kapcsán merülnek fel ezek a vádak. Nem méltó ez az Európai Parlamenthez – zárta felszólalását az erdélyi képviselő, aki az egészet egy papírlapról olvasta fel.

Gál Kinga nyuszikás viccel támadott

Deutsch után még egy fideszes képviselő is szót kapott. Gál Kingának a nyuszikás vicc jutott eszébe Nidermüllerről szavairól: „nyuszika, van sapka a fejeden, nincs sapka a fejeden, teljesen mindegy, úgyis hibás vagy, úgyis kapsz a fejedre!”, mivel „ha itt van a magyar miniszterelnök, az a baj, ha nincs itt a miniszterelnök az a baj”.

Gál szerint a képviselők mellőzik a tényeket, kettős mércével mérnek, ugyanis ha nem így tennének, akkor nagyon sok tagállam ellen lehetne még jogállamisági eljárást indítani. „Nagyon jól tudjuk, hogy nem államosították a sajtót Magyarországon és nem zártak be egyetemeket”, mivel a CEU Magyarországon akkreditált képzései továbbra is működhetnek.

Hozzátette: a vita csak „ürügyéül szolgál a Magyarországon zajló frusztrált ellenzéki performansznak”, aminek a támogatottsága egyre fogyatkozik. Ez a vita „az ő nevetséges produkciójuk európai szintre emelése”, tette hozzá.

A Néppártból is keményen beszóltak Orbánnak: Ma nem vennék fel Magyarországot az EU-ba

Judith Sargentini néppártiakra vonatkozó sürgetése hamar meghallgatásra talált. Christophe Hansen luxembourgi néppárti EP-képviselő szerint Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba. Felidézte Gruevszki befogadását és a CEU elüldözését is. Szerinte most cselekedni kell, és feltette a kérdést a jelenleg Románia vezette Tanácsnak: még mennyi ideig akar várni, hogy szavazzon a hetes cikkről? 

A portugál néppártiak sem éppen Orbán-pártiak

Az EU nem csak közös piacot, hanem értékközösséget is jelent, hívja fel a figyelmet a portugál néppárti Carlos Coelho. A politikus felidézi az utóbbi idők magyarországi történéseit: a Halálcsillag-alapítványt, azaz a jobbos médiumok egybegyúrását, a menekültekkel szembeni embertelen bánásmódot, a CEU Budapestről Bécsbe költözését. Szerinte tenni kell azellen, hogy Orbán példája ragadós legyen: a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság ugyanis nem holmi szép, vasárnapra való szlogenek, hanem olyan eszmék, amiknek megvalósulását nap mint nap ellenőrizni kell.

Morvai: Sargentini kisasszony, senkit nem érdekel a maga szerencsétlenkedése!

„Kedves Sargentini kisasszony, legyen kedves körülnézni a teremben. A 751 EP-képviselőből körülbelül egy tucatnyi van jelen, ők is magyarok, tehát hivatalból vannak itt” – kezdte felszólalását a még Jobbik színeiben megválasztott, független EP-képviselő, Morvai Krisztina. A képviselő hozzátette: le kell vonni a konzekvenciát, „senkit nem érdekel a maga szerencsétlenkedése, a próbálkozása, a Magyarország elleni támadása elbukott.” 

Morvai szerint Sargentininek új témát kellene keresnie, például az emberi jogok helyzetét Franciaországban, ahol több sárgamellényes aktivista szemét is kilőtték a francia rendőrök. Morvai rögtön párhuzamot állított a 2006-os magyar atrocitások és Gyurcsány Ferenc, és a Morvai szerint Sargentini kedvenc politikusának számító Emmanuel Macron francia elnök között. 

Gräßle aggódik a hazánkba érkező EU-s pénzek miatt

Ingeborg Gräßle, az EP költségvetési bizottságának német kereszténydemokrata, tehát néppárti elnöke kapott szót. (Ő az, aki tavasszal azt mondta az Azonnalinak, hogy az EU-támogatások nem arra valók, hogy jutalomként osztogassák őket a pártembereknek.) Gräßle elmondta: aggódik amiatt, hogy nem tudja megvédeni és garantálni az EU-s források rendes felhasználását Magyarországon, a magyar kormány ugyanis túl keveset, gyakran semmit nem tesz azért, hogy ellenőrizze, tényleg arra költődnek-e el a pénzek, mint amire kéne. A politikus felidézi: a Transparency International legfrissebb korrupciós rangsorán Magyarország egyre rosszabbul szerepel. Szerinte Magyarország többet is tudna, mint most.

Jávor: Fénysebességgel romlott a helyzet szeptember óta

Orbán Viktor megfutamodott a mai vitától, mert az EP-kampány részének tartja. Mi lehet fontosabb akár kampányon kívül, akár azon belül, mint az EU alapjait jelentő értékek védelme? – tette fel a kérdést a párbeszédes Jávor Benedek. Mi másról kéne beszélni a kampányban, mint hogy Magyarországon kilenc éve ássák alá a polgároknak az EU-s alapító szerződésekben biztosított jogait? – kérdezte.

Szerinte Magyarországon fénysebességgel romlott a helyzet szeptember óta, kormányzati médiaholdingot alakítottak, az ÁSZ-t ráküldték az ellenzéki pártokra, az egész rendszer mögött „Putyin arcvonásai sejlenek fel”, Magyarország illiberalizálódása pedig egész Európára veszélyt jelent.

Szanyi: A legvidámabb barakkból a Fidesz Európa siralomházát csinálta meg

Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője a  Fidesz rendszerváltásban betöltött szerepét vetette össze a mai helyzettel, mondván, 

Kitért arra is, hogy az MTVA székházában az ős szeme láttára ütlegeltek képviselőket, majd Soros-ügynöknek állították be őket. „Nagyjából ezt tudjuk jelenteni az új rabszolgák új Magyarországáról. Az egyetlen jó hír, hogy a nemzeti ellenállás közben fokozódik” – zárta felszólalását Szanyi.

A Jobbik képviselője szerint nem Brüsszelben kéne vitázni a magyar jogállamiságról

Balczó Zoltán jobbikos EP-képviselő szerint nem Brüsszelben kéne vitatkozni a magyar kérdésről: Balczó szerint Orbán „hűbéri láncolatot alakított ki”, korrupt rendszert épített ki, lebontja a jogállamot és „kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból”.

Ugyanakkor hozzátette: a Jobbik a legnagyobb ellenzéki párt Magyarországon, a párt a politikai küzdelmét pedig nem Brüsszelben, hanem otthon, a magyar emberekkel együtt, minden alkotmányos eszközt felhasználva vívná meg.

Sargentini a románokat sürgeti, hogy vigyék az ügyet a Tanácsban

A CEU-ügyön, a kormányzati Halálcsillagon, a rabszolgatörvényen és a közigazgatási bíróságokon kívül a Magyarországról szóló jelentést író Judith Sargentini megemlíti a hajléktalanság kriminalizálását és az elítélt macedón exminiszterelnök Nikola Gruevszki befogadását is felsorolta, mint olyan ügyeket, amelyek miatt a helyzet csak rosszabb lett Magyarországon a jelentése szeptemberi elfogadása óta.

A magyar kormány eközben az időhúzásra játszik – jelentette ki. Elárasztják papírmunkával a tanácsi kollégákat, húzzák az időt, ami nem meglepő – mondta Sargentini. Szerinte a román elnökség feladata, hogy ezt ne hagyja. Azt kéri a román soros elnökségtől, hogy vállalja ezt a felelősséget.

Sargentini azt is felrótta, hogy az Európai Néppártból kevesen jöttek el a vitára, pedig sokan közülük elfogadták a jelentését. Tegyenek is érte, hogy az ügy folytatódjon – zárta rövid felszólalását.

Szélsőjobb, szélsőbal

Nem akar a magyar kormány Európai Ügyészséget, neoliberális rendszert építenek, rabszolgatörvény – röviden így érvelt a baloldali GUE/NGL-frakcióban helyet foglaló Marie-Christiane Vergiat amellett, hogy ma még aktuálisabb a 7-es cikkely. A szélsőjobboldali ENF-frakcióban ülő holland Olaf Stuger az őt bírósági tárgyalásra emlékeztető vita helyett sokkal inkább szobrot emelne Orbán Viktornak azért, amiért szerinte a magyar népet képviseli. Meg kéne nézni, van-e erre még keret valahol a költségvetésben, mondja.

Deutsch: Most már felesleges bántani a magyarokat

Ha a kormányból nem is lesz ott senki a vitán, azért lesz, aki megvédje a nagybetűs Magyar Érdeket. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője szólalt fel Frans Timmermans után.

Deutsch szerint „a balliberális többség erőltette az Európai Parlament napirendjére” a magyar kérdést. Szerinte ezzel az EP csak veszekedni akar Magyarországgal, és „támadást indított a magyar emberek ellen”.

A fideszes képviselő szerint a balliberálisok indulatának oka egyértelműen a bevándorlás kérdése, melyben „a magyar emberek elsöprő többsége párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar, mint önök”. Deutsch szerint „az EP balliberális többsége” alapvető jognak tekinti a bevándorlást, legalizálná az illegális migrációt, a demográfiai kérdéseket a migrációval orvosolnák, elvennék a tagállamoktól a határvédelem jogát, migránsvízumot vezetnének be, anyagilag támogatják az illegális migrációt szervező NGO-k működését, és a kvótarendszerrel abba is beleszólnának, kivel éljünk együtt.

„Négy hónappal a választások előtt már végképp felesleges a magyarokat bántani”, mivel a választáson majd az európai emberek döntenek, hogy Európa megmaradjon-e az európaiaké – zárta felszólalását a fideszes képviselő.

Egy dán konzervatív megvédte Orbánt

„Érdekes, hogy a parlament megint Magyarországgal foglalkozik, ez egy képmutató eljárás, nem ismerem a pontos tartalmát a magyarországi kritikáknak, de az biztos, hogy az EU-ban nem egyformán kezelik az országokat, amikor erőszakkal léptek fel katalán tüntetők ellen, akkor nem szólal fel a plénum, de magyarországi békés tünetések miatt meg gen. Az a baj, hogy ezek az eljárások az európai establishment oldaláról elindulnak, meg akarnak szabadulni Orbántól, Kaczinskytól, mindenkitől, aki nem tetszik a Parlamentnek, holott ezeket az embereket demokratikusan választották meg” – mondta Anders Vsitisen. 

Timmermans: Vizsgáljuk a túlóratörvényt, a CEU elüldözése példa nélküli!

Frans Timmermans bizottsági alelnök leginkább az alapjogok, a korrupció, a romák diszkriminációja és a bíróságok függetlensége miatt aggódik. Felidézte, hogy a Bizottság több, az EU-s értékekkel összefüggő kötelezettségszegési eljárást is indított, a Sargentini-jelentés szeptemberi elfogadása óta is. Külön kitért a Stop Soros csomag miatti eljárásra. Ez a törvénycsomag kriminalizálja a menekültkérelmek beadásának segítését. A múlt héten küldött a Bizottság indokolt véleményt a kormánynak: ha két hónapon belül nem válaszolnak, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet, figyelmeztetett Timmermans. 

Felidézte a rabszolgatörvényt és az amiatti tüntetéseket is. Mint mondta, most vizsgálják, hogy az EU-s munkaidőirányelvvel összeegyeztethető-e a tövény. A lehetséges lépésekről később döntenek.

Decemberben a CEU arra kényszerült, hogy Bécsbe költözzön, folytatta Timmermans. Példa nélküli az EU történetében, hogy egy EU-tagállamból elüldöztek egy egyetemet, mondta az alelnök, és utalt rá, hogy emiatt is folyamatban van egy kötelezettségszegési eljárás. 

Kitért a kormányközeli gigantikus médiaalapítványra is, amiben több mint négyszáz sajtó- és médiaterméket olvasztottak össze. Külön sérelmezte, hogy a GVH nem tudta vizsgálni a fúziót (mivel azt nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánították).

Végül a bíróságok kapcsán a közigazgatási bíróságokról alkotott decemberi törvényt említette, aminek az elfogadásával meg sem várta a magyar kormány a Velencei Bizottság véleményét. Timmermans hozzátette: a kötelezettségszegési eljárásokon túl ellenőrzik az EU-s pénzek felhasználását is.

A szocdemek az EU soros elnökét sürgetik, hogy lépjen a 7-es cikkely ügyében

Az osztrák SPÖ-s Josef Weidenholzer beszél a balközép pártokat tömörítő S&D-frakció képviseletében. Mint mondja, szeptember óta, a Sargentini-jelentés EP-beli elfogadása óta arra várnak, hogy történjen valami a Magyarország elleni hetes cikkelyes eljárással akár a Tanács, akár a magyar kormány részéről, de nem történt semmi előrelépés. Pedig szükség lenne erre, mert Magyarország egyre inkább látszatdemokráciává válik, mondja a politikus, aki ezért külön megsürgette az EU soros elnökségét betöltő Romániát, hogy lépjen végre.

A románoknak fontos a jogállamiság, és az EU-elnökség komolyan fogja venni a magyar jogállamiság kérdését is

Melnaia Ciot volt az első felszólaló Románia soros EU-elnöksége jegyében: a román kormány EU-ügyi államtitkára elmondta, hogy a közös értékek, mint a szabadság, demokrácia, egyenlőség és az emberi jogok fontos sarokkövei az Uniónak, ezeket az intézményeknek meg kell védeniük.

Elmondta, hogy a Tanács megkapta Magyarország írásos válaszát, egyelőre azonban még csak egyszer beszéltek róla, de nagyon komolyan veszik a problémát a Tanácsban, és értesítik majd a Parlamentet, amint előrébbjutottak.

Nincs tömeges érdeklődés

Az Európai Parlament élő közvetítése alapján a padsorok eléggé foghíjasak az EP brüsszeli üléstermében – kivételesen nem Strasbourgban tartják a plenáris ülést. Láthatóan többen hiányoznak, mint ahányan jelen vannak. Nemsokára a magyar jogállamiságról szóló napirendi pont következik.

Miért marad távol a kormány az EP-vitától? Naná, hogy Soros György áll a háttérben!

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által üzemeltetett – így a kormány álláspontját visszhangozó – About Hungary portálon Kovács Zoltán kormányszóvivő egészen fantasztikus cikkben elemzi, miért is nem vesz részt a magyar fél az EP-vitán. Mi csak kommentár nélkül idéznénk magyarra fordítva a legjobb mondatokat:
 

• „Az Európai Parlament legutóbbi döntéseivel – melyben megháromszorozta a civil szervezeteknek folyósított EU-támogatásokat (ezzel megvalósítva a Soros-terv hatodik pontját), a jogállamiság feltételeként jelölte ki az illegálisok befogadását és nyíltan szankcionálja az illegális migráció ellen felszólaló országokat – átlépett egy vörös vonalat. Ezzel a bevándorláspárti, liberális baloldal puszta kampányeszközévé vált.”
   
• „Ez a vita nem Magyarországról, vagy a jogállamiság magyarországi helyzetéről szól, ezért a részvételünkkel nem fogunk megtisztelni egy egyszerű migrációpárti kampányeseményt. Lássunk világosan: semmi, semmilyen új esemény nem történt, mely indokolná azt, hogy Magyarországot újból az EP napirendjére tűzzék.”
   
• „A magyar kormány nem fogja jelenlétével legitimálni a Soros György, és migrációpárti hadseregének érdekeit szolgáló EP-vitát.”

Varju László megverése is szóba került, pedig még nem is értek a magyar napirendi ponthoz

Tanja Fajon szlovén szocdem EP-képviselő hozta fel elfogadhatatlan példaként Varju László ügyét, akit egy csoport biztonsági őr tepert le az MTVA-székházban, ahonnan végül mentő vitte el. Egyébként még nem kezdődött el a Magyarországról szóló vita az EP plenáris ülésén, mindez a megválasztott képviselőkkel szembeni gyűlölet és erőszak elleni harc kapcsán hangzott el.

Morvai Krisztina már napirend előtt előadott egy performanszot

A 2014-ben eredetileg a Jobbik listájáról bejutott, mostanában az Európai Parlamentben inkább a magyar kormány álláspontját képviselő Morvai felmutatott egy képet a francia sárgamellényesek súlyosan megsérült prominenséről, mondván, Magyarország helyett inkább a francia hatóságok durva fellépésével kellene foglalkozni, mert az sokkal súlyosabb, mint a magyar helyzet.

Mi lesz ma? Vita igen, szavazás nem

Érdemi döntés a továbbiakról ma biztos nem lesz, hiszen most az uniós minisztereket tömörítő Tanácson van a sor, hogy kimondja, fennáll-e az uniós alapértékek „súlyos megsértésének az egyértelmű veszélye” Magyarországon. (Beszédes, hogy a Lengyelországgal szemben kilenc hónappal korábban megkezdődött eljárásban sem jutott még el odáig a Tanács, hogy döntést hozzon.)

A Tanács napirendjét  2019 első félévében a soros elnök Románia határozza meg. Mivel a bíróságok függetlenségét és a korrupció hatékony üldözését veszélyeztető igazságügyi reform miatt könnyen lehet, hogy Románia lesz a következő „áldozata” a hírhedt hetes cikknek, nem túl valószínű, hogy igyekeznének másokat szívatni ezzel – hátha akkor majd őket se szívatják annyira, ha odakerül a sor. Mindenesetre Macron francia elnök egyik minisztere már noszogatta a románokat, hogy pörgessék fel a Magyarországi hetes cikkes eljárást, és még februárban vegyék napirendre az ügyet – miközben

A magyar kormány időhúzási törekvéseit mindenképpen segíti, hogy nem egyértelmű, hogy jogszerűen fogadta-e el az  Európai Parlament szeptemberben a hetes cikket elindító Sargentini-jelentést. A szükséges kétharmados többség ugyanis csak úgy lett meg, hogy a tartózkodásokat nem számolták be. Általában az EP-szavazásoknál nem is kell ezeket beszámítani, de a hetes cikkes eljárás különlegesnek számít, a Fidesz pedig ügyesen belekapaszkodott ebbe a szalmaszálba, és arra hivatkoznak, hogy érvénytelen az egész szavazás, így pedig jogalapja sincs annak, hogy a Tanács további döntést hozzon. Az ügy egyelőre az Európai Bíróság előtt van, és ha az EU – illetve a román soros elnökség – komolyan akarja venni a jogállamiságot, pláne egy jogállamiságról szóló eljárásban, akkor bizony érdemes lesz bevárni a döntést.

Az előzmények

Tavaly szeptember 12-én szavazta meg az Európai Parlament a Magyarország elleni 7-es cikkelyes szankciós eljárás megindítását a Fideszt is tagjai között tudó jobbközép Európai Néppárt nagy részének voksaival. (A Néppárt frakcióvezetője, egyben EP-választási csúcsjelöltje azóta közölte a sajtóval, hogy nem Orbán Viktor, hanem kimondottan Magyarország ellen szólt a szavazata.)

A Sargentini-jelentést (amit mi is kiveséztünk itt) 448 képviselő támogatta, 197 ellenezte, 48 tartózkodott. A szavazást plenáris vita előzte meg, ezt az Azonnalin percről percre követtük a strasbourgi helyszínről, méterekkel az EP-képviselők feje fölötti sajtópáholyból.

Ilyen szavazásra még soha nem volt példa az Európai Unió történetében: első ízben kérte az Európai Parlament a tagállami miniszterekből álló Tanácstól, hogy foglaljon állást arról, fennáll-e egy tagállamban ezen értékek megsértésének súlyos kockázata. (Lengyelországgal szemben már korábban indult egy ilyen eljárás, de azt nem a képviselők indították, hanem az Európai Bizottság.) Itt részletesen el is magyaráztuk, milyen lépések követik az EP-beli szavazást.

A mai plenáris ülés az Európai Parlament másik helyszínén, Brüsszelben lesz: az EP-képviselők a szeptember óta eltelt időszak magyarországi vitatják meg az Európai Bizottság, valamint a Tanács román elnökségének részvételével. Több képviselő aggasztónak találja a legújabb fejleményeket, köztük az úgynevezett rabszolgatörvényt és a CEU távozását, a magyar kormány viszont nem hajlandó részt venni a vitán, mivel „választási kampányba illő színjátéknak” tartják.