Indul-e hetes cikkelyes szankciós eljárás Magyarország ellen? Meggyőzi-e az EP-képviselőket a sok helyütt hanyag Sargentini-jelentés? A szemüknek vagy a szívüknek hisznek-e jobban a Néppárt politikusai? Az Azonnali Strasbourgból, az Európai Parlament ülésterméből követi az Orbán Viktor fellépésével színesített politikai show-t: a vitát.
Vége a sajtótájékoztatónak, Orbán lelép a Néppárt frakcióülésére. Hogy minek, rejtély, hiszen az előbb még arról beszélt, hogy nem tudja meggyőzni az EPP-frakciót a maga igazáról, mert szerinte a néppárti MEP-ek már döntést hoztak arról, hogy „Berlin ukázára” megszavazzák a Sargentini-jelentést. Szóval valószínűleg a jó catering az oka a fideszesek sietségének.
Az Európai Parlamentből írt percről percre anyagunk ezennel tehát lezárul, megtiszteltetés volt az Azonnali olvasóit Strasbourgból a vitáról tudósítani. Holnap a szavazásról fogunk kimerítően sokat írni, és a reggeli hírlevélben is rengeteg izgalom jön majd veletek szembe. Iratkozzatok fel rá!
Nagyon bonyolult kapcsolatrendszer van a magyarok és az osztrákok között, sógorok vagyunk, mondja Orbán az Alfahír kérdésére. Hogy ez arra is vonatkozik-e, hogy már sorosoztatják Kurzot a magyar médiában, ahogy arra is, hogy az osztrák kormányfő pártja megszavazza a Magyarország elleni 7-es cikkelyes eljárás megindítását, arról már semmit sem mondott a magyar miniszterelnök, holott az újságíró külön kérdezte.
Ezt kérdezte egy bolgár újságíró Orbántól. A miniszterelnök szerint ők egyedül a kormányképes párt. A szocialisták egy rémálmot képviselnek, Macron meg valami teljesen másik Európát akar, mint ami eddig volt. A keresztény, demokratikus Európát csak akkor lehet fenntartani, ha a Néppárt is ezt így gondolja. A Néppárt és Európa jövője össze van kötve – ezzel a nagyívű jóslattal zárta Orbán a sajtótájékoztatót.
– így vélekedik Orbán Viktor a Sargentini-jelentés mellett szavazó magyar EP-képviselőkről. „Kis ország, kettős mérce” – fűzte hozzá.
Hanem azért, mert mi így találjuk helyesnek. Benne is van az alkotmányban – mondta Orbán egy újságírói kérdésre. Majdnem olyan vicces válasz, mint a milánós.
Nincs miről kompromisszumot kötnöm, az általuk kifogásolt kérdéseket a magyar emberek eldöntötték – válaszolta a magyar miniszterelnök arra a kérdésre, hogy hajlandó-e egyezkedni a vele szkeptikus néppártiakkal. Hozzátette: még ha meg is tenné ezt – leszögezte, hogy nem fogja – a magyar parlamenten biztos nem menne keresztül, hiszen a képviselők nem fognak a saját népük ellen szavazni. A CEU-ügy kapcsán az egyetem honalpjára hivatkozott, mely szerint a CEU működése a jövőben biztosított, az egyetem akkreditációja nincs veszélyben.
Miért Salvinivel és nem az olasz miniszterelnökkel, Giuseppe Contével találkozott? – tette fel a kérdést egy olasz újságíró. „Nem volt Milánóban” – vetette oda a miniszterelnök, majd jött a szokásos mosolygás a bajusz alatt.
Egy bevándorláspárti néppárti-szocialista-liberális EP-koalíció oltárán látja magát áldozatnak Orbán. Ezért akar most a Fidesszel kitolni a Néppárt, hogy az EP-választás után majd meg tudják kötni ezt a koalíciót – fejtegette a miniszterelnök.
Nem jött hivatalos delegáció Magyarországra, Sargentini magánszervezésben jött az országba, mikor a jelentésén dolgozott – mondta Orbán. Szerinte ilyen nem fordulhatna elő, hogy hivatalos delegációt sem küldenek, és ez alapján büntetnek meg mégis egy tagállamot. A magyar kormány esélyt sem kapott, hogy erről az egészről bármit mondjon – tette még hozzá. (Egyébként ha az EP megszavazza, hogy elinduljon az eljárás, akkor abban már mindenképp meg kell hivatalosan hallgatni majd a magyar kormányt.)
Semmilyen Magyarországon kívül kérdés nem érdekel minket – válaszolta Orbán Viktor, egy esetleges Steve Banonnal való összefogást firtató újságírói kérdésre. A magyar miniszterelnök sorra vette a Fidesz európai választásokon elért pártlistás eredményeit, majd kiemelte, hogy a magyar kormánypárt a legsikeresebb európai párt és az a céljuk, hogy erősíthessék a néppártot és Európát.
Hölvényi György EP-képviselő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is a sajtó sorai között foglal helyet. Eközben legalább 30 újságírónak nincs helye a totálisan megtelt teremben. Rogán Antal ellenben fegyelmezetten áll a terem szélén. Az előbb Szijjártó Péter külügyminiszter is bejött állni a terembe.
Orbán ezt válaszolta arra a felvetésre, hogy miért nem mennek el a Néppártba. Őket onnan senki nem rúghatja ki, csak Helmut Kohl tehette volna ezt meg. Ők arra készülnek, hogy a 2019-es EP-választáson is a Néppártot fogják erősíteni. Egyébként oké, hogy Junckernek gondot okoz a Fidesz a Néppártban, de ez fordítva is elmondható – tette még hozzá Orbán.
A magyar emberek áprilisban eldöntötték, hogy mi legyen. A most kifogásolt összes kérdést megvitattuk a kampányban a CEU-tól a civilekig, és a választáson a magyar emberek ezt eldöntötték. Most a magyar emberek döntése helyett mást akarnak ránk erőltetni – panaszolja Orbán. Szerinte a kommunista időkben beszéltek ilyen kioktató módon velünk, mint amilyen hangnemet a vitában néhányan megengedtek.
Az európai néppárt komoly bajba került – mondta Orbán Viktor. Úgy látja, hogy egyes néppárti képviselők „úgy ugrálnak, ahogy a szocialisták és a liberálisok fütyülnek”. Igyekezett leszögezni, hogy a Fidesz az európai néppárt lojális tagja. A legfőbb célnak tartja, hogy visszataláljanak a Helmut Kohl által kijelölt útvonalhoz, és a kereszténydemokrata beállítottságú embereknek is legyen képviselete Európában. A Salvinivel való találkozója kapcsán napvilágot látott találgatásokra válaszul kijelentette: a magyar kormány számára közömbös, hogy az európa határait védő tagállamok vezetése a Fidesztől jobbra vagy balra áll.
Judith Sargentini gyorsan odalépett a vita végén Orbánhoz, hátha sikerül a kézfogás. Jó hírünk van: sikerült. A vitának ezzel vége. De csak a vitának: az Orbán-Gál-Deutsch-trió most sajtótájékoztatón szól a világ érdeklődő közönségéhez. A sajtóterem már megtelt.
Martin Sonneborn, a német Die Partei EP-képviselője az előbb kommentálta az Azonnalinak Orbán Viktor mai beszédét: „Jó beszéd, jó ember, abszolút példaképem az illiberális demokráciában. Jó alapozót nyújtott autokráciából.”
Sargentini egy fontos módszertani tisztázást még megejt a végén: azért olyan forrásokat használt, amilyeneket, mert az EU-ban nincs erre szervezet, amely a demokrácia, jogállamiság és alapjogok érvényesülését monitorozná. És hogy miért Magyarország, és nem Románia, Szlovákia vagy Málta? Legközelebb Románia lesz a napirenden, és Szlovákiába és Máltára is elmegy egy delegáció a jövő héten, hogy az újságírógyilkosságok ügyében vizsgálódjanak – ígérte. A nepotizmus nem európai érték, úgyhogy szavazzák meg a jelentést holnap! – zárta a beszédét.
Monica Macovei román EP-képviselő felfüggesztette az Azonnalinak adott ülésterem előtti interjúját, mert sietett vissza a plenáris ülésre, hogy meghallgassa Orbán EP-nek címzett válaszát. Így illik, mondta az Azonnalinak. Hiába sietett, így is csak a 15 órai állapot felét látta telítettség-szempontból, a többi MEP-nek tehát vagy van jobb programja, vagy az Azonnali közvetítését olvassa.
Az antiszemitizmussal kapcsolatos kritikákra a miniszterelnök azt mondta: az pont, hogy Közép-Európában csökken, és nyugaton nő: Brüsszelben van a központja. „És önök koszorúzták meg Karl Marx, a modern piacellenes antiszemitizmus atyjának a szobrát.” Válaszát azzal zárta: „úgy látom, mi néppártiak gyengék vagyunk, és úgy táncolunk, ahogy a szocialisták és a liberálisok fütyülnek. Remélem, a jövőben sikerül ezen változtatni.”
„Megfejtettem Verhofstadt úr irántunk fennálló érzéseit, kár, hogy nincs itt. Ön jobban gyűlöl minket, konzervatív-keresztényeket, mint amennyire szereti Európát” – kezdte mindenkinek szóló válaszbeszédét Orbán Viktor. Eközben az egyik magyar MEP bekiabált: hazudik! A CEU-t illetően kettős mércével vádolja Manfred Webert: szerinte Bajorországban szigorúbb szabályok vonatkoznának a CEU-ra, mint Magyarországon. Orbán arról beszél, ma felnézett a CEU honlapjára, és ott azt látta, hogy a CEU arról számol be, hogy az egyetem továbbműködése biztosított, Budapestet pedig vendégszerető városnak nevezi az egyetem.
A lengyel PO-s Michal Boni aggódik, hogy Magyarországon eltűnt a szabadságok és jogok iránti tisztelet, büntetik azokat, akik segítenek a menedékkérőknek. Mindez csak azért, mert a többség megnyerte a választást. Pedig a többségnek egy liberális demokráciában oda kellene figyelnie a kisebbségre. Itt az ideje, hogy megfogadják a kritikákat, és változtassanak a hozzáállásukon – mondta Orbánnak. Ő volt egyébként az egyetlen felszólaló a lengyel jobbközép PO-ból, amely szintén a Néppárt tagja, és most ellenzékből figyeli, ahogy a PiS orbáni módszerekhez hasonlóan bontja le a jogállamot. A PO-sok ma jelentették be, hogy támogatni fogják a hetes cikkes eljárást Magyarország ellen.
A Sargentini-jelentést most kell megállítani, ezért a fideszes Járóka Lívia arra kérte képviselőtársait, hogy szavazzanak ellene, hiszen nincs semmi, ami indokolttá tenné szerinte a 7-es cikkelyes eljárást. A fideszes képviselő azt is elmondta, hogy ő a CEU-n és nyugati egyetemeken tanult, és élt mindazzal a lehetőséggel, amit a Fidesz adott egy cigány európai nőnek. Emlékeztetett, hogy a Fidesz delegálta őt az EP-alelnökének is. Fájdalmasnak nevezte, hogy látja megvezetni képviselőtársait, különösen a németeket, akik látják és tudják, hogy ma Magyarország mindent megtesz a cigánygyerekek iskolai integrációjáért. Járóka szerint a vádaskodások helyett inkább meg kellene köszönni a magyar kormánynak, amit a romákért tett. Úgy látja, hogy az eljárás csak aláássa az EU-ba vetett bizalmat.
A demokrácia több annál, mint megnyerni egy választást – kezdi a svéd Anna Corazza Bildt, aki néppárti politikusként már korábban is nyíltan kritizálta a Fideszt. A képviselő ezután Helmut Kohl örökségével hozakodott elő: liberális demokrácián és keresztény értékeken alapuló Európát akart Kohl, nem kelet-nyugat közti megosztottságot! Ön nem képviseli Helmut Kohl örökségét! – vágta Orbán fejéhez. Zárásul leszögezte: „mi a Néppártban nem fogjuk feladni az identitásunkat!”
Gál Kinga szerint a magyar nők felháborodva figyelik, hogy meg akarják védeni őket saját maguktól. A fideszes EP-képviselő azt mondta: a Sargentini-jelentésnek semmi köze a valósághoz. Ennek alátámasztására több tucat magyar civilszervezet és több ezer aláíró véleményét állította szembe a „külföldi NGO-k által állított valótalanságokkal”. Utóbbiakat a 2006-os rendőri túlkapások kapcsán – meglátása szerint – elmaradt fellépéséért is ostorozta. Gál Kinga úgy véli, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás megindításával megbüntetnék Magyarországot a migrációs válság kapcsán képviselt politikája miatt. A Néppártot pedig igyekeznek megosztani a jövőre esedékes választások előtt. Ez az eljárás nem minket minősít, hanem azokat akik elindították, emellett még meg sem állja a helyét – zárta a fideszes politikus.
Monica Macovei az illiberálisozáson és a moszkvázáson túl azt is felidézte, hogy 35 ügyben nyomoz az OLAF az uniós pénzek magyarországi felhasználásával kapcsolatban. Aztán a felszólalók közül sokadikként felsorolta, hogy milyen szabadságjogokat sért a magyar kormány a szólásszabadságtól az oktatási szabadságig. Az utóbbi nem meglepő, hogy személyesen is rosszul esik neki, hiszen Macovei a CEU-n végzett. A politikus liberális színekben lett EP-képviselő, most a brit tory-k által dominált konzervatív frakcióban ül, az Azonnalin pedig nemsokára olvashattok egy interjút vele.
Az Európai Néppárt egyik osztrák képviselője szólal fel. Othmar Karas azzal kezdi, hogy az EU egy jog- és értékközösség, amelyben vitán felül kell álljon az alapjogi charta és a jogállamiság. Ezek az értékek sem a pártpolitikát, sem a taktikát nem ismerik. A liberális demokráciának mint olyannak pedig nagyon nincs vége, ez ugyanis olyan rendszer, amely alapjaiban különbözik az autoriter demokráciától. A tisztelet, a kisebbségek és a szabadság védelme, ezek az alapértékei.
Sok kérdés van bennünk Magyarország politikájával kapcsolatban: az antiszemita-érzetű Soros-plaktátok, az NGO-törvény, a CEU fenyegetése, a sajtószabadság korlátozása, sorolja Karas a Fidesz vitatott húzásait. Majd húz egy meglepőt, és így szól a magyar miniszterelnökhöz: „Orbán úr, közös érdekünk, hogy meginduljon a 7-es cikkelyes szabályozás. Az EU, és az ön szavahihetőségéről van szó!” A populizmus-nacionalizmus és az egyesült Európa ideája kizárják egymást, zárta felszólalását az osztrák konzervatív politikus.
A beszéd jól példázza, hogy a Fidesz egyre kevésbé számíthat arra, hogy pártcsaládja, az Európai Néppárt egységesen kiáll mellette. Most már olyan testvérpártok is kritizálják Orbánékat, akik eddig inkább elnézőek voltak. Sebastian Kurz osztrák kancellár is például azon a véleményen van, hogy „szüneteltetni“ kéne a Fidesz néppárti tagságát, és a sajátjait a 7. cikk megszavazására szólította fel.
A szocialista Ujhelyi István szerint Orbán hazudik. Az EP-ben és otthon is. „Magyarországot ugyanis nem kell Brüsszeltől megvédeni, mert ez a mi családunk.” Valójában Orbán az oligarcháival épített rezsimet akarja védeni a jogtól és az európai szabályoktól – fejtegette Ujhelyi, majd az EP plenáris ülése előtt elkezdte fejtegetni, hogy Orbán megosztotta a magyar társadalmat, és kisajátította a nemzeti kokárdát. (Hogy a szimbolikát mennyire értette a közönség, az mondjuk kérdéses.) Ujhelyi azzal zárt, hogy ezért meg kell szavazni holnap a hetes cikkes eljárást – másfél évvel korábban pont az ellenkezőjét mondta nekem, és állította, nem szavazna meg ilyesmit Magyarországgal szemben, inkább meg kell előzni egy ilyen eljárást úgy, hogy a Fideszt kizárják a Néppártból.
Magyarországot az illegális migrációt megállító kerítés megépítéséért támadások helyett elismerés illette volna meg, kezdte felháborodott felszólalását Balczó Zoltán. A jobbikos EP-képviselő szerint a Sargentini-jelentésnek a Magyarországon élő kisebbségek helyzetével kapcsolatos megállapításai hamisak, de elismerte, hogy a Fidesz hatalmi terjeszkedésének ügyében megalapozott a kritika. „Feltehető a kérdés, hogy valóban szabad ország-e ma Magyarország?” – mondta Balczó. Kijelentette azt is, hogy tartózkodni fog, mivel nem akar asszisztálni az európai baloldalnak. A 7-es cikk szerint eljárás ugyanis nem a kormánynak, hanem a magyar embereknek fájna a leginkább, tette hozzá.
A német AfD prominense, Jörg Meuthen biztosította Orbánt arról, hogy Németországban többmillió ember a magyar kormány politikája mögött áll: a konzervatív értékek védelme mögött; akárhogy is dönt holnap az EP.
A zöld Sophie in't Veld harciasan kezdte a beszédét. Ön azt állítja – mondta Orbánhoz fordulva –, hogy az EU rá akar erőltetni dolgokat Magyarországra. Szeretném emlékeztetni, hogy Magyarország elsőként ratifikálta a lisszaboni szerződést – vágta Orbán fejéhez a képviselőnő Gyurcsány történelmi tettét. Tehát Magyarország önként vállalta ezeket a szabályokat, nincs itt semmi rákényszerítés – mondta. „Ha pedig Orbán folyton a szavazóival jön, hát képzelje, nekünk mind vannak otthon szavazóink. Engem meg arról kérdeznek a szavazóim, hogy nekünk miért kell betartanunk a szabályokat, és a magyar kormánynak miért nem kell?” Miért adunk eurómilliókat erre hetente? – sorolta. Sophie in't Veld egyébként az a képviselő, aki két éve kidolgozott egy javaslatot arra, hogy objektív jogi szempontok alapján minden tagállamban egyenlően monitorozzák, hogy betartják-e az unió alapértékeit, azonban a javaslatát a Bizottság lesöpörte az asztalról.
Ahogy laposodik a vita, és jönnek egyre inkább a B- és C-listás politikusok, úgy ritkul az ülésterem is. A függetlenként a hátsó padsorokban helyet foglaló Martin Sonneborn a német viccpárttól már jó ideje nem hallgatja a vitát, de a szocialista-demokrata és a zöld frakciókból is szállingóznak el a képviselők. A legtöbben a Néppárt tagjai, és az ECR-ENF-EFDD-frakciókban helyet foglalók közül tartanak ki.
Délelőtt a görög miniszterelnököt hallgatta meg az EP, kezdi Morvai Krisztina beszédét (erről később az Azonnali is beszámol majd.) A Jobbik listájáról bekerült független EP-képviselő szerint Cipraszt térdre kényszerítette az EU, a parlament többsége pedig nagy elégedettséggel hallgatta, mi mindent tett Ciprasz miattuk Görögországban: privatizálás, mecsetépítés, azonos neműek házasságának elfogadása, sorolja. Mi magyarok ezzel szemben hazaküldtük az IMF-et, óvjuk-védjük a keresztény gyökereket, és megvédjük a határokat, mondta Morvai Krisztina, de hogy mi újat óhajtott ezzel hozzátenni a vitához, rejtély.
Szájer József mondandójának lényege, hogy míg a jogállamot kérik számon Magyarországon, addig pont az EU nem tartja ba a szabályokat. Például felrója, hogy az EP-vita során a védekezésre mindössze öt percet biztosítottak Orbánnak, holott a jog szerint méltányos védelem illetné meg a vádolt felet. A képviselő beszólt arra is, hogy csűrik-csavarják a szavazás szabályait, hogy a tartózkodás érvényes szavazatnak számítson-e holnap. A fideszes-néppárti MEP szerint a Sargentini-jelentés bosszú a kerítés miatt, és azért, mert Magyarország megállította a bevándorlást. Szájer magyar közmondással támad vissza: bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű. Ezt mifelénk arra mondják, akik az ártatlant vádolják, holott igazából ők a bűnösök.
Hála Istennek, hogy legalább egy európai kiáll népéért és kultúrájért! – kezdte beszédét Nigel Farage. Az euroszkeptikus brit EP-képviselő szerint a magyarok még jól emlékeznek arra, amikor komisszárok oktatták ki őket demokráciából. Az EU „a limitált szuverenitás brezsnyevi doktrináját próbálja feléleszteni Magyarországgal szemben, melynek egyik módja a 7-es cikk szerinti eljárás” – vélekedett Farage. Hozzátette: „Önöket meg akarják fosztani a szavazati joguktól és az európai forrásoktól”. Kitért arra is, miszerint Soros 15 milliárd dollárt költött a nemzetállamok leépítésére, és épp ezért „nagyon helyes, hogy a magyar miniszterelnök kiállt Soros ellen”. A brit EP-képviselő Orbán Viktorhoz címezte zárógondolatát, mely szerint „ma nem Magyarországot sértették meg, hanem Önt, miniszterelnök úr!”, és arra kérte Orbánt, hogy csatlakozzon a Brexit-klubbhoz.
Come and join the Brexit club! – ezzel zárta a beszédét a brexit atyja, mire Orbán nagyot vigyorgott.
A fotót az EP sajtószolgálatának fotósa, Daina le Lardic lőtte.
– véli Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője. A belga politikus szerint ilyen körülmények között lehetetlen lenne, hogy Magyarország ma beléphessen az Európai Unióba. Igyekszik leszögezni, hogy ez a lépés nem Magyarországról szól. Verhofstadt szerint szembe kell állítani a politikai érdekeinket az elveinkkel, hiszen az európai projekt túléséről van szó. Orbán és barátai pedig éppen ezt kérdőjelezik meg. A liberálisok frakcióvezetője emlékeztetett, hogy az EU kereszténydemokrata értékkeken alapul. Az Unió egyik alapítóatyjától, Robert Schumantól is idézett: „a kereszténység arra tanít minket, hogy minden ember egyenlő.” Végezetül kijelentette, hogy Orbán a megosztottság magjait próbálja elültetni, és arra kérte az EP-képviselőket, hogy ez alapján döntsenek holnap.
Udo Bullmann (SPD, Németország), a szocialista-demokrata S&D-frakció vezetője azzal kezdi felszólalását, hogy masszív irritáció fogta el őt, amikor Orbánt hallgatta, szerinte ugyanis a magyar miniszterelnök egyszerűen nem érti, mi folyik az EP-ben. Szerinte az EP egész egyszerűen megvédi a magyar polgárokat Orbánék visszaéléseitől, ezért indul el a hetes cikkelyes eljárás. Bullmann odaszúr egyet az EU soros elnökségét betöltő osztrák kormánynak is: nem tehetnek úgy, mintha minden rendben menne a keleti szomszédjukkal.
Nem akarom, hogy csak úgy tétlenül figyeljük az EU lecsúszását, mondja Bullmann, odafordulva Orbánhoz: „Ön jelenleg az EU legkorruptabb rendszerének élén áll!” Aki tud olvasni, az olvassa el az OLAF jelentését, amelyből világosan kiderül, hogy Orbán Viktor rokonai és klientúrája mekkora arányban nyernek el közbeszerzéseket, folytatta. A német politikus azt mondta, szeretné, ha az Európai Néppárt frakciójában ülők végül Európát választanák majd a szerdai szavazáson, nem pedig Orbán korrupt rendszerét. Külön megdicsérte Manfred Webert, amiért ilyen beszédet mondott, hozzátette: reméli, a holnapi szavazáson is támogatja majd a hetes cikkelyes szankciós eljárás megindítását.
Ryszard Legutko, a lengyel kormánypárt, a PiS képviselője is egy demokratikusan megválasztott kormány elleni támadásról beszél. Mint mondja, aki arról beszél, hogy csak a kormány, és nem a magyar társadalom ellen irányul ez a jelentés, az gondoljon bele abba is, hogy valaki megválasztotta ezt a kormányt. A PiS egyébként a Fideszhez hasonló cipőben jár, azzal a hátránnyal, hogy nem a nagy Néppártban, hanem a kis konzervatív ECR-frakcióban ülnek. Viszont az általuk kormányzott Lengyelország ellen már indított egy 7-es cikkes eljárást a Bizottság.
A bajor CSU-s politikus úgy tűnik, komolyan veszi a Spitzenkandidat-jelölését, vagyis hogy ő legyen Juncker után az Európai Bizottság feje. A politikustól általában azt szoktuk meg, hogy egyrészt-másrésztozva nem mond semmi olyat, most viszont elég kemény mondatokat is odavágott Orbán fejéhez: mint például az, hogy az iszlám mint vallás megbélyegzése, a muszlimok elleni hangulatkeltés csak a dzsihadisták malmára hajtja a vizet, vagy hogy nem keresztény jogok vannak, hanem emberi jogok. Fun fact: a Néppárt-tag Orbánék közül senki nem tapsolja meg a Néppárt frakcióvezetőjét.
Megint bebizonyosodott, mennyire jó politikai húzás volt Orbánék részéről, hogy 2013 őszén (a Tavares-jelentés elfogadása után pár hónappal) módosították az alkotmányt. Manfred Weber még most is felemlegeti annak illusztrálására, hogy lám, milyen kompromisszumkész is tud lenni az Orbán-kormány, ha akar. Pedig abban az alkotmánymódosításban csak nagyon minimális, kozmetika-jellegű engedményeket tettek, nagyobbrészt sarkalatos törvények meglévő tartalmát írták az alkotmányba. Ezek szerint emlékezetes kommunikációs trükk volt. Érdekes, hogy a június végén elfogadott hetedik alkotmánymódosítás, amiben pont az EU-klauzulát is módosították, egyelőre nem került szóba.
Manfred Weber, a néppárt vezetője nem érti, hogy kerülhetett a CEU ilyen helyzetbe, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta a megfelelően működő civil társadalom fontosságát is. De kiállt Orbán mellett, mondván Magyarország mindig készen állt a kompromissszumokra. A Sargentini-jelentéssel kapcsolatos frakcióálláspontról csak ma este fognak dönteni.
– kiabálták be Orbánnak az előbb angolul. A magyar miniszterelnököt a fideszeseken kívül jobbára csak a szélsőjobboldali frakcióból tapsolják meg.
Ez az eljárás felrúgja az EU-ban eddig kötött megállapodásokat Orbán szerint. Ha önök felrúghatják az évekkel ezelőtt kötött megállapodásokat, akkor mi értelme megállapodást kötni bármelyik EU-s intézménnyel? – tette fel a kérdést, majd át is evezett a migránstémára. „Mi megvédjük a határainkat, és csak mi fogjuk eldönteni, kikkel élünk együtt. A kerítéssel megvédtük Magyarországot és Európát.” Az EU pedig most elítélné a saját határőreit, ami példa nélküli a történelemben – mondta Orbán. Mégpedig szerinte azért ítélnék el Magyarországot, mert a magyar emberek úgy döntöttek, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország. Orbán visszautasítja, hogy az EP „migránspárti erői” rágalmazzák Magyarországot. Magyarország védeni fogja a jogait, ha kell, önökkel szemben is – fenyített be zárásul Orbán, mire vastapsot kapott a széljobbos sorokból.
Ennek ellenére mégis eljött, mert nem egy kormányt, hanem egy országot és egy népet akarnak elítélni – véli a magyar kormányfő. Nagy történelmi előképekkel nyit: 56, határnyitás. Orbán szerint a függetlenség becsület kérdése. Ez az eljárás pedig sérti Magyaország és a magyar nép becsületét – tette hozzá.
Philippe Lamberts a tőle megszokott lendülettel ostorozta Orbánt. „Európa az emberi méltóság, a szabadság, egyelnlőség, jogállam, emberi jogok szavatolásán alapszik, ezek közös értékek. Ez áll az EU-alapszerződés második cikkében. Ez túl van azon, hogy nagy piac vagyunk, mi értékközösség is vagyunk.”
Neki sem tetszik, hogy Orbán Magyarországot, a magyar népet egy EP-támadás elszenvedőjeként emlegeti, a 7-es cikkely elindítása ugyanis csak a kormány döntéseiről, és nem a magyarokról szól. Szerinte nem összeegyeztethető a keresztény elvekkel, hogy a menedékkérőknek nem adnak anni. Az sem tetszik Lambertsnek, hogy Orbán a múltban többször is a Szovjetunióhoz hasonlította az Uniót: „Magyarország szabadon döntött, hogy az EU-hoz csatlakozik, és soha nem árasztották el EU-s tankok az országot” – mondja.
A felszólalása végén a Néppártnak üzen, szerinte Orbán rég átlépte azt a piros vonalat, amit a Néppárt megrajzolt, és arra kérte őket, hogy ne működjenek együtt az „amerikai és európai szélsőjobb kedvencével.”
Önök azt hiszik, jobban tudják, mi kell a magyar népnek, mint maguk a magyar emberek. A jelentés nem adja meg a tiszteletet a magyar embereknek, hatásköröket lép túl, az elfogadás módja pedig sérti a szerződést. Önök most számbeli többség alapján akarnak erkölcsi ítéletet mondani, és megbélyegezni egy népet. Egy népet ki akarnak rekeszteni az európai döntésekből – sorolja Orbán, aki otthon számbeli többség alapján mintha pont valami hasonlót csinálna. Mi sosem hallgattatnánk el azokat, akik nem értenek velünk egyet – mondta, és erre már páran ki is röhögték.
„Önök most itt egy népet fognak elítélni.” Ezzel a mondattal érdemelte ki a miniszterelnök a vegyes reakciókat.
Se taps, se huhogás nem jár tőlük Orbánnak. Ez a harmadik erő!
2011-ben a Velencei Bizottság már aggályának adott hangot a magyar reformokkal kapcsolatban, emlékeztetett María Pagazaurtundúa Ruiz spanyol EP-képviselő. Igyekezett rámutatni, hogy a jogállamiság lényege az állampolgárok védelme az állam túlhatalom ellen és magyar kormány már a kezdetektől tisztában volt vele, hogy a hetedik cikkben foglalt elvek megsértése milyen következményekkel jár.
Demokrácia nem létezhet a jogállamiság és az alapvető jogok tisztelete nélkül, ezek összetartoznak. A Bizottság osztja a Sargentini-jelentés megállapításait, főleg az alapjogok és a korrupció kapcsán – mondja Frans Timmermans bizottsági alelnök. Aztán felsorolja, hogy milyen ügyekben indult mostanában kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen: a migrációs szabályok, a lex CEU és a civiltörvény miatt. De nem tetszik nekik az EU-s pénzek gyanús felhasználása sem. A Bizottság zéró toleranciát hirdet az EU-s költségvetés kárára elkövetett csalásokkal szemben – tette egyértelművé az alelnök.
Maria Noichl német szocdem politikusnő azzal kezdi felszólalását, hogy egyesek azt mondják, Orbán egy demokratikus és erős miniszterelnök. De nem, folytatja, hiszen egy ilyen miniszterelnök megvédené a nőket még az ágyukban is, és alárná az isztambuli egyezményt. Az igazi erő ma már nem a férfiasság, hanem az, hogy egy férfi képes egyenlőnek lenni, és egyenlő félként viselkedni egy nővel, mondja a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságban is helyet foglaló politikust. A szélsőjobboldali frakcióból huhogás fogadta a rövidke felszólalást.
A CEU már másodszor kerül szóba, Sargentini után az EP kulturális bizottságának képviselője is felhozta az akadémiai szabadság sérelmét. Szerinte Magyarország lábbal tiporja az európai értékeket, és most már határozott jelet kell küldeni emiatt a magyar kormánynak.
Ingeborg Gräßle (CDU, Németország) felszólalása következik. Szerinte egyre rosszabb a helyzet az uniós közpénzek elköltése terén. Korrupció, klientúraépítés, irányított gazdaság, sorolja az Orbán-kormány alatti gazdasági visszaéléseket. A közbeszerzési eljárások harmadán csak egy versenyző indul a közbeszerzéseken, és ezen az sem segít, hogy Lengyelországban ennél is rosszabb a helyzet, teszi hozzá. Arról nem is beszélve, hogy Magyarország hasznosítja a legrosszabbul az uniós fejlesztési pénzeket. Ezek az okai annak, hogy az EP költségvetési ellenőrző bizottsága ellenszavazat nélkül megszavazta, hogy hozzájárul a 7-es cikkelyes szankciós eljárás elindításához.
Nem csak a Bizottság a szerződések őre, hanem mi is – erre a mondatra nagy tapsot kapott Sargentini, aki a beszéde vége felé visszakanyarodott az EU-s alapértékek taglalásához. Ő sem hisz élénken a hetes cikkes szankciós eljárásban, hogy tényleg működik, de valakinek meg kell húzni a vészféket.
A magyar delegáció késése miatt elmaradt a kézfogás, amit Sargentini – elmondása szerint – szeretett volna megejteni az ülés előtt a magyar kormányfővel.
Elhallgattatta a független médiát, sérti az akadémiai szabadságot, a bírók függetlenségét, nehezíti a civil szervezetek és az egyházak működését. Közben pedig kormánytagok az EU-s adófizetők pénzén gazdagodnak – mondja Sargentini, hozzátéve, hogy mit sem javult a helyzet az utóbbi időben.
Gulyás Gergely ül Orbán mellett. Mögötte Rogán Antal és Szijjártó Péter.
A jelentéstevő Sargentini épp belekezdett a beszédébe, de kétszer sem mondta ki, hogy jogállam, abba kellett hagynia Orbán látványos bevonulása miatt. Sargentini újrakezdi a mondókáját, de előbb megrótta Orbánt a késésért.
Már nyolc perce el kellett volna kezdődnie a vitának, de a képviselők csak szép lassan kezdenek beszállingózni az ülésterembe. Egy Felcsút-rangadó átlagos nézőszámát ugyanakkor már átléptük.
Az LMP-s Meszerics Tamás nyugat-európai egyetemi tanárnak öltözött, de továbbra sem lehet tudni, eldöntötte-e már, hogy hogyan szavaz holnap. Lehet, hogy ezügyben győzködi őt a szocialista Ujhelyi István és a párbeszédes Jávor Benedek? Közben a DK-s Molnár Csaba egyedül telefonál pár sorral hátrébb, és befutott az ex-jobbikos Kovács Béla is.
Hét percce három után is még folyamatosan érkeznek a képviselők, egyelőre elég foghíjas az ülésterem. Manfred Weber néppárti frakcióvezető már itt van, és helyettese, Szájer József is, de egymással nem sokat beszélgettek, amennyire innen a karzatról látni lehet. Itt van Martin Sonneborn is a német viccpártból, aki bizonyára ma is tanulni fog valamit Orbántól.
A magyar miniszterelnök annyira beleélte magát a Brüsszel elleni harcba, hogy elfelejtette, az Európai Parlamentbe, Strasbourgba, a német-francia határra készül: híveinek szánt reggeli videójában arról beszélt, Brüsszelbe megy hont védeni.
Miről is lesz szó a következő órákban? Mielőtt 15 órakor elkezdődne a Sargentini-jelentés vitája az Európai Parlamentben, olvasd el, szerintem mi hülyeség benne, és mi nem, meg azt is, hogy mennyi az esélye ennek az egész 7-es cikkes izének. Röviden: a szokásos, sokszor minden alapot nélkülöző libnyaf mantrák benne vannak a Sargentini-jelentésben, miközben a jelentéstevő hatalmas ziccereket kihagyva szót sem fecsérel a haverokra és ellenségekre szabott jogalkotásra és a módszeres felülalkotmányozásra. Így sajnos a jelentést nehéz komolyan venni, pedig jó is lehetett volna, ha nézőpontot vált, és megpróbálja Orbánt a saját térfelén megverni.
Szokás szerint a magyar nemzeti lobogó lengedezik előtte. A művésznő fellépésére nagyjából 15:45-ig kell várni. Judith Sargentini is itt volt már bő negyedórával kezdés előtt.
Felüdülés végre az Európai Parlament üléstermében lenni, eddig ugyanis a sajtóteremben kérdezgettük a különböző frakciók vezetőit, hogyan szavaznak majd szerdán. Délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök osztotta itt meg az EU jövőjéről szóló vízióit, most pedig Monsieur Orbánra vár a terem.
Az Azonnali már a mostani plenáris ülés előtt is végigkérdezett rengeteg EP-képviselőt a véleményéről: vicces, hogy Orbán mellett pont az ilyen-olyan szélsőségek (cseh kommunista, Nigel Farage, horvát széljobbos) foglaltak állást, a centrumban lévők pedig leginkább hallgattak. Igaz, azóta kiderült: a Sebastian Kurz osztrák kancellár vezette Osztrák Néppárt MEP-jei bizony megszavazzák holnap a 7-es cikkelyes szankciós eljárás elindítását.
15 órakor Judith Sargentini, a 7-es cikkelyes szankciós eljárás jelentéstevője kezd, őt Ingeborg Gräßle, az uniós támogatások és magyar közpénzek útját jól ismerő német CDU-s politikusnő követi. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans felszólalása után, 15:15 körül jön, majd rögtön az EP-frakciók prominensei következnek: Manfred Weber (Néppárt), Udo Bullmann (S&D), Guy Verhofstadt (liberálisok), Philippe Lamberts (zöldek). Felszólal majd Nigel Farage, Morvai Krisztina, Ujhelyi István és Szájer József is. A vitát Sargentini zárja majd. Az egészet itt lehet videón nézni, ami nem rossz dolog ugyan, de az Azonnali közvetítése jobb lesz.
Milyen értékek sérülnek? Mióta tart ez az egész? Miért szavaz róla az Európai Parlament? Mi történik, ha megszavazzák? Itt lehet tájékozódni.
Maria Noichl, a Nőjogi- és Esélyegyenlőségi Szakbizottság elnöke azt mondta, hogy az európai nők oda szoktak figyelni, áttekintenek a határokon. „Azt szokták mondani, hogy Orbán erős miniszterelnök, de egy demokratikus erős miniszterelnök védi a nőket a családon belül, nem a tetteseket védi, egy erős miniszterelnüök aláírja az Isztambuli Egyezményt, és nem hagyja, hogy a szabad oktatást korlátozzák. Korlátlanul síkra száll a nők joga mellett, ez az igazi erősség, Orbán úr nem egy macsó erő” – mondta.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.