+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2017. július 27. csütörtök, 07:57
Az MTI-nél és a magyar sajtóban gyakorlatilag elsikkadt az a hír, ami a legjelentősebb fordulatot hozhatja migrációfronton Európában. Eddig mindenki csak beszélt róla mint súlyos problémáról és fenyegetésről, de valódi megoldás először most rajzolódik ki.

Áttörést jelenthet ugyanis, hogy kedden Párizsban Emmanuel Macron francia elnök összehozta a líbiai polgárháború két hadurát, akik eddig szóba sem álltak egymással. Most arra ráztak kezet, hogy választások lesznek jövő tavasszal.

 

Hogy ez miért jó Európának?

 

Mert a Kadhafi megdöntése után káoszba süllyedt Líbia vált az Afrika legszegényebb térségeiből érkező gazdasági migráció és az erre épülő emberkereskedelem, illetve az illegális migrációt szervező maffiák hídfőjévé. Ebben a polgárháborúban is nyakig sáros Európa – különösen a francia Sarkozy-kormány szorgalmazta a fegyveres beavatkozást Kadhafi megdöntésére, ami Líbiában hasonlóan katasztrofális következményekkel járt, mint Irakban vagy Afganisztánban. Szíriáról nem is beszélve.

 

Ehhez képest Orbán Viktor hasonló beavatkozást sürgetett és saját „bevált”, kemény módszereit propagálta, hogy akár katonai erővel állítsa meg Európa a líbiai migrációt. Szerencsére senki sem hallgatott rá.

 

Macron inkább a határozott, de békés diplomáciai fellépést választotta, amivel újabb történelmi sikert könyvelhetett el Európa új erős embereként.

 

Orbán a megválasztásakor lekicsinylően azt jósolta, hogy Macron majd feladja nagy ambícióit, ha belejön és megszokja az európai politika ócska kompromisszumait, amelyek miatt eddig kábé semmilyen komolyabb problémát nem sikerült megoldani. Szerencsére Macron nem adta fel és mégiscsak a határozott, de békés erődiplomácia útját választotta. Újabb bizonyságát adva annak, hogy az európai politikában ez lehet a siker kulcsa. Jó eséllyel nem is értesült Orbán ajánlkozásáról, hogy majd ő megoldja a líbiai migrációt is.

 

Vagy ha mondták is neki, csak mosolygott rajta.

 

+++

 

Persze az orbáni populista migránspropaganda felől nézve a migráció nem megoldandó probléma, hanem épp ellenkezőleg: egyfajta politikai manna – addig jó nekik, amíg van belőle és fatális lenne bármilyen valódi megoldása, mert akkor vajon milyen veszélyre hivatkozva lehetne hiszterizálni a közvéleményt és legitimálni a közben lopva nyomuló egyre autoriterebb rezsimet?

 

Ha valódi megoldást találnának a migrációra, akkor nekik már csak a nyílt antiszemitizmus, illetve a nyílt polgárháború, a kuláklistázás és hasonlók maradnának, amibe könnyen bele is bukhatnának, mert ezek kevésbé tűnnek alkalmasnak arra, hogy a többséget hiszterizálva maguk mellé állítsák. Persze felmerülhetne a valódi kormányzás lehetősége is, de ezzel az opcióval már korábban sem éltek és a mára végletesen kontraszelektált kormányapparátussal reális esélyük se lenne rá. A rátermett, tehetséges kádereket már mindenhonnan eltávolították.

 

A líbiai válság megoldása az élő példa tehát mi a különbség a migráció valódi megoldása és a veszélyével riogató propaganda között, illetve a sikeres európai külpolitika és a nacionál-szuverenista handabandázás, a valódi kérdésekre valódi megoldást kínáló kormányzás és az ennek szöges ellentétét jelentő populista demagógia között. Utóbbi csak akkor és addig működhet egy országban, amíg

 

nincs kellő számú és kellően széles látókörű ember, aki számon kéri a nép nevében hablatyoló politikusokon, hogy miért nem végeznek tényleges munkát.

 

Azt, amiért alkalmazzuk és közpénzből fizetjük őket. Legalább néha meg is dolgozhatnának érte.

 

+++

 

Itt jegyzem meg, hogy geostratégiai szempontból a magyar külpolitika legfontosabb prioritása (immár ezer éve) az lenne, hogy a Mag-Európához tartozzunk és ne kerüljünk egyre periférikusabb, elszigeteltebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe. Ehhez pedig

 

nem elég a német érdekek elvtelen kiszolgálása (ami hosszú távon eddig sem jött be soha a magyar történelemben), ahogy az sem, hogy hagyjuk: Putyin csicskáztasson minket,

 

hogy visegrádi különállásnak álcázva az orosz érdekeket képviseljük az EU-ban. Sürgető prioritás lenne kiegyezni és szoros szövetségesi viszonyt kialakítani az EU vezető katonai hatalmával és személy szerint Macronnal. A keddi hír is azt mutatja, hogy még az olaszok is nála lobbiztak az elsősorban őket sújtó líbiai válság megoldásáért.

 

Ilyen konfliktusokat csak egy nagyhatalom tud megoldani és a megoldást gazdaságilag éppúgy, mint katonailag kikényszeríteni, illetve garantálni. Ezt a szerepet a németek nem vehetik át, nemcsak a máig náluk „felejtett” amerikai katonák és támaszpontok miatt, hanem mert nem rendelkeznek atomhatalommal és nincsenek ott az ENSZ biztonsági tanácsában sem, a nagyhatalmi konfliktusok rendezésének fő fórumán. Ja, és eddigi történelmük során sosem tudták megszerezni a globális nagyhatalmi státuszt. Szóval nem kéne megint vakon bennük bízni és őket kiszolgálni.

 

Mert a németekkel szemben is akkor tudnánk hatékonyabban érvényesíteni az ország érdekeit, ha sokkal jobb kapcsolataink lennének Európa többi meghatározó gazdasági hatalmával, elsősorban Franciaországgal. Történelmünkben tragikusan ismétlődő hiba és vakság, hogy pontosan ennek az ellenkezőjére törekszik a mai magyar külpolitika.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás