+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2019. január 7. hétfő, 10:25
Egy olyan jövő kezdődött el, amiből Macron vagy Orbán aligha tud már kihozni a rezsim és az uralkodó „elitek” politikai túlélését hosszabb távon garantáló választási szlogent.

Különös ez a télen is kitartó tiltakozási hullám Európában, amit az ünnepek sem tudtak megtörni. A már-már hagyománnyá vált szombati országos tüntetési hullám nyolcadik hete tart Franciaországban. Vasárnap a tiltakozást a médiában lejárató erőszakos provokációk egyoldalú hangsúlyozása elleni tiltakozásul a sárgamellényes nők tüntettek országszerte, több helyen a forradalmat idéző frígiai sapkában, Párizsban például pont a Bastille-nál.

 

Hogyan tud egy kormány a zavargásokból népfelkelést provokálni?

 

A francia kormány szóvivőjét evakuálni kellett hivatalából, miután a tüntetők egy munkagéppel behatoltak a minisztériumba. Az erről készült videó már jóval túlmutat a világsajtót eddig bejárt balhézós képsorokon, és sokkal inkább forradalmi kontextusra utal mint szélsőségesek zúzására – talán pont ezért nem is kapta fel a világsajtó.

 

Pedig ütősnek elég ütős jelenet.

 

 

Egyébként a tüntetők több más minisztériumba is megpróbáltak már bejutni.

 

Nagyon nem vált be tehát a kormány kommunikációs stratégiája, hogy az erőszakos mozzanatok egyoldalú hangoztatásával próbálják lejáratni az alapvetően békés népmozgalmat, mintha már csak radikális és marginális csoportok folytatnák a tiltakozást, a kormány és a demokratikus rend megdöntésének szándékával. Csak olajat öntöttek a tűzre, és végül kezdik valóban kiprovokálni azt a felkelést, amit elrettentésül a közvélemény elé festettek a tömegtájékoztatásban.

 

Tanulság lehet ez mindazoknak a kormányoknak, melyek osztoznak az illúzióban, hogy valódi politika helyett politikai kommunikációval (propagandával) minden megoldható.

 

Szinte felfoghatatlan a vakság és makacsság, amivel még most is tovább folytatják az egyre nyilvánvalóbban kontraproduktív kommunikációs vonalat, hogy ők, az elithatalom volnának a többség, a demokrácia, míg a nép csak randalírozó kisebbség. Ezzel még inkább osztályharcos karaktert adnak a tiltakozásnak.

 

A francia forradalom jelképeinek példátlan reneszánsza

 

Akik azt hitték, hogy a fogyasztói társadalom kiölt mindenfajta kulturális identitást az emberekből, főleg a gazdagabb nyugati országokban, azok ugyanúgy nagyot tévedtek mint akik elhitték, hogy vége a történelemnek.

 

1848 óta egy korban sem olvasták újra ilyen lelkesen 1789 történetét, a modern időkben soha ilyen forradalmi éllel nem énekelték úton-útfélen a Marseillaise-t és más forradalmi dalokat, soha nem hivatkoztak ilyen markánsan az ország nemzeti identitását kialakító forradalom jelképeire. A franciák valósággal újraélik történelmüket, meglepően hasonló politikai aktualitással, mint amilyen évtizedek óta március 15. és október 23. megünneplését jellemezte nálunk.

 

Valószínűleg szakdolgozatok sora fogja feldolgozni a sárgamellényes forradalmi folklór ezernyi megnyilvánulását a frígiai sapkáktól a több helyen is felállított guillotine-okig. A legérdekesebb az, amikor nem tudatosan ismétlik a népi jakobinizmus történelmi fordulatait, hanem ösztönösen ugyanolyan stílusú kifejezési formákra találnak, mint egykori elődeik, ami kimondottan az élő népi hagyományokra jellemző.

 

Érdekes jelenség az is, ahogy a tiltakozási hullám magával ragadja Párizsban és egyébként Budapeesten is az ott élő, illetve ott tanuló külföldiek egy részét is, ami szintén sokkal mélyebb okokra utal, mint amiket szív- és agyhalálig ismételgetett a neolib (avagy mainstream) média világszerte, hogy ez az egész csak az üzemanyagadóról és legfeljebb az életszínvonal megőrzéséről szól.

 

Az is forradalmi ismérv, hogy semmi sem úgy alakul, ahogy várnánk

 

A mainstream (azaz lényegében neoliberális) magyar sajtóban a hétvégén megjelent híradásokkal ellentétben a sárgamellényes tiltakozás tehát egyáltalán nem fulladt ki, sőt: az ünnepek után újabb lendületet vett. A fősodratú sajtó világszerte mindig csak Párizsra fókuszál, pedig ez egy alapvetően vidéki népmozgalom. Több francia városban is annyian vagy többen tüntettek szombaton, mint Párizsban – ahogy egyébként a magyar tüntetésekre szintén meglepően sokan mentek el több vidéki városban is.

 

A látványos ideológiai és politikafilozófiai különbségek ellenére, az a hatalom, ami ellen mindegyik esetben tiltakoznak, végső soron ugyanaz az egyre határozottabban antidemokratikus karakterű neoliberális kurzus, melyben a közhatalom egyoldalúan egy oligarchikusan szerveződő elit érdekeit képviseli a közérdekkel és a néppel szemben. Mondjuk az elég lényeges különbség, hogy a franciák

 

nem hagyják az ellenzéki politikusokat rátelepedni a népmozgalomra, és a legkisebb városban is meglepő hatékonysággal önszerveződnek.

 

Nálunk a jobboldali fórumokon mindmáig előszeretettel osztogatják a francia utcai harcokról szóló képsorokat. Talán nem fogják fel, hogy valójában egy olyan elitellenes tiltakozási hullámot népszerűsítenek ezzel, mely őket is hamar elsöpörheti, ahogy a többi neolib kormányt és klientúrájukat. Hogy miért? Mert a magyar és a francia rendőrök már most is látják, hogy az „elitek” hatalmát úgy kell megvédeniük a népfelkeléstől, hogy közben nem fizetik ki a túlóráikat, így valójában a tüntetők képviselik az ő érdekeiket is, nem a központi hatalom.

 

A rendőri vezetést leszámítva a közrendőrök is inkább a néphez, illetve a középosztályhoz tartoznak alapvető érdekeiket tekintve, ami hosszabb távon nem sok jót jelent a hatalomnak. Ennél is kínosabb körülmény, hogy a hetek és hónapok múlásával egyre szélesebb tömegek számára válik nyilvánvalóvá, hogy a rendszer már csupán elitje számára tud jólétet ígérni, globálisan már nincs jövőképe, illetve katasztrofális jövőt ígér a társadalom egészének.

 

Emiatt senki és semmi nem állhatja útját ennek a mély civilizációs válságból következő radikális változásnak, ha tetszik: forradalomnak, ami a télen is kitartó tüntetési hullám hátterében áll.

 

Egy olyan jövő kezdődött el, amiből Macron vagy Orbán aligha tud már kihozni a rezsim és az uralkodó „elitek” politikai túlélését hosszabb távon garantáló választási szlogent.

 

Olvass még több Kardos Gábort az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szélsőjobboldali AfD is rácsatlakozott a németeknél is beindult emlékezetpolitikai vitára: szemeteszsákokkal csomagoltak egy Marx-szobrot.

Vladimir Bleszkebnyij tagadja a Szovjetunió megszűnését, és magát is szovjet állampolgárnak vallja, az orosz hatóságokat pedig nem tartja legitimnek.

Úgy tűnik, hajlunk a miniszterelnök javaslatára, és idén inkább Magyarországot fedezzük fel. A balatoni foglalások száma is nagyot nőtt még az elmúlt évihez képest is.

Ingyen adunk húsz lélegeztetőgépet a Türk Tanács egyik oszlopos tagjának.

Több mint bruttó 7,5 milliárdot költött a kormány az elmúlt négy évben nemzeti konzultációkról? Melyik volt a legdrágább közülük? Ez is kiderül a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közölt összesítésből.

Több ellenzéki pártnak sem tetszett, hogy a Fidesz feltételeket szabna a közös uniós hitelfelvétel támogatásához. De miért nem szavazott akkor erről a DK, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP sem? Megkérdeztük.

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

A hét kérdése

Jól összezavarta az idei vakációszezont a koronavírus, de aki akar, az bel- és külföldre is elég sok helyre tud utazni. És te merre mész idén nyáron? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Ehhez a nyárhoz épp illik!

A legintelligensebb magyar DJ újra toporgást rendez Budapesten júlis 18-án.

Kis koncertek lehetnek, például Entrópia Architektúra is!

Az egyik fideszes, a másik nem különösebben: Békés Márton vs Pető Péter.

Minden háztartás kedvenc lázadójáról lesz szó.

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás