Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.
Szkopjéba és Podgoricába lehet már csak utazni velük Budapestről.
Egy húszéves albán származású férfi volt a merénylő, aki hétfő este lövöldözött Bécsben, és akit lelőttek a rendőrök.
Ismét az albánok a királycsinálók a balkáni kisállamban: azt lebegtetik, hogy csak akkor mennek koalícióba a szocdem kormánypárttal, ha azok egy albán kormányfőt is bevállalnának.
Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg abban, hogy oda jutottak a keleti bővítés során felvett országok, ahol ma vannak.
Tirana lakossága arra ébredt: a baloldali albán kormány egy éjszaka során a földdel egyenlővé tette az 1940-ben épült nemzeti színházat. A futurista épület helyén egy bevásárlóközpont lesz.
Jogvédők élesen kritizálják és aránytalannak tartják a kormányzati javaslatot, de nem ez lenne az első helyzet, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva problémás törvényeket hoz a tiranai kormány.
Az Európai Bizottság az EU egész bővítési stratégiáját újraírná egy most kiszivárgott tervezetében: eszerint kiemelt szerepet kapna a jogállamiság, a reformokat késleltető, vagy az azoktól visszalépő tagjelöltektől pedig az uniós támogatásokat is elvehetnék.
A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.