+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. február 5. szerda, 12:30
Az Európai Bizottság az EU egész bővítési stratégiáját újraírná egy most kiszivárgott tervezetében: eszerint kiemelt szerepet kapna a jogállamiság, a reformokat késleltető, vagy az azoktól visszalépő tagjelöltektől pedig az uniós támogatásokat is elvehetnék.

Új metodológiát dolgozott ki az Európai Bizottság az EU-csatlakozáshoz tagjelölt nyugat-balkáni országok számára, az erről szóló dokumentumot pedig a Szabad Európa Rádió szerezte meg szerdán.

 

Ha nincs jogállamiság, nincs csatlakozás

 

A bizottsági terv, amely lényegében újraírná a csatlakozási tárgyalások menetét a tagjelöltekkel, három hónappal azután jelent meg, hogy tavaly októberben

 

Emmanuel Macron francia államfő vétója elkaszálta Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megindítását,

 

az albán tárgyalások késleltetésében pedig Párizs mellé még társult Koppenhága és Amszterdam is. Párizs akkor azzal érvelt, hogy Szkopje és Tirana nem tettek eleget a korrupcióellenes és jogállamisági reformok területén, egyúttal követelték, hogy legyenek változások az EU bővítési politikájában.

 

A franciák imái meghallgattattak: február 5-én ugyanis megjelent a Bizottság – melynek bővítési portfóliójáért ugyebár a magyar Várhelyi Olivér felel – csatlakozási folyamatokat megreformáló tervezete. Ebben többek között javasolják, hogy az EU tagállamai „járuljanak hozzá szisztematikusabban a csatlakozási folyamathoz”, például szakértőkkel történő monitoring, az éves jelentések megírásában való részvétel, valamint szektorális tapasztalataik alapján.

 

„A tagállamoknak ezen felül gyakoribb lehetőségük lesz értékelni és felügyelni az egész folyamatot” – áll a tervezetben. Sőt, ahogyan Reinhard Bütikofer német zöldpárti EP-képviselő a hírlevelében rá is világít, a dokumentum szerint a jogállamiság is kiemelt fontosságot kap majd:

 

az erre vonatkozó 23-as és 24-es fejezeteket kell majd a tárgyalások során először megnyitni, ahogyan ez lesz az utolsó fejezet, amit a formális csatlakozás előtt lezárnak.

 

Az EU jutalmaz és büntet

 

Az új terv ezen felül pénzzel motiválni is akarja a jól viselkedő tagjelölteket. Ennek keretében több pénzt fordítanának a „teljesítményelvű és reformorientált előcsatlakozási támogatásokra és eszközökre”, és szorosabban együttműködnének a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is az ügyben. Sőt, a nyugat-balkáni tagjelölteket integrálják már a csatlakozási tárgyalások alatt az EU infrastruktúrafejlesztési programjaiba is. A zöld Reinhard Bütikofer szerint ennek hátterében az a megfontolás áll, miszerint az EU nem engedheti, hogy a tagjelölt országokban a csatlakozási tárgyalások alatt mondjuk Kína vagy más harmadik ország infrastruktúrába invesztáljon, ez ugyanis hátráltatná az EU-tagságukat.

 

Aki viszont rosszul viselkedik, azt büntetné az Európai Bizottság: ha egy tagjelölt visszacsúszik, vagy késlelteti a szükséges reformokat, az szankciókhoz vezethet, és akár a csatlakozási tárgyalások és az előcsatlakozási támogatások felfüggesztéséhez is vezethet. Sőt, akár a tárgyalások már lezárt fejezeteit is újranyithatnák, amennyiben azok újbóli vizsgálatra szorulnak, áll a dokumentumban.

 

Rosszul járni viszont csak a reformokat halogató tagjelölt kormányok fognak, a civil szervezetek nem: a tervezet kifejti, hogy az EU-s támogatásokat szükség esetén lejjebb lehet tekerni, kivéve a civil szféra támogatását. A szorosabb integráció előnyeit, pl. az EU-s programokban való részvételt, vagy a közös piachoz való hozzáférésről szóló engedményeket meg lehet állítani, sőt, akár vissza is lehet majd vonni.

 

Az egyik EU-s szóvivő, Ana Pisonero szerint

 

a javaslatok „kiszámíthatóbbá” és „dinamikusabbá” teszik a csatlakozási folyamatot anélkül, hogy a csatlakozás követelményeit megváltoztatnák.

 

A javaslatot a Tanács március végi, brüsszeli ülésén terjeszthetik a tagállamok elé. Elfogadása esetén a csatlakozási tárgyalások a jövőben már az új mechanizmus mellett indulhatnak meg Albániával és Észak-Macedóniával, majd később pedig Koszovóval és Bosznia-Hercegovinával.

 

Két nyugat-balkáni állam van, amire Várhelyiék terve nem vonatkozna: Szerbia és Montenegró, ugyanis velük már van folyamatban lévő csatlakozási tárgyalása az Európai Uniónak. A tervezet szerint ugyanakkor a javasolt változtatásokat be lehetne illeszteni a Belgráddal és Podgoricával folytatott tárgyalások keretrendszerébe.

 

VÁRHELYI OLIVÉR BŐVÍTÉSÉRT FELELŐS EU-BIZTOS (BALRA) SZKOPJÉBEN TÁRGYAL SZTEVO PENDAROVSZKI ÉSZAK-MACEDÓN ELNÖKKEL (JOBBRA). FOTÓ: EURÓPAI BIZOTTSÁG

 

Macron megkapta, amit akart, jöhetnek végre az észak-macedónok és az albánok? 

 

Tavaly októberben a vétó után Franciaország is próbált konstruktív maradni, és összedobott egy javaslatot, hogy szerintük hogyan kéne kinéznie a csatlakozási tárgyalásoknak. Jelenleg ezek egy bonyolult, 35 fejezetből álló tárgyalássorozat után zárulhatnak csak le: ennek folyamán a tagjelölteknek harmonizálniuk kell a jogrendjüket az EU-val, az alapfeltételeket pedig az úgynevezett koppenhágai kritériumok jelentik. Ezek előírják a demokratikus intézményrendszert, az emberi és a kisebbségi jogok érvényesülését, az EU-s versenynek megfelelő erősségű gazdaságot, valamint a tagságból eredő kötelezettségek teljesítését.

 

A franciák a 35 fejezetes folyamat helyett egy hétlépéses ötlettel álltak elő, ahol egymással összefüggő blokkokban, szintenként lépegetnének egyre feljebb az államok. Párizs azt szerette volna, ha egy lépcsőfok lezárása után

 

a tagjelölt az annak megfelelő EU-s rendszerekbe kerüljön be a tagjelölt állam, így folyamatosan egyre szorosabbra kötve az EU-val való integrációt.

 

Szerintük a szintenként bevezetett integrációval átláthatóbbá és egyszerűbbé válna a folyamat, ráadásul jobban rá is lehetne szabni az egyes tagjelöltek adottságaihoz.

 

Ami segíthet a tavaly októberben hoppon maradt észak-macedónoknak és albánoknak, hogy jelenleg az a Horvátország az EU Tanácsának soros elnöke, amely zászlajára tűzte a két tagjelölttel való csatlakozási tárgyalások elindítását. Májusban például Zágrábban gyűlnek majd össze a nyugat-balkáni tagjelöltek vezetői, hogy a csatlakozási tárgyalások elindítása mellett lobbizzanak, Andrej Plenković horvát kormányfő pedig próbálja úgy alakítani az elnökség napirendjét, hogy a Nyugat-Balkánról is essen szó. Nemrég az Európai Bizottság bővítési biztosa, Várhelyi Olivér is járt Szkopjében, ahol kijelentette, szerinte Észak-Macedónia készen áll az uniós csatlakozási tárgyalások elindítására. Hozzátette, az új Bizottság számára „a bővítés nem tabu, hanem prioritás”.

 

A cél természetesen az, hogy minél hamarabb, a horvát elnökség végére sikerüljön elindítani a Szkopjével és Tiranával folytatott tárgyalásokat: a két tagjelölt ugyanis már tavaly októberre készen állt, csak épp akkor a tagállamok akarata tett keresztbe a számításaiknak. Most azonban a tagállamok – vagyis mondjuk, ki Párizs – talán kibékültek a csatlakozási tárgyalások gondolatával: azzal, hogy a Bizottság tervezete jelentősen megváltoztatná a tárgyalások menetét, Macron is győztesnek érezheti magát.

 

CÍMLAPKÉP: Szkopjei városkép. Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Számok névre hallgató propagandaoldal hónapok óta a kormányközeli véleményvezérek kedvenc forrásainak egyike, de most véletlenül tényleg számokat mutattak be.

Puebla állam kormányzója, Luis Miguel Barbosa valószínűleg megnyerte a félretájékoztatási versenyt online beszédében.

Ugyanazzal a kanállal áldoztattak végig híveket, miközben a koronavírus a nyállal terjed leginkább. Megkérdeztük, hogy csinálják ezt a magyarországi ortodoxok.

A brit egészségügyi rendszernek legalább húszezer ilyen készülékre lenne szüksége, a kényszerűségből nem versenyző csapatok segíthetnek be.

Vlagyimir Putyin szóvivője maga erősítette meg, hogy az elnöki hivatalból is pozitív lett egy ember tesztje. A sajtó tud.

Az érkező magyar kamionosokra 14 nap karantén vár mostantól, akkor is, ha nem mutatják koronavírus gyanúját.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Március 28-án fél 9-től kapcsolj le mindent otthon: környezetvédelemnek és digitális detoxnak is jó.

Bulizz virtuálisan fél Béccsel március 28-án éjszaka, ingyen!

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás