A jogállamisággal kezdenék, és azzal is fejeznék be az EU-csatlakozási tárgyalásokat

Az Európai Bizottság az EU egész bővítési stratégiáját újraírná egy most kiszivárgott tervezetében: eszerint kiemelt szerepet kapna a jogállamiság, a reformokat késleltető, vagy az azoktól visszalépő tagjelöltektől pedig az uniós támogatásokat is elvehetnék.

Új metodológiát dolgozott ki az Európai Bizottság az EU-csatlakozáshoz tagjelölt nyugat-balkáni országok számára, az erről szóló dokumentumot pedig a Szabad Európa Rádió szerezte meg szerdán.

Ha nincs jogállamiság, nincs csatlakozás

A bizottsági terv, amely lényegében újraírná a csatlakozási tárgyalások menetét a tagjelöltekkel, három hónappal azután jelent meg, hogy tavaly októberben

az albán tárgyalások késleltetésében pedig Párizs mellé még társult Koppenhága és Amszterdam is. Párizs akkor azzal érvelt, hogy Szkopje és Tirana nem tettek eleget a korrupcióellenes és jogállamisági reformok területén, egyúttal követelték, hogy legyenek változások az EU bővítési politikájában.

A franciák imái meghallgattattak: február 5-én ugyanis megjelent a Bizottság – melynek bővítési portfóliójáért ugyebár a magyar Várhelyi Olivér felel – csatlakozási folyamatokat megreformáló tervezete. Ebben többek között javasolják, hogy az EU tagállamai „járuljanak hozzá szisztematikusabban a csatlakozási folyamathoz”, például szakértőkkel történő monitoring, az éves jelentések megírásában való részvétel, valamint szektorális tapasztalataik alapján.

„A tagállamoknak ezen felül gyakoribb lehetőségük lesz értékelni és felügyelni az egész folyamatot” – áll a tervezetben. Sőt, ahogyan Reinhard Bütikofer német zöldpárti EP-képviselő a hírlevelében rá is világít, a dokumentum szerint a jogállamiság is kiemelt fontosságot kap majd:

Az EU jutalmaz és büntet

Az új terv ezen felül pénzzel motiválni is akarja a jól viselkedő tagjelölteket. Ennek keretében több pénzt fordítanának a „teljesítményelvű és reformorientált előcsatlakozási támogatásokra és eszközökre”, és szorosabban együttműködnének a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is az ügyben. Sőt, a nyugat-balkáni tagjelölteket integrálják már a csatlakozási tárgyalások alatt az EU infrastruktúrafejlesztési programjaiba is. A zöld Reinhard Bütikofer szerint ennek hátterében az a megfontolás áll, miszerint az EU nem engedheti, hogy a tagjelölt országokban a csatlakozási tárgyalások alatt mondjuk Kína vagy más harmadik ország infrastruktúrába invesztáljon, ez ugyanis hátráltatná az EU-tagságukat.

Aki viszont rosszul viselkedik, azt büntetné az Európai Bizottság: ha egy tagjelölt visszacsúszik, vagy késlelteti a szükséges reformokat, az szankciókhoz vezethet, és akár a csatlakozási tárgyalások és az előcsatlakozási támogatások felfüggesztéséhez is vezethet. Sőt, akár a tárgyalások már lezárt fejezeteit is újranyithatnák, amennyiben azok újbóli vizsgálatra szorulnak, áll a dokumentumban.

Rosszul járni viszont csak a reformokat halogató tagjelölt kormányok fognak, a civil szervezetek nem: a tervezet kifejti, hogy az EU-s támogatásokat szükség esetén lejjebb lehet tekerni, kivéve a civil szféra támogatását. A szorosabb integráció előnyeit, pl. az EU-s programokban való részvételt, vagy a közös piachoz való hozzáférésről szóló engedményeket meg lehet állítani, sőt, akár vissza is lehet majd vonni.

Az egyik EU-s szóvivő, Ana Pisonero szerint

A javaslatot a Tanács március végi, brüsszeli ülésén terjeszthetik a tagállamok elé. Elfogadása esetén a csatlakozási tárgyalások a jövőben már az új mechanizmus mellett indulhatnak meg Albániával és Észak-Macedóniával, majd később pedig Koszovóval és Bosznia-Hercegovinával.

Két nyugat-balkáni állam van, amire Várhelyiék terve nem vonatkozna: Szerbia és Montenegró, ugyanis velük már van folyamatban lévő csatlakozási tárgyalása az Európai Uniónak. A tervezet szerint ugyanakkor a javasolt változtatásokat be lehetne illeszteni a Belgráddal és Podgoricával folytatott tárgyalások keretrendszerébe.

Macron megkapta, amit akart, jöhetnek végre az észak-macedónok és az albánok? 

Tavaly októberben a vétó után Franciaország is próbált konstruktív maradni, és összedobott egy javaslatot, hogy szerintük hogyan kéne kinéznie a csatlakozási tárgyalásoknak. Jelenleg ezek egy bonyolult, 35 fejezetből álló tárgyalássorozat után zárulhatnak csak le: ennek folyamán a tagjelölteknek harmonizálniuk kell a jogrendjüket az EU-val, az alapfeltételeket pedig az úgynevezett koppenhágai kritériumok jelentik. Ezek előírják a demokratikus intézményrendszert, az emberi és a kisebbségi jogok érvényesülését, az EU-s versenynek megfelelő erősségű gazdaságot, valamint a tagságból eredő kötelezettségek teljesítését.

A franciák a 35 fejezetes folyamat helyett egy hétlépéses ötlettel álltak elő, ahol egymással összefüggő blokkokban, szintenként lépegetnének egyre feljebb az államok. Párizs azt szerette volna, ha egy lépcsőfok lezárása után

Szerintük a szintenként bevezetett integrációval átláthatóbbá és egyszerűbbé válna a folyamat, ráadásul jobban rá is lehetne szabni az egyes tagjelöltek adottságaihoz.

Ami segíthet a tavaly októberben hoppon maradt észak-macedónoknak és albánoknak, hogy jelenleg az a Horvátország az EU Tanácsának soros elnöke, amely zászlajára tűzte a két tagjelölttel való csatlakozási tárgyalások elindítását. Májusban például Zágrábban gyűlnek majd össze a nyugat-balkáni tagjelöltek vezetői, hogy a csatlakozási tárgyalások elindítása mellett lobbizzanak, Andrej Plenković horvát kormányfő pedig próbálja úgy alakítani az elnökség napirendjét, hogy a Nyugat-Balkánról is essen szó. Nemrég az Európai Bizottság bővítési biztosa, Várhelyi Olivér is járt Szkopjében, ahol kijelentette, szerinte Észak-Macedónia készen áll az uniós csatlakozási tárgyalások elindítására. Hozzátette, az új Bizottság számára „a bővítés nem tabu, hanem prioritás”.

A cél természetesen az, hogy minél hamarabb, a horvát elnökség végére sikerüljön elindítani a Szkopjével és Tiranával folytatott tárgyalásokat: a két tagjelölt ugyanis már tavaly októberre készen állt, csak épp akkor a tagállamok akarata tett keresztbe a számításaiknak. Most azonban a tagállamok – vagyis mondjuk, ki Párizs – talán kibékültek a csatlakozási tárgyalások gondolatával: azzal, hogy a Bizottság tervezete jelentősen megváltoztatná a tárgyalások menetét, Macron is győztesnek érezheti magát.

CÍMLAPKÉP: Szkopjei városkép. Bukovics Martin / Azonnali