+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. február 5. szerda, 12:30
Az Európai Bizottság az EU egész bővítési stratégiáját újraírná egy most kiszivárgott tervezetében: eszerint kiemelt szerepet kapna a jogállamiság, a reformokat késleltető, vagy az azoktól visszalépő tagjelöltektől pedig az uniós támogatásokat is elvehetnék.

Új metodológiát dolgozott ki az Európai Bizottság az EU-csatlakozáshoz tagjelölt nyugat-balkáni országok számára, az erről szóló dokumentumot pedig a Szabad Európa Rádió szerezte meg szerdán.

 

Ha nincs jogállamiság, nincs csatlakozás

 

A bizottsági terv, amely lényegében újraírná a csatlakozási tárgyalások menetét a tagjelöltekkel, három hónappal azután jelent meg, hogy tavaly októberben

 

Emmanuel Macron francia államfő vétója elkaszálta Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megindítását,

 

az albán tárgyalások késleltetésében pedig Párizs mellé még társult Koppenhága és Amszterdam is. Párizs akkor azzal érvelt, hogy Szkopje és Tirana nem tettek eleget a korrupcióellenes és jogállamisági reformok területén, egyúttal követelték, hogy legyenek változások az EU bővítési politikájában.

 

A franciák imái meghallgattattak: február 5-én ugyanis megjelent a Bizottság – melynek bővítési portfóliójáért ugyebár a magyar Várhelyi Olivér felel – csatlakozási folyamatokat megreformáló tervezete. Ebben többek között javasolják, hogy az EU tagállamai „járuljanak hozzá szisztematikusabban a csatlakozási folyamathoz”, például szakértőkkel történő monitoring, az éves jelentések megírásában való részvétel, valamint szektorális tapasztalataik alapján.

 

„A tagállamoknak ezen felül gyakoribb lehetőségük lesz értékelni és felügyelni az egész folyamatot” – áll a tervezetben. Sőt, ahogyan Reinhard Bütikofer német zöldpárti EP-képviselő a hírlevelében rá is világít, a dokumentum szerint a jogállamiság is kiemelt fontosságot kap majd:

 

az erre vonatkozó 23-as és 24-es fejezeteket kell majd a tárgyalások során először megnyitni, ahogyan ez lesz az utolsó fejezet, amit a formális csatlakozás előtt lezárnak.

 

Az EU jutalmaz és büntet

 

Az új terv ezen felül pénzzel motiválni is akarja a jól viselkedő tagjelölteket. Ennek keretében több pénzt fordítanának a „teljesítményelvű és reformorientált előcsatlakozási támogatásokra és eszközökre”, és szorosabban együttműködnének a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is az ügyben. Sőt, a nyugat-balkáni tagjelölteket integrálják már a csatlakozási tárgyalások alatt az EU infrastruktúrafejlesztési programjaiba is. A zöld Reinhard Bütikofer szerint ennek hátterében az a megfontolás áll, miszerint az EU nem engedheti, hogy a tagjelölt országokban a csatlakozási tárgyalások alatt mondjuk Kína vagy más harmadik ország infrastruktúrába invesztáljon, ez ugyanis hátráltatná az EU-tagságukat.

 

Aki viszont rosszul viselkedik, azt büntetné az Európai Bizottság: ha egy tagjelölt visszacsúszik, vagy késlelteti a szükséges reformokat, az szankciókhoz vezethet, és akár a csatlakozási tárgyalások és az előcsatlakozási támogatások felfüggesztéséhez is vezethet. Sőt, akár a tárgyalások már lezárt fejezeteit is újranyithatnák, amennyiben azok újbóli vizsgálatra szorulnak, áll a dokumentumban.

 

Rosszul járni viszont csak a reformokat halogató tagjelölt kormányok fognak, a civil szervezetek nem: a tervezet kifejti, hogy az EU-s támogatásokat szükség esetén lejjebb lehet tekerni, kivéve a civil szféra támogatását. A szorosabb integráció előnyeit, pl. az EU-s programokban való részvételt, vagy a közös piachoz való hozzáférésről szóló engedményeket meg lehet állítani, sőt, akár vissza is lehet majd vonni.

 

Az egyik EU-s szóvivő, Ana Pisonero szerint

 

a javaslatok „kiszámíthatóbbá” és „dinamikusabbá” teszik a csatlakozási folyamatot anélkül, hogy a csatlakozás követelményeit megváltoztatnák.

 

A javaslatot a Tanács március végi, brüsszeli ülésén terjeszthetik a tagállamok elé. Elfogadása esetén a csatlakozási tárgyalások a jövőben már az új mechanizmus mellett indulhatnak meg Albániával és Észak-Macedóniával, majd később pedig Koszovóval és Bosznia-Hercegovinával.

 

Két nyugat-balkáni állam van, amire Várhelyiék terve nem vonatkozna: Szerbia és Montenegró, ugyanis velük már van folyamatban lévő csatlakozási tárgyalása az Európai Uniónak. A tervezet szerint ugyanakkor a javasolt változtatásokat be lehetne illeszteni a Belgráddal és Podgoricával folytatott tárgyalások keretrendszerébe.

 

VÁRHELYI OLIVÉR BŐVÍTÉSÉRT FELELŐS EU-BIZTOS (BALRA) SZKOPJÉBEN TÁRGYAL SZTEVO PENDAROVSZKI ÉSZAK-MACEDÓN ELNÖKKEL (JOBBRA). FOTÓ: EURÓPAI BIZOTTSÁG

 

Macron megkapta, amit akart, jöhetnek végre az észak-macedónok és az albánok? 

 

Tavaly októberben a vétó után Franciaország is próbált konstruktív maradni, és összedobott egy javaslatot, hogy szerintük hogyan kéne kinéznie a csatlakozási tárgyalásoknak. Jelenleg ezek egy bonyolult, 35 fejezetből álló tárgyalássorozat után zárulhatnak csak le: ennek folyamán a tagjelölteknek harmonizálniuk kell a jogrendjüket az EU-val, az alapfeltételeket pedig az úgynevezett koppenhágai kritériumok jelentik. Ezek előírják a demokratikus intézményrendszert, az emberi és a kisebbségi jogok érvényesülését, az EU-s versenynek megfelelő erősségű gazdaságot, valamint a tagságból eredő kötelezettségek teljesítését.

 

A franciák a 35 fejezetes folyamat helyett egy hétlépéses ötlettel álltak elő, ahol egymással összefüggő blokkokban, szintenként lépegetnének egyre feljebb az államok. Párizs azt szerette volna, ha egy lépcsőfok lezárása után

 

a tagjelölt az annak megfelelő EU-s rendszerekbe kerüljön be a tagjelölt állam, így folyamatosan egyre szorosabbra kötve az EU-val való integrációt.

 

Szerintük a szintenként bevezetett integrációval átláthatóbbá és egyszerűbbé válna a folyamat, ráadásul jobban rá is lehetne szabni az egyes tagjelöltek adottságaihoz.

 

Ami segíthet a tavaly októberben hoppon maradt észak-macedónoknak és albánoknak, hogy jelenleg az a Horvátország az EU Tanácsának soros elnöke, amely zászlajára tűzte a két tagjelölttel való csatlakozási tárgyalások elindítását. Májusban például Zágrábban gyűlnek majd össze a nyugat-balkáni tagjelöltek vezetői, hogy a csatlakozási tárgyalások elindítása mellett lobbizzanak, Andrej Plenković horvát kormányfő pedig próbálja úgy alakítani az elnökség napirendjét, hogy a Nyugat-Balkánról is essen szó. Nemrég az Európai Bizottság bővítési biztosa, Várhelyi Olivér is járt Szkopjében, ahol kijelentette, szerinte Észak-Macedónia készen áll az uniós csatlakozási tárgyalások elindítására. Hozzátette, az új Bizottság számára „a bővítés nem tabu, hanem prioritás”.

 

A cél természetesen az, hogy minél hamarabb, a horvát elnökség végére sikerüljön elindítani a Szkopjével és Tiranával folytatott tárgyalásokat: a két tagjelölt ugyanis már tavaly októberre készen állt, csak épp akkor a tagállamok akarata tett keresztbe a számításaiknak. Most azonban a tagállamok – vagyis mondjuk, ki Párizs – talán kibékültek a csatlakozási tárgyalások gondolatával: azzal, hogy a Bizottság tervezete jelentősen megváltoztatná a tárgyalások menetét, Macron is győztesnek érezheti magát.

 

CÍMLAPKÉP: Szkopjei városkép. Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A techóriás szenzorokkal rögzítené a munkavállalók testbeszédét és mimikáját, hogy pontozza a meetingek minőségét, de a kritikusok szerint a munkavállalói jogok rovására növelnék a munka hatékonyságát.

Aki eddig máshol követte őket, annak most megváltoznak a médiafogyasztási szokásai.

Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyíltan biztosan nem vállalja majd föl ezt az érdekeivel ellentétes álláspontot.

Ivan Korčok a Szlovákia melletti kiállást tartja a kötelességének, szerinte a V4-es partnereknek hozzá kell szokniuk, hogy Szlovákiának is lehet véleménye.

Az Azonnali heti tsúfos tükre ismét jelentkezik: ezúttal egészen az ókori Washingtonig repülünk vissza a történelembe!

A konstancai román ortodox érsek megint nagyban tesz a járvány miatt elrendelt korlátozásokra, és a híveinek is van jó magyarázata arra, hogy miért nem kell aggódni.

Már csak a pecsét hiányzik, hogy az LMP is hivatalosan elkötelezze magát a közös ellenzéki lista mellett, de párton belül ez már el van döntve.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás