+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. május 20. szerda, 19:29
Tirana lakossága arra ébredt: a baloldali albán kormány egy éjszaka során a földdel egyenlővé tette az 1940-ben épült nemzeti színházat. A futurista épület helyén egy bevásárlóközpont lesz.

Tiranában szombat éjszaka lebontották a nemzeti színház épületét. Az ügy nem csupán műemlékvédelmi kérdéseket vet fel, hanem illeszkedik a gyakorlatilag tavaly február óta forrongó albán közélet történéseibe.

 

Az hogy buldózerek érkeztek szombat este a Szkander-bég térre, ahol a színház állt, nem volt egészen váratlan,

 

az albán főváros baloldali vezetése ugyanis már több, mint egy éve tervezte a nemzeti színház eltávolítását. Ezért már 2019 elején megalakult a Színházvédők Szövetsége, a szervezet aktivistái tavaly óta megszállva tartották az épületet.

 

TÜNTETÉS A SZÍNHÁZÉRT TAVALY AUGUSZTUSBAN. KÉP: SZINHÁZVÉDŐK, FACEBOOK

 

2019 februárban már jelentős tüntetések indultak Edi Rama szocialista kormányfő ellen, aki 2000 és 2011 között Tirana főpolgármestere volt. A tüntetésekhez csatlakoztak az ellenzéki, jobbközép Demokrata Párt parlamenti képviselői is, akik lemondtak a mandátumukról, mivel hirtelen kitalálták: a 2017-es választások mégsem voltak tiszták.

 

A két ellenzéki párt – a Demokraták és a Szocialista Mozgalom az Integrációért – nem tudta azonban ezzel megbénítani a Rama-kormányt, ahogy tervezte. Már csak azért sem, mert a mandátumukat visszaadó ellenzékiek helyére pár ellenzéki politikus – tiltakozásul saját pártjaik döntése ellen – végül beült a tiranai parlamentbe, ami így nem csak működőképes maradhatott, de ellenzék nélkül se lett. 

 

A parlamenti mandátumok visszaadása azonban ellenzéki tüntetéshullámot indított be, amely tavaly nyáron radikalizálódott. A főleg egyetemistákból álló tüntetők és a rendőrök 2019 nyarán már összecsaptak egymással, a tüntetők ugyanis be akartak hatolni az ellenzék nélkül ülésező parlament épületébe.

 

A tüntetők attól tartottak: a Rama-kormány korruptsága miatt Albánia EU-csatlakozása tovább fog tolódni, ezért volt az a jelszavuk:

 

„Olyanok szeretnénk lenni, mint Európa többi része.”

 

A demonstrálók egy része már a nyári tüntetések során megszállta a Tirana központjában lévő Nemzeti Színházat, a baloldali ország- és városvezetés ugyanis az akkori hírek szerint egy kisebb színházat és üzleteket ígérő vállalkozónak ígérte volna oda a területet.

 

Ekkor készített interjút a német Frankfurter Allgemeine Zeitung Besjan Pesha színésszel, a mozgalom egyik vezetőjével, aki szintén gyakorlatilag beköltözött ekkor a színház épületébe, és a német lapnak elmondta: a rendőrség az áram és a víz lekapcsolásával megkezdte az épület kiürítését, a berendezési tárgyakat is már addigra elszállították.

 

Az olasz Tirana lebontása

 

Hozzá kell tenni: az épület nagyon rossz állapotban volt.

 

1940-ben épült az olasz megszállás idején az olasz fasiszta-futurista építészet stílusában

 

először mozinak szánták olasz katonák számára, csak 1947 után, a kommunista Albániában lett az épületből nemzeti színház.

 

AZ OLASZ MEGSZÁLLÓKNAK ÉPÜLT 1940-BEN MOZIKÉNT, A KOMMUNISTA ALBÁNIA ALATT LETT AZ ORSZÁG NEMZETI SZÍNHÁZA. FOTÓ: ALBINFO / WIKIPEDIA

 

A színház Tirana olasz időkből származó épületeinek egyike volt, de a rossz állapota miatt 2010 óta többször is felmerült már a lebontása. Edi Rama, aki 2000 és 2011 között Tirana polgármestereként még az épített környezet védelmét tűzte ki célul, kormányfőként már „az olasz Tirana” számos építészeti emlékét elbontani tervezte – nem holmi olaszellenességből, hanem egyszerű üzleti (és a vádak szerint: korrupciós) okokból.

 

2016-ban, amikor Rama már miniszterelnök volt, de Tiranában továbbra is a szocialisták adták a városvezetést, ennek keretében bontották le a szintén olasz időkben épült Qemal Stafa Stadiont. Ennek helyén 2ß019-re a számos korrupciós üggyel kísért Air Albania Stadion épült fel.

 

Politikai színház

 

Ezen politikába illeszkedik a Nemzeti Színház szombat éjszakai elbontása is. Noha Rama először azt ígérte, magánbefektetőknek adja a területet, hogy ott egy új színház készüljön, most úgy néz ki: végül csak annyi valósul meg, hogy

 

a magánbefektetők bevásárlóközpontot építhetnek a Szkander-bég téren, ahol a színház állt.

 

Az ellenzék azzal vádolja Ramát és Tirana szocialista vezetését, hogy átjátszott és „szabaddá tett” volna „közterületet” egy magánbefektetés számára. Az színház mellett kiállók szerint meg kellett volna tartani állami tulajdonban a telket (és persze rajta a színházat), nem lett volna szabad azt eladni.

 

Erion Veliaj, Tirana szocialista főpolgármestere azonban tagadta – az európai műemlékvédelmi Europa Nosta állításával szemben –, hogy bármikor is műemlékvédelem alatt állt volna az épület, és mivel Albániában a telekkönyvezéstől kezdve eléggé szabályozatlan az egész ingatlanhelyzet, valóban nehéz eldönteni, kinek van igaza a műemlékvédelem kérdésében.

 

Akik a lebontást ellenezték, persze nem csupán műemlékvédelmi okokat emlegettek, ugyanis Edi Rama kormánya a vádak szerint egyrészről a versenyjogi szabályokat megkerülve döntötte el, ki kaphatja meg a területet (ezt az Európai Unió is bírálta tavaly), másrészről

 

az egész színház ügye a szocialisták és a demokraták közötti politikai ellentét egy újabb szimbóluma lett.

 

Noha a demokraták se tettek korábban, amikor még kormányon voltak, az épület megmentéséért, most a helyzetet saját javukra próbálják meg kihasználni.

 

Végül szombat este kezdődött meg az épület lebontása,

 

vasárnap hajnalra már csak a törmelékek előtt zajlottak a tüntetések,

 

amelyeken a demokraták több politikusa is részt vett. Kastriot Cipi, a színházvédők egyik vezetője bejelentette: „ezentúl nem a színházért, hanem a diktatúra ellen fogunk tüntetni”. Azaz a színház lebontása egy a tavalyihoz hasonlóan forró nyár kezdete lehet az albán politikában és Tirana utcáin.

 

NYITÓKÉP: A még álló, megszállt nemzeti színház / Aleanca për Mbrojtjen e Teatrit, Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás