+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. július 13. hétfő, 13:03
Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg abban, hogy oda jutottak a keleti bővítés során felvett országok, ahol ma vannak.

Martin Sonneborn, a német viccpárt EP-képviselője és elnöke egy majd’ 20 perces videóban sorolta fel, miért nem lenne ma már helye szerinte lényegében egy kelet-európai országnak sem az EU-ban, illetve mi a gond az EU-csatlakozásra váró balkáni országokkal. Korrupció, diktatúraépítés, a független intézmények és sajtó leépítése, lényegében országról országra felsorolva az elmúlt pár év botrányait:

 

„31 évvel a vasfüggöny leomlása, 16 évvel az EU-ba való belépésetek után a valahogy megválasztott kormányfőitek ijesztő többsége még mindig a tompa nacionalizmus, a brutális hatalompolitika és a radikális populizmus egy furcsa keverékét alkalmazza, simulékonyan kombinálva ezeket a liberális demokrácia, a jogállamiság, az európai intézmények iránti mély szkepszissel és az autokratikus nagyhatalmakhoz való nyílt csimpaszkodással.”

 

Az EP-képviselő szerint Nyugat-Európa már unja azt, hogy ezekkel az emberekkel foglalkozzon, így is rengeteg dolguk lenne:

 

„Például újraépítenénk az exportorientált gazdaságunkat. Vagy biztosítanánk magunknak a legolcsóbb munkaerőt, hogy legyen ki dolgozzon nekünk az itteni bérszínvonal alatt. És kiépítenénk a dominanciánkat az Oroszország-Kína-USA geostratégiai háromszögben, amelynek a szívében, szemében, vagy izé, vakbelében vagyunk épp. Szóval van dolgunk bőven. Hogy pont tőletek, ilyen renitens arcoktól kelljen megvédeni azon élenjáró európai értékeinket, amelyekre és amelyek örökségére nemcsak büszkék vagyunk, hanem azóta is legnagyobb exportslágerünkként hivatkozunk rájuk különböző bemutatkozó beszélgetéseken, azzal nem számoltunk.

 

Azzal számoltunk ugyanis, hogy ti, az államfilozófiai elmaradottság rekordtartói alázatosan átveszitek a szabadságról, jogállamról, demokráciáról és gazdaságról szóló elképzeléseinket. Mégpedig azért, mert úgysem jutna jobb az eszetekbe.

 

És mert nem is tudna, hiszen a Szovjetunió egykori szatelitállamaként nem is szoktatok hozzá az ilyesmihez.”

 

Majd így folytatja:

 

„Arról egyáltalán nem volt szó, hogy éveken, évtizedeken, évtizedszázadokon keresztül finanszírozzuk a lenézendő diktátoraitok felemelkedését a lenézendő diktatúráitokban, hogy aztán végül aranyoskodva illiberális demokráciának nevezzük őket, hogy ezzel fedjük el saját sikertelenségüket e téren. Bűnöző vezetőitek nem csupán csúnyák és rosszul öltözöttek, hanem át is akarnak verni minket. Ursula von der Leyen pedig mindeközben próbál úgy kinézni, mint mindig: mintha semmi különös nem tűnt volna fel neki. (...)

 

Ha ugyanis valaki hagyja, hogy primitív kelet-európai diktátorok válasszák meg a hivatalába, annak bizony megvan a maga primitív, kelet-európa ára.”

 

De nézzük, mi Sonneborn gondja az egyes országokkal!

 

+ Magyarország. Sonneborn felhozza azt, hogy a Freedom House már nem demokráciának sorolja be az országot, mint mondja, ezzel mi lettünk az EU első diktatúrája. Megemlíti a felhatalmazási törvényt, és hogy ilyet utoljára 1933-ban fogadtak el a kontinensen. Majd azzal folytatja, hogy bizonyos magyar nacionalisták magukat a hunok leszármazottjának, török testvérnépnek tekintik. Álmodjatok csak a történelemórák helyett, üzeni. (A német politikus ennél csak jobb érveket találhatott volna.)

 

+ Lengyelország. A bíróságok függetlenségének szétverése, az LGBT-mentes zónák: a német viccpárt elnöke szerint a lengyelek a legjobb úton vannak afelé, hogy Magyarországgá váljanak.

 

+ Horvátország. Noha a horvát jobbközép kormányfőt, Andrej Plenkovićot Sonneborn kiveszi a korrupt, rosszarcú kelet-európai vezetők sorából, azért megüzeni neki, hogy azért szerepel ezen a listán az ország, mert a menedékkérőket jogszerűtlen, erőszakos módon utasítják ki az országból, a bosnyák-horvát határon pedig rendszeres az erőszakos fellépés a menedékkérőkkel szemben.

 

+ Szlovénia. Nem elég, hogy az országot a börtönt megjárt, korrupcióért elítélt Janez Janša vezeti, a szlovén kormányfő a német politikus szerint tagadja a klímaváltozást, támogatja a szabad fegyvertartást és szimpatizál az identitárius mozgalommal. „Nem is csoda talán, hogy Janšát a nyugdíjaspárt támogatásával választották meg miniszterelnöknek.”

 

+ Csehország. Az országot vezető liberális populista Andrej Babiš ellen csalásért és EU-támogatások elsikkasztása miatt folyik nyomozás, mondja Sonneborn.

 

+ Bulgária. Noha az EU-s koronavírus-mentőcsomagnak ők a legnagyobb haszonélvezői, a korrupciós- és sajtószabadság-mutatókban ők vannak legalul már évek óta. A médiapiac az oligarcháké, az ügyészség és az ún. korrupcióellenes bizottság pedig azon dolgozik, hogyan ködösítheti el az EU-s források ellopását a lehető legjobban. Sonneborn szerint a mesterien karbantartott bulgáriai korrupciós csatornák gondoskodnak majd arról, hogy a Bulgáriának szánt EU-s pénznek csak kétharmada érkezzen meg a címzettekhez.

 

+ Románia. Ott, ahol 30 különböző szó van a kenőpénzre, a hivatali visszaélés és a korrupció pedig lényegében a rendszer része, nem is kell csodálkozni azon, hogy a de facto „Liviu Dracu... Dragnea vezette” előző kormányt csak bűnözőkoalíciónak nevezték. Sonneborn egyrészt megemlíti, hogy amúgy Ceaușescut is nagyjából 30 szerény jelzővel illették uralkodása alatt, másrészt pedig kitér arra, hogy Dragneát azóta lecsukták, míg náluk, „az arrogáns, mindent jobban tudó” Németországban a honvédelmi miniszterként tanácsadócégekkel fura szerződéseket kötő Ursula von der Leyent feljebb buktatták, az autópályadíj bevezetésére annak jogellenességre ellenére eurómilliókat költő Andreas Scheuer közlekedési miniszter pedig még mindig szabadlábon van.

 

A 2004-ben az EU-ba belépő országok közül Málta, Ciprus és a balti államok mellett Szlovákia maradt csak le Sonneborn feketelistájáról. Ám videójának mondanivalója nem is inkább egyfajta Kelet-Európa-bashing, hanem sokkal inkább az Európai Bizottság kritikája:

 

„Az EU kilencvenes évekből származó, a Günther Verheugen nevű szociálliberális kaméleon által propagált bővítési dogmáját senki sem vizsgálta még felül érdemben. Munkaerőhiány, értik. Az EU a geopolitikai agendájába is átvette a régiségszámba menő gazdaságpolitikájának anakronisztikus modelljét. A kulcsszó: növekedés. Amint valaki kimondta a növekedés szót, a győztes oldalra került a vitában. (...) A bővítés ezáltal nem lett más, mint az EU növekedése. Még úgy is, ha azt nem ilyennek látták előre.” 

 

Az EU asztalán van ugyanis egy további bővítési hullám, amely nyugat-balkáni országokat tenne meg az EU tagjainak: Szerbiát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Albániát és egy távolabbi jövőben Koszovót és Bosznia-Hercegovinát.

 

Sonneborn szerint ez azért is veszélyes, mert már az EU-tag kelet-európai országok is úgy tudtak sokkal rosszabb hellyé válni az EU-ban, mint belépésük előtt, hogy azt az Európai Bizottság gyakorlatilag szemrebbenés nélkül nézte végig.

 

Sőt: vakon.

 

„Az európai stratégák mindezt a pedagógiai vagy épp vulgáraufklérista belső indíttatásból jövő nevelési hajlamukra, a keleti blokk határtalan készségére, hogy kész legyen magát alárendelni a nyugatnak és azon, csak általuk komolyan vett szükségességre alapozták, hogy pár akarat nélküli ország pufferzónaként szolgáljon köztük és a világ tényleg fontos nagyhatalmai között.”

 

A lényeg Sonneborn szerint az, hogy uniós forrás nélkül ezen kelet-európai országok jelenlegi kormányai megbuknának:

 

„Komoly elemzések szerint ezen keleti nevetséges bébidiktatúrák és toxikus kleptokráciák az EU finanszírozása, vagyis lényegében tartásdíja nélkül rég összeomlottak volna, mint egy elcseszett élesztős sütemény vagy az egykoron büszke Szovjetunió. Az, hogy a Bizottság továbbra is komolyan és őszintén stratégiának tartja, hogy ezeket a bűnözőket és kormányaikat támogassa a kelet-európai polgárok tíz- és százezres tiltakozó mozgalmai helyett, sajnos mélyebbre ad betekintést, mint amennyire az ember azt szeretné.”

 

Hogy Sonneborn ezzel mennyire érzékeny pontra tapintott, azt itt lehet elolvasni: az Európai Bizottság ugyanis jogállami feltételekhez kötné az újabb uniós költségvetési ciklus uniós forrásait, Orbán pedig már vétóval fenyeget emiatt.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Marosvásárhelyi Rádió műsorvezetői csütörtök esténként sikeresen teremtenek olyan hangulatot, amiben a rádióhallgató azt érzi: egy mikrofontól mentes baráti beszélgetésbe csöppent bele.

Miközben a világ Joe Bidenra figyelt, az internet népe Bernie Sandersből csinált sztárt.

A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Korábban António Costa azt nyilatkozta, nem áldozná fel a most tanuló generációt, a katasztrofális járványadatok most más álláspontra terelték.

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás