Újra konfliktuszónává válhat a Balkán, ha elkezdjük módosítani a határokat

Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.

Mint azt a magyar sajtóban az Azonnali elsőként részletesen megírta: hét eleje óta azon spekulál a korábbi jugoszláv tagállamok sajtója, hogy a konzervatív-jobboldali Janez Janša vezette szlovén kormány egy olyan, ún. non papert – egy olyan nem hivatalos dokumetum, amely informális javaslatokat tartalmaz bizonyos kérdések kapcsán – juttathatott el a belga Charles Michelnek, az EU-tagállamok állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben Janša többek között úgy segítené a Nyugat-Balkán országok európai integrációját, illete a térség stabilizációját, hogy etnikai alapon újrarajzolná a térség térképét.

A megoldásjavaslat kvázi feldarabolná a jelenleg ismert Bosznia-Hercegovinát, a többségében albán etnikumból álló Koszovót beolvasztaná Albániába, illetve létrejöhetne a nagyalbán mellett a nagyszerb, illetve a nagyhorvát állam is. A térség szakértőjével, Németh Ferenccel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójával interjúnkban azt járjuk körbe, hogy mennyire reális egy ilyen elképzelés, mit jelentene ez a térségre nézve, és valóban köze lehet-e a magyar miniszterelnöknek a tervhez.

+ + +

Mekkora a realitása, hogy Szlovénia ilyet javasolna?

A realitása viszonylag kicsi, viszont mindenképpen meglepő, ha Szlovéniában ezen az ötleten gondolkodnak és napvilágot látott egy ilyen non paper, ugyanis Szlovénia nagyon jól ismeri a Nyugat-Balkán politikai és társadalmi történetét. Az elmúlt években az ország folyamatosan támogatta a Nyugat-Balkán uniós integrációját és több alkalommal is kijelentette, hogy támogatja Bosznia-Hercegovina integritását, és nem támogatja a határok megváltoztatását a térségben.

Amennyiben ez valóban Szlovéniából eredeztethető, annak a magyarázata az lehet, hogy

Janez Janša szlovén miniszterelnöknek – amennyiben tőle eredeztethető az ötlet –, pedig biztosan nem kifizetődő ennek a tervnek a progagálása sem az EU-n belül, se odahaza; a támogatottsága ettől nem fog megnőni.

Van-e realitása magának a tervnek, egyáltalán jó ötlet-e?

Sem realitását, sem a megvalósíthatóságát nem látom. Ilyen radikális lépéseket nem merne bevállalni egyik ország sem, a terv támogatását az EU sem vállalná fel. Többségben vannak azok az országok, amelyek kizárják a Nyugat-Balkánon lévő határok megbolygatását: az egyik legnagyobb ellenző ráadásul Németország.

A határmódosításokról nem is kérdeznék meg a társadalmat, ami egy újabb problémáját jelenti ennek a non papernek.

Lehet-e benne orosz szál?

Ha történne egy ilyen nagy erejű változás, az a nagyhatalmak, azaz az Egyesült Államok és Oroszország beleegyezése nélkül nem történhetne meg. Kétlem, hogy Oroszország támogatná a határmódosítási javaslatot. Neki a jelenlegi helyzet a Nyugat-Balkánon ideálisnak mondható: Koszovó státusza nem rendezett, Bosznia-Hercegovina kvázi működésképtelen.

De ez nem lökné az uniótól távolabb az országokat?

De, távolabb lökné, és ez a baj. Az is távolabb lökné az EU-tól őket, ha megvalósulnának ezek a tervek. A jelenlegi helyzetben sem halad jól a térség uniós integrációja, de egy ilyen tervvel még több akadály elé kerülnének ezek az országok.

Ha megvalósulna a terv, annak milyen hatása lenne? Már eleve magának a tervnek a kiszivárgásának lehet-e hatása?

A kiinduló tézisem, hogy nincs realitása ennek a megvalósulásának. Amennyiben mégis megvalósulnának a non paperben leírtak,

Azonban ez nem olyan egyszerű, kizárólag ezzel nem lehet stabilitást teremteni sem a Nyugat-Balkánon, sem Európa más részein.

A határvonalak módosítása ezenkívül eléggé divatjamúlt javaslat a XXI. században. Jelenleg egyik uniós ország vagy nyugat-balkáni ország nem támogatja kormányzati szinten a határmódosítási törekvéseket.

De Szerbia és Koszovó kapcsán a területcsere is felmerült korábban.

Mindig vannak és lesznek olyan politikusok, akik néha bedobják ezt a témakört, de a társadalom sem támogatja az ilyen radikális határmódosítási ötleteket. Kétségtelen azonban, hogy ez a téma évről évre visszatérő motívumként jelentkezik a Nyugat-Balkánon.

Lehet-e magyar szál, amiről a szlovén és a horvát sajtó ír? Orbán Viktor dolgozószobájában is sokszor lehetett látni Bosznia-Hercegovináról egy etnikai térképet.

Nem látok sok lehetőséget abban, hogy Budapest azonosulni tudna ezzel a non paperrel. Aki ismeri a magyar történelmet, tudja, hogy a határmódosítások csak még több problémát szülnek. A magyar külpolitikai érdek a térség stabilitása, és hogy a nyugat-balkáni országok minél hamarabb uniós tagok legyenek, de ezzel az ötlettel még távolabbi céllá módosulna mindkettő.

Magyarország kormánytól függetlenül folyamatosan támogatja a Nyugat-Balkán uniós integrációját.

Magyarországnak nem jó, ha a Nyugat-Balkán instabil. Márpedig egy ilyen etnikai alapon történő határmódosítással csak az instabilitás garantálható, és az, hogy nem lesznek uniós tagállamok.

De miért is problémás Bosznia-Hercegovina? Díjnyertes cikksorozatunkban kifejtettük! Ha pedig még ennél is bővebben érdekelne a téma, a Külügyi és Külgazdasági Intézet április 22-én tart konferenciát a témáról. Regisztrálni itt lehet.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali