+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 3. hétfő, 12:09
Ismét az albánok a királycsinálók a balkáni kisállamban: azt lebegtetik, hogy csak akkor mennek koalícióba a szocdem kormánypárttal, ha azok egy albán kormányfőt is bevállalnának.
Ha nem ígérik meg az észak-macedón szociáldemokraták, hogy albán származású kormányfője is lesz az országnak, akkor nincs kormánykoalíció sem velük

 

 – nagyjából így lehetne összefoglalni, hogy állnak a koalíciós tárgyalások a kis nyugat-balkáni országban, ahol a koronavírus miatt kis halasztással, július 15-én tartottak parlamenti választásokat.

 

Még nem nyelték le a névvitát

 

Ezeken az a szociáldemokrata SDSM-vezette koalíció nyert, amely 2017 óta már egyébként is az ország élén áll. Az SDSM kormányzásának legnagyobb érdeme – és egyben legvitásabb pontja is – az ország nevének megváltoztatása Macedóniáról Észak-Macedóniára. Görögországgal ugyanis hosszan tartó névvitája volt az 1991-ben Jugoszláviától függetlenedett köztársaságnak, ugyanis Görögország északnyugati régióját (ahol mellesleg rengeteg szláv macedón él) szintén Makedóniának hívják. A vita ráadásul a Nagy Sándor-örökség körül is forgott, hiszen a makedón hódítót mind a görögök, mind a macedónok sajátjuknak tekintik.

 

Így Görögország a Macedónia név mellett kitartó köztársaságnak ott tett keresztbe, ahol csak tudott,

 

sokáig még az ENSZ-ben is csak az elég megalázó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepeltek. Ezen változtatott Zaev, aki elődjével – a magyar diplomácia szárnyai alatt Budapestre menekített – Nikola Gruevszkivel ellentétben kész volt feladni a nevet azért cserébe, hogy az országát felvegyék végre a NATO-ba, és az EU-val történő csatlakozási tárgyalások is elindulhassanak. Így lett a kompromisszumos megoldás az Észak-Macedónia elnevezés, ami már a görögöknek is megfelelt – a macedónok pedig nagyon alacsony részvétel és a jobboldal bojkottja mellett „bólintottak rá” az új névre.

 

Ennek ellenére a kormány népszerűsége közel sem volt töretlen, főleg, mivel Emmanuel Macron vétója miatt még

 

az uniós csatlakozási tárgyalások sem indultak el az országgal a beígért, tavaly őszi időponton, amiért a presztízsét vesztett Zaev le is mondott

 

(hogy aztán a szocdemeket már ő vezesse a kampányban). Azóta viszont az országot tényleg felvették a NATO-ba, és a csatlakozási tárgyalások is elindultak, ami feltétlenül használt a Zaev-vezette, és a választásokra ráforduló SDSM-nek. Legfőbb ellenfelük viszont Gruevszki pártja, a VMRO-DPMNE volt, amely Hrisztijan Mickoszki vezetéséről már levetkezte magáról a gruevszkista sallangokat.

 

Milyen lesz az új kormány? Majd döntenek az albánok!

 

Így alakult ki a júliusi választáson egy olyan eredmény, ahol az SDSM-et és a VMRO-DPMNE-t csupán tizenkétezer szavazat választotta el egymástól, és 46, illetve 44 helyet nyertek a 120 fős parlamentben. Innentől a kormányalakítás nagy kérdőjel volt, hiszen többsége egyik nagy pártnak sincsen, a királycsinálók szerepébe pedig az albánok léphettek. Az egymással is versengő három albán pártnak összesen 28 széke van a parlamentben, de közülük a legnagyobb DUI 15 képviselője már önmagában elég ahhoz, hogy kormánytöbbséghez segítse a szocdemeket.

 

Ehhez azonban meg is kell egyezni az albánokkal, akik bár sokkal inkább az SDSM-hez húznak, mintsem a nacionalista VMRO-hoz, nem adják ingyen a szavazataikat. A Balkan Insight szerint legalábbis az albánok feltétele az lenne, hogy

 

a négyéves ciklus első három évében bár lehetne Zaevé a kormányrúd, a negyedik évre a DUI jelölhetné az új kormányfőt.

 

A párt választási ígérete ugyanis pontosan ez volt: egy albán származású miniszterelnök Észak-Macedóniában, a kompromisszumos megoldással pedig ez teljesülhetne is.

 

ETNIKAI CSOPORTOK ÉSZAK-MACEDÓNIÁBAN A 2002-ES CENZUS ALAPJÁN. BORDÓVAL AZ ALBÁN, LILÁVAL A MACEDÓN TÖBBSÉGŰ TERÜLETEK. FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS

 

Bár ezt a megoldást egyelőre a szocdemek és a DUI is tagadja, elképzelni nem nehéz: Zaev ugyanis a VMRO-val biztosan nem alakíthat kormányt, a parlamenti euroszkeptikus szélsőbal pedig nem elég, hogy nem szereti Zaevet és a szocdemeket, nincs is elég széke ahhoz, hogy bárkit kisegítsen. Maradnak tehát az albánok, ahol ilyesmi kompromisszumokat kell majd meghozni Zaevnek, hogy visszatérhessen a kormányrúdhoz.

 

A másik megoldás – tehát egy VMRO-vezette kormány – már kevésbé elképzelhető,

 

hiszen a DUI-val összefogva a VMRO-nak már nem lenne többsége, ahhoz még kéne további két képviselő. Az viszont már szinte elképzelhetetlen, hogy az egymással rivális két albán párt, a DUI és a Szövetség az Albánokért összefogna egymással valamelyik nagy párt oldalán.

 

Észak-Macedónia körülbelül kétmilliós lakosságának negyedét adják az albánok, ők az ország Albániával valamint Koszovóval határos északnyugati részén élnek.

 

BORÍTÓKÉP: Rendhagyó szociáldemokrata kampánygyűlés a választások előtt. SDSM / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás