+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. november 20. szerda, 10:58
Biztos pont az hiányzik az Orbánnal meg a brexittel küzdő EU-nak most, hogy még két csóró és elmaradott országot felvegyünk? Naná, hogy nem, de aki ezt kimondja, arra ráhúzzák a vizes lepedőt.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Szerdán és csütörtökön Zágrábban gyűlik össze az Európai Néppárt kongresszusa, hogy megválasszák elnöknek a lengyel PO-s Donald Tuskot, aki egyszer már kioktatta a pártcsaládból azóta fel is függesztett Fideszt kereszténydemokráciából.

 

Mivel Tusknak nincs ellenjelöltje, a tisztújító szavazás során egetrengető izgalmak nem várhatók, de szerencsére két szavazás között azért az élet nagy kérdéseiről is tanácskoznak a néppártiak: méghozzá az EU balkáni bővítéséről és a klímaváltozásról. Mivel a Fidesz-kormány jelöltjét, Várhelyi Olivért már csak valami csoda mentheti meg attól, hogy bővítési biztos legyen a von der Leyen-Bizottságban, koncentráljunk ezúttal az előbbire – túllépve a sors iróniáján, hogy bár Magyarország adja a bővítési biztost, a Fidesz a saját pártcsaládjában való felfüggesztése miatt erről a témáról nem fog értekezni Zágrábban.

 

Hogy mit ötölnek ki az EP legerősebb pártcsaládjában bővítésügyben, annak az ad különös aktualitást, hogy

 

a franciák nemrég megtorpedózták Albánia és Észak-Macedónia csatlakozásának megkezdését. Az européer jóemberek erre pedig menetrendszerűen – és amúgy tök álszent módon – felháborodtak.

 

Szerintem is tényleg szörnyen felháborító, hogy valaki rájött a nyilvánvaló tényre: egy belső válsággal küzdő EU-ba, amelyik még az autoriterkedő lengyel és magyar kormányt sem tudja kezelni, és ahonnan ráadásul épp távozik (ha valaha egyáltalán) az egyik legnagyobb nettó befizető, rohadtul nem kéne felvenni két, még a most legcsóróbb és legelmaradottabb tagoknál is csóróbb és elmaradottabb országot.

 

Persze nyilván erre nem csak a franciák jöttek rá, csak ők mondták ki, a libsi européer divat pedig azt diktálja, hogy a problémát kimondókra kell ugye ráhúzni a vizes lepedőt. Az mondjuk nem szép dolog, hogy egész idáig azzal hitegette az EU szerencsétlen albánokat és macedónokat, hogy most már aztán majd tényleg csatlakozhatnak, de hát a gaz csúnya reálpolitika ilyenkor azt diktálja, hogy inkább csináljunk segget a szánkból, minthogy lábon lőjük magunkat.

 

Macronba ráadásul annyi úriemberség is szorult, hogy nem csak úgy pusztán odaszart az érzékenylelkű européer asztalra (ahogy Orbán szokott), hanem szépen be is csomagolta mindezt.

 

Pár nappal a vétó után ugyanis a franciák előálltak egy javaslattal, hogy hogyan kellene jobban csinálni a balkáni bővítést: úgy, hogy hétlépéses folyamatban, egymással összefüggő blokkokban valósulna meg a jogharmonizáció, aminek során strukturális pénzeket is kaphatna a csatlakozó ország, gyakorlatilag lépésenként válva az EU-s rendszerek részévé.

 

És voilá! Másnapra hat tagállam (Magyarország persze nem) már be is állt az ötlet mögé – azzal a rafkós (és indokolatlanul jóemberkedős) feltétellel, hogy emiatt Albánia és a magát az EU (konkrétan: Görögország) kedvéért átnevező Észak-Macedónia csatlakozása nem késlekedhet. Az ilyen feltétellel a francia javaslatot támogatók között van öt közép-európai ország (Ausztria, Csehország, Szlovénia, Lengyelország és Szlovákia) és Olaszország.

 

Várhelyi Olivér legyen a talpán, aki itt rendet tesz!

 

Vagyis izé… Itt mutatkozik meg, hogy tulajdonképpen mennyire mégsem szuperfontos – a nézőponttól függően körberajongott vagy körbeszörnyülködött – bővítési portfólió. Egyrészt, mert jóemberkedő feltételek ide vagy oda, ha most nekiállunk újraírni a csatlakozási folyamatot – akár úgy, ahogy a franciák akarják, akár nem –, az eredeti cél, az időhúzás megvalósul, így ötéves ciklusában Várhelyinek aligha kell majd tényleg fontos bővítési lépéseket levezényelnie.

 

Ha meg mégis hirtelen turbóba kapcsolna az eddigi csigatempó, akkor jön a második dolog: hogy a végén a csatlakozási szerződést minden egyes tagállamnak ratifikálnia kell. Tehát a végső szót Várhelyi kompetenciáján kívül, a nagyfiúk mondják ki, ő maximum lobbizhat náluk, ha sikeres biztosi munkát akar felmutatni. Mondjuk azt könnyebb lenne, ha nem ástuk volna olyan mélyre magunkat az EU-ban, hogy a Fidesz már a saját pártcsaládjának a kongresszusára se mehet el szavazni…

 

Most olvastad először ezt a szöveget? Az azért lehet, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele. Iratkozz fel itt, és hetente háromszor küldünk reggelente ilyen cikkeket és még sok minden mást!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás