+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter & Karóczkai Balázs
2020. október 30. péntek, 07:07
A második hullámban mindenütt növekszenek az esetszámok, de csak Kelet-Európában növekszik ehhez hasonlóan a halálozási arány is, miközben Nyugat-Európában a halálozás sokkal alacsonyabb, mint tavasszal. Mit mutatnak az eddigi számok? Van-e különbség a közép- és nyugat-európai államok között? Miért alacsonyabb még mindig az esetszám a németeknél, mint az olaszoknál és franciáknál? Mutatjuk!

Az első hullám idején elsősorban Nyugat-Európában fertőződtek meg sokan, illetve sokak retinájába égtek a bergamoi képsorok, amikor már olyan sokan vesztették életüket a kínai koronavírusban, hogy már a hadsereggel szállítatták el a holttesteket. Eközben Közép- és Kelet-Európában a korai lezárásoknak köszönhetően a vírus nem tudott olyan mértékben terjedni, emiatt a régióban a halálozások száma is jóval alacsonyabb szinten maradt.

 

Azonban a második hullám idején elsőre úgy tűnik, hogy a tendenciák változtak:

 

miközben Kelet-Európában egyre intenzívebb a járvány, és egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt, úgy tűnik, hogy sok nyugat-európai országban más történik: a növekvő esetszámok ellenére ugyanis nem nő a halálozások száma.

 

De mit mutatnak pontosan a számok? Valóban rosszabbul áll Kelet-Európa Nyugat-Európához képest?

 

A FENTI TÉRKÉPEKEN AZT ÁBRÁZOLTUK, HOGY AZ EU-BAN MIKÉNT TERJED A JÁRVÁNY: AZ ELSŐN A NAPI ÚJ ESETSZÁM ELMÚLT KÉT HAVI ÁTLAGÁT MUTATJUK BE EGYMILLIÓ FŐRE VETÍTVE. SÖTÉTEBB SZÍNNEL AZOKAT AZ ÁLLAMOKAT JELÖLTÜK, AHOL A JÁRVÁNY DINAMIKUSABBAN TERJED. A MÁSODIKON A NAPI ELHUNYTAK ÁTLAGOS SZÁMÁT MUTATJUK, A HARMADIKON AZ AKTÍV ESETSZÁMOKAT, MÍG A NEGYEDIKEN A JÁRVÁNYBAN EDDIG MEGGYÓGYULTAK SZÁMÁT JELÖLTÜK ORSZÁGONKÉNT. JÓL LÁTNI A KÜLÖNBSÉGEKET.

 

Ha megnézzük a fenti térképet, akkor jól látni, hogy az Európai Unió legtöbb tagállamában nőnek az esetszámok, ám változó intenzitással: jelenleg a Cseh Köztársaság áll a legrosszabbul, ahol szeptember 1-je és október 27-e között a hivatalos statisztikák szerint egymillió főre vetítve átlagosan naponta 383,41 fő fertőződött meg, majd szorosan követi Belgium, ahol ez idő alatt naponta átlagosan 372,66 főnél mutatták ki az új típusú koronavírust.

 

Azonban a halálozási számok már másképp mutatnak: míg a Cseh Köztársaságban egymillió főre vetítve átlagosan 2,68 fő halt meg, addig Belgiumban mindössze 1,34. De halálozás tekintetében leginkább a portugálok állnak rosszul: ebben az intervallumban egymillió főre vetítve naponta átlagosan 207,68 fő fertőződött meg a vírussal, miközben 4,85 fő halt meg. Ez duplája a spanyolországi adatoknak, ahol naponta átlagosan hasonló számú új fertőzöttet találnak (egymillió főre 235,35 új eset jut), azonban közel feleannyian halnak meg: egymillió főre vetítve naponta átlagosan csak 2,28 fő.

 

 

Ha szűkítjuk a vizsgált országokat, akkor azt látjuk, hogy a második hullám eleje óta mindenhol növekszik a fertőzöttek száma, azonban ha közös nevezőre hozzuk azokat, akkor a halálozásokban akadnak eltérések.

 

A WHO szerint a halálozási rátát csak lezárt esetekből érdemes számolni, ugyanis az aktív fertőzöttekről még nem tudjuk megállapítani, hogy statisztikailag a gyógyultak vagy az elhunytak számát fogják gyarapítani. Ha így számoljuk ki a halálozási rátát, akkor látni: az elmúlt 30 napban hiába halnak meg egymillió főre vetítve a Cseh Köztársaságban többen egy nap koronavírusban, mint Franciaországban, a francia számok sokkal lesújtóbbak. A franciáknál ugyanis e számítás alapján a halálozási ráta iszonyúan magas volt, 18,07 százalék, míg a cseheknél mindössze 2,56 százalék. Bár szeptemberhez képest ez így is közel 100 százalékos növekedést jelent a Csehországban, akkor ez a szám 1,29 százalék volt.

 

Az első hullám után a második már keményebben érintette Kelet-Európát

 

Az adatokat megvizsgálva Kelet-Európa kapcsán két dolgot tudunk kijelenteni: az első hullámban a lezárások miatt jóval kevesebb ember érintkezett a koronavírussal, és a társadalom alacsony átfertőzöttsége miatt a halálesetek száma se volt kiugró. Szlovákiában például egymillió főre vetítve összesen 32 elhunyt jutott, míg Belgiumban ez a szám 931,44, Olaszországban pedig 617,84 volt. Ez részben a korai lezárásnak köszönhető, hiszen a térségben három héttel később jelentették az első esetet, mint Európa nyugati részén.

 

Ez az oka annak, hogy az első hullám idején, illetve a nyári időszak alatt a kelet-európai országok társadalmai alacsony mértékben voltak átfertőződve, és a járvány leginkább zárt közösségekben terjedt. Magyarország kapcsán például tudjuk, hogy ez leginkább a kórházakra és az idősek otthonára volt jellemző. Emiatt nemcsak a fertőzöttek, hanem a halottak átlagéletkora is igen magas volt.

 

Azonban ez a második hullámra megváltozott: ugyan a fertőzöttek átlagéletkoráról nem közölnek adatokat a magyar hatóságok, de az országos tisztifőorvos, Müller Cecília már korábban említette egy sajtótájékoztatón a második hullám elején, hogy szeptembertől elsősorban a fiatalok fertőződnek meg.

 

Ezt az adatok is jól alátámasztják, hiszen a halálozási ráta – amit a WHO ajánlása szerint úgy érdemes számolni, hogy a már lezárt esetekhez (azaz a gyógyultak és az elhunytak összege) viszonyítjuk a halottak számát – csökkent. Magyarországon az augusztus 29. és szeptember 27. közötti időszakban ez a szám elég magas, 8,16 százalékos volt. Amikor azonban elkezdtek egyre több pozitív esetet regisztrálni a hatóságok, megnövekedett a gyógyultak száma is, így az azt követő 30 napban már alacsonyabb, 6,49 százalék a halálozási ráta, miközben a gyógyulási ráta 91,84 százalékról 93,51 százalékra nőtt.

 

Viszont ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy kevesebben halnának meg Magyarországon a járványban:

 

míg a második hullám legelején átlagosan naponta 4,1 fő vesztette életét a kínai koronavírusban, addigra szeptember 28-tól már 26,63 fő.

 

Azonban a halálesetek növekedése egy másik dolgot is megmutat: egyrészt a második hullám elején – hiába a fiatalok fertőződtek meg főleg – a fertőzés átjutott az idősebb korosztályokra is: a vizsgált időszakban Magyarországon elhunytak átlagéletkora augusztus végétől szeptember közepéig 73,44 volt, viszont az azt követő 30 napban már 76,2 év.

 

 

Hiába mondta Orbán Viktor még szeptember elején, hogy a fontos adat nem a fertőzöttek, hanem a halálozások száma, sajnos ebben a mutatóban is rosszul állunk, hiszen

 

Magyarországon egymillió főre vetítve jóval többen halnak meg most, mint a Nyugat-Európában, vagy a környező országokban. Egyedül Csehországban rosszabb ez a szám, ott jelenleg majdnem duplaannyian halnak meg egy nap, mint Magyarországon,

 

bár a mortalitási rátában még így is sokkal jobban állnak.

 

 

Ha hiszünk a számoknak, akkor Magyarországra nehéz hetek és hónapok várnak, ugyanis a jelenleg Európában egyik legrosszabbul álló cseheknél hasonló számok voltak (napi új fertőzések száma, új gyógyultak száma) az augusztus végi időpontban, mint jelenleg Magyarországon. Egymillió főre vetítve a cseheknél augusztus 29-e és szeptember 27-e között 126,7 új fertőzött, 43,57 gyógyult és 0,57 elhunyt jutott egy napra, addig Magyarországon szeptember 28-a és október 27-e között 136,74 fertőzött, 39,70 gyógyult és 2,76 elhunyt.

 

Azaz jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarország a cseh tendenciát követi kisebb lemaradással, bár a millió főre jutó halottak számában már túlléptük a csehek korábbi adatait.

 

A két ország járványgörbéjén megfigyelhető a trend: a Cseh Köztársaságban a járvány szeptember közepi berobbanásával – amikor naponta ezer új esetet regisztráltak – októberre az elhunytak száma is meredeken elkezdett emelkedni, és október végére már elértek odáig, hogy egymást követő napokban is száznál többen vesztették életüket a járvány következtében.

 

Emiatt a Cseh Köztársasági kijárási korlátozásokat is vezetett be, de október 21-én már szinte le is zárták az országot.

 

CSEHORSZÁGBAN MOSTANRA MÁR NEM IS KELL KIÍRNIUK AZ ÉTTERMEKNEK, HOGY NE TESSÉK LEÜLNI, MERT A LOCKDOWN ALATT ELEVE ZÁRVA KELL MARADNIUK. HA ÉRDEKEL, MILYEN VOLT PRÁGÁBAN AZ ÉLET, AMIKOR MÁR ELSZABADULT A KÍNAI KORONAVÍRUS, DE MÉG NEM VEZETTÉK BE A LOCKDOWNT, IDE KATTINTS! FOTÓ: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI

 

A magyar számok még egyáltalán nem járnak itt, de hasonló tendenciát mutatnak: míg a Cseh Köztársaságban október második hetétől kezdett el naponta 30-40 ember meghalni, és október 21-től már naponta százan, addig Magyarországon október 20-tól jelentettek naponta 30-40 halottat, és a számuk fokozatosan emelkedik, miközben a kórházi ellátás már nem annyira biztosított. A cseh miniszterelnök, Andrej Babiš a kijárási korlátozások bevezetését a kórházi ellátórendszer összeomlásának elkerülésével magyarázta.

 

Tényleg kevesebben halnak meg Nyugat-Európában?

 

A nyugat-európai országok közül a tavaszi járványhelyzetben Olaszországban volt súlyos a helyzet, bár az akkori számok gyakorlatilag egyetlen régió, az olasz népesség hatodát kitevő Lombardia miatt ugrottak ki. (A tavaszi olasz járványhelyzet kapcsán elemzésünk itt olvasható; annak okairól, hogy például a Lombardia melletti Veneto miért kezelte sikeresebben a járványt, itt írtunk.)

 

 

Mostanra Olaszországban is begyorsult a fertőzés – de egyrészről a halálozási arány elmarad a tavaszihoz képest, másrészről ezúttal a déli régiókat is sújtja. Lombardia után jelenleg a Nápoly központú Campania a legfertőzöttebb.

 

Összhalálozás tekintetében a második hullámban Olaszország ott áll, mint Franciaország,

 

azonban Franciaországban – noha kevesebbet tesztelnek – több, mint kétszer nagyobb az összes eset száma a második hullám alatt. Ez a francia másodikhullámos halálozási arányokat gyakorlatilag azon Németország adatához közelíti, ahol azonban arányaiban is kevesebb a fertőzöttek száma (valamivel kevesebb fertőzött volt eddig összesen Németországban, mint a húszmillióval kevesebben levő olaszoknál).

 

 

A nyolcvanmilliós Németországban jelenleg majdnem napi 15 ezer új esetet regisztrálnak. Összehasonlítva a hatvanmilliós Francia- és Olaszországgal azonban ez a szám még mindig alacsonyabb, hiszen Franciaországban a német esetszám több, mint kétszeresét, az olaszoknál pedig másfélszeresét regisztrálják.

 

A németeknél nyár vége óta gyakorlatilag heti egymillió tesztet végeznek. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a németeknél is megugró esetszám nem a tesztelés növekedésével magyarázható, az ugyanis konstans a nyár vége óta; másfelől viszont az is látható, hogy azon németeknél, ahol eszerint napi körülbelül 150 ezer tesztet végeznek, még mindig alacsonyabbak a járvány számai. Mind Franciaországban, mind Olaszországban még valamivel több tesztet is végeznek (majdnem napi 200 ezret), mint a németeknél.

 

A franciáknál és olaszoknál azonban a nyár óta folyamatosan növekszik napról-napra a tesztelési szám, azaz itt elvileg elképzelhető lenne, hogy emiatt derül ki egyre többekről, hogy fertőzött. Viszont éppen

 

a német példa mutatja: azonos tesztelési szám mellett is folyamatosan növekszik jelenleg a fertőzöttek száma,

 

azaz feltételezhető, hogy Olaszországban és Franciaországban se pusztán a növekvő tesztelés miatt van egyre több koronavírusos ember.

 

 

Az mind a három nyugat-európai országban látható, hogy a pozitív esetszámok ugrottak meg leginkább, nem a halálozási számok.

 

Miközben a halálozás egy egyértelmű mutató, a pozitív esetszám értelemszerűen attól függ, hogy hány embert tesztelnek – elvégre sokan akár komolyabb tünetek nélkül vészelik át a kínai koronavírust.

 

NÉMETORSZÁGBAN EDDIG NEM VOLTAK SZIGORÚ KORLÁTOZÁSOK, BÁR A FORGALMASABB TEREKEN, MINT A KÉPEN LÁTHATÓ FRANKFURTBAN, EDDIG SE VOLT SZABAD A SZÁJMASZKOT LEHÚZNI. HÉTFŐTÖL AZONBAN JÖN A LOCKDOWN, AZ ÉTTERMEK, MOZIK, SZÍNHÁZAK MIND BEZÁRNAK. ITT NÉZHETED MEG, MILYEN VOLT EDDIG A HELYZET BIELEFELDBEN, FRANKFURTBAN ÉS FREIBURGBAN! FOTÓ: TECHET PÉTER, AZONNALI

 

Tényleg a több tesztelés miatt növekszik csak az esetszám?

 

Ha Németországot nézzük: miközben március legelején alig haladta meg a százezret például a tesztek száma, de a tavaszi járványhullámban is heti 300-400 ezer között volt „csak” a heti tesztszám – ezekhez viszonyítva értelemszerűen kiugró volt mind a fertőzési, mind a halálozási szám –, addig a nyár végétől már heti egy millió tesztet végeznek különféle német laborok. A kínai koronavírus-járvány tavaszi kirobbanása óta több, mint 20 millió tesztet végeztek. (Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyi embert teszteltek volna le, elvégre egy embert többször is tesztelhetnek.)

 

Felmerülhet tehát a hipotézis, hogy jelenleg pusztán a megnövekedett tesztelésre vezethető vissza az esetszám-növekedés – azaz lehetséges, hogy egyáltalán nem növekedik a tényleges fertőzések száma, csupán többeket fedezünk fel, olyanokat is, akiknek nincs tünetük se.

 

A müncheni gazdaságkutató IfO-Intézet ezért azt szimulálta egy elemzésében, hogy mennyi pozitív eset lett volna, ha a járvány kezdete óta a mostani nagyszámú – tehát heti egymilliót meghaladó – tesztet végeztek volna. Az elemzésből az derül ki, hogy akár háromszor több fertőzöttet is találhattunk volna már a tavaszi hullám idején a mostani tesztelési számok mellett.

 

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy csupán a tesztelés növekédese miatt növekednek jelenleg az esetszámok. Ugyanis az elemzésből az derült ki, hogy ha már áprilistól a mostani tesztmennyiséget végeztük volna, az esetszámok akkor is – nem csak számszerűleg, de az össztesztelésen belül arányaiban is – növekedtek volna. Azaz a mostani esetszám-növekedés se vezethető vissza csupán arra, hogy több pozitív esetet fedezünk föl – a tesztelés mellett a konkrét fertőzöttség is ténylegesen növekszik.

 

A jelenlegi magas tesztelés ennyiben nem oka a magas esetszámnak, hanem valóban egyszerűen jobban megmutatja: a fertőzés az összlakosságon belül is növekszik a nyár vége óta.

 

Ráadásul mindehhez nem is kell teljes szimuláció, ugyanis például Németországban a nyár vége óta eleve alig növekedett a heti tesztszám: augusztus végéhez képest csak alig 70 ezerrel teszteltek többet októberben, a fertőzésszám és a halálozás mégis meredeken növekszik.

 

A magas tesztelés mellett is növekvő halálozási arány azonban nem éri el arányaiban a tavaszit, amikor értelemszerűen még sokkal kisebb tesztelt körben lehetett nézni az adatokat.

 

Azaz a kínai koronavírus halálozási aránya bizonyosan alacsonyabb, mint amit a tavaszi járvány idején sejthettünk.

 

Igen ám, de Giullaume Rozier, francia adatelemző azt hangsúlyozza: a halálozásokat eleve három héttel „eltolva” érdemes nézni, azaz a mostani növekvő esetszámokat nem a mostani alacsonyabb halálozással érdemes összevetni, ugyanis

 

a mostani növekedés mortalitását majd csak három hét múlva ismerhetjük meg

 

– és a francia szakértő szerint ott már nem biztos, hogy majd november végén is a tavaszi halálozási számok alatt maradunk.

 

Regionális különbségek

 

Miközben Olaszországban egyre inkább erős a járványra adott regionálisan eltérő reakció, Németországban pedig már a tavaszi járványhelyzetben is így volt, Franciaországban egységes szabályok vannak – és ha vannak is regionális eltérések (például ma több nagyvárosban is éjszakai kijárási tilalom áll fenn), azt a párizsi központi kormányzat, nem a helyi hatalom dönti el.

 

OLASZORSZÁGBAN EDDIG IS MÁR CSAK SZÁJMASZKBAN LEHETETT KIMENNI AZ UTCÁRA, DE AMIÓTA MÁR ESTE HATTÓL BE KELL ZÁRNIUK AZ ÉTTERMEKNEK, ELEVE NEM IS NAGYON ÉRI MEG. ÍGY TETTEK SZÁJMASZKOT FIRENZÉRE! FOTÓ: BUKOVICS MARTIN / AZONNALI

 

Azonban Olaszországban is egyre több szabály egységes, mivel jelenleg a délolasz régiók is fertőzöttek. Azaz az esetszámokban jelenleg a regionális eltérések nem olyan nagyok, mint tavasszal, amikor gyakorlatilag a milánói régió miatt lett az egész ország Szicíliáig lezárva. Ezzel szemben

 

Németországban és Franciaországban jelenleg is jelentős regionális eltérések vannak.

 

A németeknél a déli és a nyugati tartományok fertőzöttek, a keleti és az északi tartományok sokkal kevésbé, főleg Bajorországban van a legtöbb körzet narancssárga vagy piros jelzésűre állítva. Az első teljes lockdownt is ott vezették be: az alpesi Berchtesgadenben.

 

FIRENZÉBEN MOSTANTÓL ESTE HATKOR MÁR LE KELL HÚZNI A RÁCSOT AZ ÉTTERMEKBEN, AMI GYAKORLATILAG MEGÖLI EZT AZ IPARÁGAT. HA ÉRDEKEL, MILYEN ÍGY AZ ÉLET A TOSZKÁN FÖVÁROSBAN, ITT MEGNÉZHETED! FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Franciaországban jelenleg a párizsi régió mellett a lyoni és a marseille-i – tehát két délkeleti – és a lille-i – azaz egy északi – érintett nagyon, ezekben a régiókban a nagyvárosokban éjszakai kijárási tilalom van érvényben. A tavasszal legfertőzöttebb strasbourgi régió számai most nem annyira kiugróak, és továbbra is viszonylag alacsony a nyugati és délnyugati francia régiókban a fertőzöttség.

 

GRAFIKONOK: Karóczkai Balázs / Azonnali

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás