+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. március 28. szombat, 20:35
Meg azoknak, akik eleve nem is voltak bajban: Orbántól kezdve a hónapok óta gyengülő olasz kormányon, a megkopott renoméjú Angela Merkelen a folyton belpolitikai problémákba ütköző Emmanuel Macronig minden vezetőnek dobott egy mentőövet a koronavírus és az ezzel járó válságkezelés. Persze egy dolog elhárítani a járványt, de még nehezebb lesz megkezdeni a koronavírus utáni gazdasági romeltakarítást.

Szombaton jelent meg a Népszavában a Publicus közvélemény-kutatása, amely azt mutatta: már öt éve nem volt olyan alacsony a kormánnyal elégedetlenek aránya a magyar társadalomban, mint most, a koronavírus-járvány idején. Csupán a megkérdezettek 38 százaléka nem volt elégedett a dolgok folyásával Magyarországon a publicusos adatok alapján. A március elejei adatokhoz képest a Fidesz-KDNP támogatottsága a biztos pártválasztók körében 48 százalékról 4 százalékpontot növekedve 52 százalékra nőtt, ahogyan 29-ről 30 százalékra emelkedett a Fidesz a teljes népesség körében is.

 

Így, ha az egészségügyi rendszernek és a gazdaságnak fáj is a koronavírus-járvány kitörése, Orbán Viktor és pártja egyelőre nem lehet boldogtalan:

 

egy hasonló krízishelyzetből még egy mégoly megosztó politikai erő, mint a Fidesz is képes tovább profitálni, amennyiben a válságkezelésbe nem csúszik súlyos hiba. Márpedig eddig a magyar válságkezelés – számos gyermekbetegsége ellenére – nem elhibázott, egyelőre pedig ezt a közvélemény is meghálálja.

 

Orbán azonban nincsen egyedül az európai vezetők közül azzal, hogy a koronavírusból politikai hasznot is képes kovácsolni. Az eddig befutott európai közvélemény-kutatások alapján sok államban jelentősen megugrott a kormánypártok és az ország élén álló vezetők támogatottsága, köztük az olyan országokban is, ahol a regnáló kormányok annyira népszerűtlenek lettek, hogy alig tudtak csak a felszínen maradni.

 

De kik és mennyi hasznot tudtak húzni a koronavírusból és a válságkezelésből Európa-szerte?

 

A baloldali olasz kormány

 

Az új koronavírus-járvány legkomolyabb európai gócpontja jelenleg Olaszország, annak is a milánói központú Lombardia tartománya. Olaszországban a koronavírus halálozási aránya jelenleg is tíz százalék körül alakul (hogy miért, arról itt olvashatsz bővebben), ráadásul napról napra jönnek az aggasztó hírek Rómából az aktuális napi halálozási adatokat tekintve: csak pénteken például majdnem ezren haltak bele a járványba, ami rekordmagas számot jelent a szintén nem elhanyagolható, 600-700 fő körüli, addigi napi adatokhoz képest.

 

Adná magát, hogy az olaszok a regnáló kormányt kezdjék hibáztatni az Észak-Olaszországban kialakult helyzetért, ráadásul az elitellenes Öt Csillag Mozgalom és a balközép Demokrata Párt koalíciós kormánya szeptemberi hatalomátvételüket követően sem tudott kifejezetten népszerű lenni: az Öt Csillag folyamatosan népszerűséget veszítve tornászta le magát 15 százalékra, míg a demokraták is javarészt alulról nézegették a 20 százalékos értéket. Ami nem változott, hogy Matteo Salvini Legája stabilan 30 százalék körül vezessen, valamint az Öt Csillagra szépen felzárkózzanak a neofasiszta Olaszország Testvérei (FdI) is.

 

A közvélemény-kutatásokban azonban a koronavírus-járvány óta a Demokrata Párt erősödésbe, Salviniék pedig gyengülésbe kezdtek: előbbi immár 23 százalékon, utóbbi pedig már csak 26-27 százalék körül jár, vagyis a kettejük közti, addig inkább bővülő olló elkezdett összezáródni. Az Öt Csillag számára a koronavírus annyit jelentett csupán, hogy folyamatos csökkenésük 15 százaléknál egyelőre megállt, ugyanakkor az inkább feléjük húzó miniszterelnök, Giuseppe Conte profitálhat a legtöbbet a válságból:

 

a Delta közvélemény-kutató adatai szerint a miniszterelnök tetszési indexe a válság előtti, 52 százalékos értékről 72 százalékra ugrott.

 

Angela Merkel

 

Az olasz kormánynál is nagyobb „nyertesnek” tűnik eddig Angela Merkel: a kancellári pozíciót 2005 óta megszakítás nélkül betöltő német vezető renoméja a 2018 óta tartó kormányzati ciklusában erősen megkopott: hibáztatták Merkelt a német kereszténydemokrata CDU gyenge választási eredményéért, politikai passzivizmusáért. Ráadásul az egész CDU-nak fájt a türingiai tartományi választást követő politikai alku, mikor a helyi kereszténydemokraták a szélsőjobbos AfD-vel együtt választottak meg egy szabaddemokrata tartományi miniszterelnököt.

 

Szerintünk többek között erről is szól a demokrácia, de az AfD-vel való együttszavazásból akkora politikai botrány lett, hogy a szabaddemokrata miniszterelnöknek mennie kellett, és még Merkel is kénytelen volt odaszólni az ügyben. Ráadásul a párt éléről lemondott a merkelista irányvonalat képviselő Annegret Kramp-Karrenbauer, a potenciális utódjelöltek között pedig már meg is indult a versengés.

 

Így az elmúlt hónapokban már 30 százalék alatt teljesítő CDU-nak és Merkelnek – akinek kompetenciáját egyre többen kezdték nyíltan kritizálni – nem néztek ki túl jól a dolgok. A koronavírus-válság azonban sok mindent megváltoztatott: világszerte immár Németországban van az ötödik legtöbb, szombat estig 55 ezer fertőzött. Merkel a helyzetre való tekintettel mondott televízióbeszéde próbált lelket önteni a németekbe,

 

a higgadt retorika – mellyel a kancellár még a magyar sajtót és bejárta – pedig úgy tűnik, kifizetődött.

 

A Forsa szombaton publikált közvélemény-kutatása szerint a CDU az eddigi, 27-28 százalékos eredményéről 36 százalékra ugrott, míg a koalíciós partner szocdemek a válság idején is leginkább csak stagnálnak. A második erővé fejlődött Zöldek is visszaestek 22-23 százalékról 17-re, a szélsőjobbos AfD pedig 12-13 százalékos eredményeihez képest beesett tíz százalék alá.

 

Ezzel egyidejűleg a ZDF Politbarometer-kutatása alapján a németek háromnegyede elégedett a koronavírussal kapcsolatban meghozott állami intézkedésekkel, 4 százalék eltúlzottnak, 20 pedig túl enyhének találja azokat. Eközben Angela Merkel tetszési indexe március elejéhez képest 11 százalékpontot emelkedve 79 százalékos lett, a Merkellel kifejezetten elégedetlenek tábora pedig 18 százalékosra szűkült.

 

Emmanuel Macron

 

Francia elnöknek lenni nem könnyű,

 

piacpárti-liberális reformokat levezényelni kívánó francia elnöknek a bivalyerős szakszervezetek és a polgári forradalmak hazájában pedig még nehezebb.

 

A saját bőrén tapasztalhatta meg ezt a 2017-ben az elnöki székbe kerülő Emmanuel Macron, aki a teljes gazdasági reform levezénylése után egész Európa újraformálásába kezdett volna bele.

 

Macron azonban soha nem tudta annyira megvetni a lábát belföldön, hogy kifelé tudjon figyelni és – ahogy ő nevezi – az európai reneszánszon munkálkodni. 2018 végén és 2019 elején a sárgamellényes tüntetések rogyasztották meg komolyan az elnök tekintélyét, és ha Macron azt hitte, hogy a 2018-as vasúti sztrájk komoly kihívás volt, akkor bizonyára nem számolt a tavaly év végén induló újabb vasutassztrájkkal, amely idén januárra harminc éve a leghosszabb franciaországi munkabeszüntetéssé vált.

 

A koronavírus ugyanakkor átmenetileg az elnök belpolitikai kihívásain is enyhíteni tudott: a Harris Interactive mérése szerint március végére Emmanuel Macronban a franciák 51 százalékának van bizalma elnökként, amely jelentős ugrás az előző hónapok 40 százalék körüli adataihoz képest. Édouard Philippe miniszterelnökben a franciák 48 százaléka bízik az addigi hónapok 40 százalékos értékei helyett.

 

Akiknek kormánya eddig sem inogott, ezután pedig pláne nem fog

 

Voltak tehát olyan vezetők, akik alatt mindeddig ingoványos volt a talaj, támogatottságuk helyreállításában viszont segített nekik a koronavírus. Azonban vannak európai országok, ahol már eddig is stabil lábakon állt az azt irányító kormány, a vírus hatására pedig további erősödésbe kezdett: ilyenek például a Fideszen kívül a koronavírust frissen elkapó Boris Johnson pártja, a brit Konzervatívok is.

 

Johnson a tavaly decemberi brit előrehozott választáson földbe döngölte a baloldali Munkáspártot 45 százalékos eredményével,

 

az egyébként is megerősödő Konzervatívok viszont a válság alatti közvélemény-kutatások alapján 54 százalékra emelkedtek.

 

Eközben a vezetőváltásra készülő baloldal 33 százalékról 28 százalékra csökkent a válság alatt.

 

Ahhoz képest, hogy több európai ország is koronavírus-fertőzöttjeinek jelentős részét köszönheti annak, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) görcsösen ragaszkodott a síszezonhoz és a zsúfolt partikhoz, Sebastian Kurz népszerűsége sem sínyli meg a válságot. Az ÖVP elérte a 40 százalékos álomhatárt a közvélemény-kutatásokban, de koalíciós partnerei, a Zöldek sem lehetnek boldogtalanok a 18 százalékukkal. A legnagyobb nyertes persze mint mindenhol, itt is maga a vezető: Kurzban az osztrákok 77 százaléka bízik, 33 százalékponttal többen, mint februárban, ehhez képest csak 10 százalék ellenzi a politikáját.

 

Svédország a gazdasági leállás helyett hagyja kicsit jobban terjedni a koronavírust, és inkább az egészségügy színvonalában bízik. Ezt a válságkezelést sem ellenzik azonban hevesen a választók, Stefan Löfven szociáldemokrata-zöldpárti kormányának támogatottsága emelkedni tudott a februári adatokhoz képest. Míg a helyi szélsőjobb Svéd Demokraták az elmúlt hónapban már át tudták venni a vezetést a Svédországot történelmileg irányító szocdemektől, a trend megfordult: a Szociáldemokraták 3 százalékpontot erősödve immár 26, a Svéd Demokraták pedig 2-t csökkenve 22 százalékosak.

 

BORÍTÓKÉP: Az Európai Tanács fotói alapján

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás