Hol vannak Közép-Európa járványügyi gócpontjai?

Közép-Európa legtöbb országának régióiban lényegében már nem is lehet koronavírus-járványról beszélni, de vannak helyek, amelyek országosan is meg tudják dobni a járványgörbéket. Hol vannak ezek, és mit kell róluk tudni? Elkészítettük nektek Közép-Európa regionális járványügyi térképét!

Nyugathoz képest Közép-Európa szépen megúszta a koronavírus-járványt: talán Lombardiát kivéve a térségben sem több ezres halálozási számokról, sem egészségügyi katasztrófáról nem lehetett beszélni. Így vannak már olyan országok, ahol az aktív fertőzöttek száma egy ideje már csökkenő tendenciát mutat – mint Csehország, Németország, Olaszország, vagy épp Magyarország –, másutt pedig lényegében már járványról is nehézkesen lehet beszélni –például Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban vagy Szlovákiában –, hiszen már bőven ezer, sőt, van ahol száz fő alatt jár az aktív fertőzöttek száma.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a térségben ne lennének olyan országok, amelyeket jobban megütött volna a koronavírus. De ha csak országos adatokat nézünk, azok csalókák: Észak-Olaszország járványügyi összeomlásához képest délen a helyzet sosem durvult el, Sziléziát nem számolva Lengyelországban sem nőne már az esetszám, de elég akár Magyarországra is gondolni, ahol a teljes fertőzésszám 47, az aktív fertőzöttek 42 százaléka Budapestről érkezik.

– ezért elkészítettük nektek a tágan értelmezett Közép-Európa járványügyi térképét: Szicíliától Podláziáig, Alsó-Szászországtól Békés megyéig gyűjtöttük össze, hogy az adott országokon belül hol hány fertőzött jut százezer lakosra egy régióban.

Ausztria

A vírus maga Tirolból indult, itt már lecsengőben van a járvány, de azért a tartomány továbbra is fertőzöttnek tekinthető. Bécs mellett Tirol a legpirosabb tartomány. Ezzel szemben a járvány alig volt és van jelen Burgenlandban vagy az Olaszországgal is határos Karintiában, szintén alacsonyak a legnyugatibb tartomány, Vorarlberg számai. A legfertőzöttebb körzet a tiroli Landecké,

Ausztria a lazításokat már április közepén – egy héttel a németeket megelőzve – elkezdte, kinyithattak például a kisebb boltok. Mostanra már minden üzlet, kávézó, étterem nyitva lehet, de megszorításokkal: be kell tartani az egyméteres távolságot, maszkot kell viselni, az éttermeknek meg este 11-kor be kell zárniuk (ezt sértette meg nemrég Alexander Van der Bellen államfő, amikor egy elegáns bécsi belvárosi olasz étterem kerthelységében maradt a feleségével üldögölni, italozni éjfél után is, utóbb elnézést kért, és az étteremtulajdonosra kirótt büntetést személyesen átvállalja).

A héten jelentette be Sebastian Kurz: további lazítások jönnek, ezek elsősorban a szájmaszk viselésének kötelezettségét érintik majd, valamint regionálisan eltérő szabályok lehetnek, éppen azért, mert a fertőzöttség is regionálisan nagyon eltérő (Burgenlandban, Karintiában és Vorarlbergben nincs már járványhelyzet gyakorlatilag). Valamint Kurzék azt hangsúlyozták:

ami gyakorlatilag azt jelenti: kevesebb szabadságkorlátozás lesz, mindenki jobban maga döntheti el, mit vállal még be.

Csehország

A lengyel-cseh határ mentén található Karviná városában nagyon elkezdett kilőni a megbetegedések száma. Az ok: a városhoz tartozó Darkov szénbánya, ahol pár nap alatt 239 fertőzöttet találtak, 350 embert pedig karantén alá kellett helyezni. A fertőzésveszély miatt a bányát nagyrészt ideiglenesen be is kellett zárni, csak százötvenen maradtak, akik biztosítják a létesítmény biztonságos üzemelését.

Persze nem feltétlenül a 25 és 55 év közötti bányászok alkotják a koronavírus legfőbb kockázati csoportját (bár a tüdejük átlagosnál durvább terhelését és szennyezését azért érdemes figyelembe venni), de fennáll a veszélye, hogy ha ők hazaviszik családjaiknak, esetleg idősebb családtagjaiknak a fertőzést, akkor a vírus máris óriási pusztítást tud okozni. Márpedig a bányászokon felül Karvinában már legalább kétszáz fertőzött lett. Nem véletlen, hogy fel is röppent a hír, hogy a várost a hatóságok le akarják zárni, de Morvaország-Szilézia kormányzója, Ivo Vondrák szerint erre egyelőre nincs semmilyen ok.

Persze a bányákból indult fertőzés már elég volt arra, hogy a lakosságarányos megbetegedések számát felröpítse, a morva-sziléziai kerületben már 123 megbetegedés jut százezer főre. Ez még mindig alacsonyabb, mint a fővárosban, Prágában, ahol ugyanez a szám 156, vagy a Karlovy Vary-i kerületben, ahol 153, ennek ellenére Morvaország-Sziléziában Csehország más régióval ellentétben egy ideig nem jönnek enyhítések. Az ország más részein bevezetett enyhítések keretében a színházaktól kezdve a kocsmák beltéri helyiségeiig minden kinyit szép lassan,

Az április eleji csúcsponton 5397 fertőzöttet tartottak nyilván, mostanra ez 2500 körül állt meg – miközben például Ausztriában, ahol a szintén április eleji csúcson még 9334 fertőzött volt, mostanra mindösszesen 760 beteg maradt.

Horvátország

Noha a vírus legelőször az Olaszországhoz közeli Isztria megyében jelent meg, a jelenlegi fertőzésszámok alapján a járvány ott már lecsengett. Délnyugati szomszédunknál két nagyvárosi megye mutatott nagyobb fertőzöttséget: Zágráb városa, illetve a Split székhelyű egyik dalmát megye.

de hasonlóan alacsony számokat mutat a fiumei (rijekai) megye is. Azaz az ország nagyrészében már nem lehet gyakorlatilag járványról beszélni.

Horvátországban április végétől megnyithattak már a bevásárlóközpontokon kívüli boltok, de május közepétől maguk a bevásárlóközpontok is nyitva vannak. Jelenleg már az uszodák, színházak, mozik is szabadon látogathatóak, és 40 főig szabadtéri eseményeket is lehet tartani.

valamint beindult az országon belüli légiközlekedés is, mert a járvány idején az ugyanúgy leállt, mint a mára már szintén megindult zágrábi villamosforgalom.

Lengyelország

A járvány új közép-európai válsággócpontjait a bányák jelentik. Lengyelország óriási sziléziai szénbányáiban már több ezren kapták el a koronavírust – nem véletlenül: szűk és zárt helyen, egymáshoz közel dolgoznak a bányászok, köreikben inkább megmosolyogtató ötlet a másfél-két méteres védőtávolság emlegetése.

A lengyeleknél ráadásul a szénbányászatnak gazdasági jelentősége van, hiszen az ország energiatermelésének bő háromnegyede érkezik a szénből, így a termelést nagyon nem is lehet leállítani. Emiatt fordulhatott elő, hogy Lengyelországban már tömegesen kapják el a koronavírust a bányamunkások:

Pedig a bányák és a sziléziai járványgócpont nélkül Lengyelország nem is állna rosszul a koronavírus elleni harcban: Szilézián kívül nincs más régió, ahol száznál több eset jutna százezer lakosra, a helyzet a Varmia-mazúriai és a Lubusi vajdaságokban a legjobb, ahol 104, illetve 175 megbetegedés történt csupán – ellentétben Szilézia hétezer-, és Mazóvia több, mint háromezerfős esetszámával. Ezekben a régiókban csupán 10-12 megbetegedés jut százezer főre, ami arányosan alig több, mint egy átlagos magyar vidéki megyében.

Nem véletlen, hogy június 1-től Lengyelország tovább enyhít: az egészségügyi miniszter szerint összesen három vajdaságban magasabb a vírus reprodukciós rátája 1-nél, ezért hamarosan 50 főig esküvőket lehet tartani, tervezik a mozik és a kulturális intézmények megnyitását, de kinyithatnak majd a konditermek is.

Magyarország

Bár a járvány még nem ért véget, annyit már biztosan ki lehet jelenteni: hazánk jól megúszta a koronavírus-járványt, vagy legalábbis annak első hullámát. A Nemzeti Népegészségügyi Központ belső dokumentuma szerint – amelyet a Válasz Online hozott nyilvánosságra – a koronavírus Magyarországon leginkább a kórházak és szociális intézmények között fertőzött. Itthon a legdurvábban április 10-én ugrott meg az esetszám (ekkor regisztráltak sok megbetegedést a járványgócponttá vált Pesti úti idősotthonban), a NNK adatai azonban azt mutatják, az aznapi, 210 fős ugrásból 130 szociális intézményekből – vagyis leginkább az idősotthonból –, további 36 pedig az egészségügyből, illetve az egészségügyi dolgozók soraiból került ki.

Emiatt is történhetett, hogy Magyarországon még Budapesten is csupán 102 megbetegedés jut százezer lakosra – amely bár itthon magasan a legnagyobb szám, de valójában még ez is kevesebb, mint egy – a járványt könnyen megúszó – átlag keletnémet tartomány átlagos fertőzöttsége. Ráadásul Budapesten azóta már csillapodott a járvány terjedése, ellenben például Zalával, ahol 245 esetet rögzítettek eddig, többségüket a budapesti hullám után, április végén. A vidéki megyék túlnyomó többségében azonban szinte láthatatlan a világjárvány, van, ahol százezer lakosra alig jut 5-10 fertőzött a teljes esetszámból. Azt azonban továbbra sem közli az operatív törzs, hogy az egyes megyékben hány aktív fertőzött van, tehát nem tudni, hogy például Veszprém megyében hányan gyógyultak meg vagy haltak meg a járvány miatt.

A részletes magyar járványgörbét az Azonnali naponta frissülő grafikonjain követheted figyelemmel!

Németország

Azok, akik bírálták a március közepén bevezetett, mára persze nagyrészt visszavont korlátozásokat, végig azzal érveltek, hogy Németországban regionálisan olyan nagy fertőzöttségi eltérések vannak, hogy felesleges mindent Berlinből szabályozni. Végül a „tartományi hercegek”, ahogy a nagyhatalmú tartományi kormányfőket nevezni szokták,

Az azonosságok főleg abban állnak, hogy mostanra minden bolt, áruház, étterem, könyvtár, múzeum megnyílt, miséket is lehet mindenütt tartani. Eltérések vannak az uszodák, a mozik vagy az öregotthonok tekintetében, és az iskolák se egységes indulnak be (egyes osztályok már visszatérhettek, de ez is más és más minden tartományban). Valamint a tartományoknak megvan a joguk, hogy ha valahol növekszik az esetszám, regionálisan ismét szigorításokat vezessenek be.

Főleg Németország déli és egyes nyugati részei számítanak még jelentősebben fertőzöttnek: Bajorország, Baden-Württemberg és a jelentősen fertőzött keletfrancia régiókkal határos kicsi Saarland fertőzési számai vannak a szövetségi átlag felett, az összes keletnémet tartomány jóval azalatt. De a tartományokon belül is vannak eltérések: továbbra is a legfertőzöttebb vidékek közt van (100 ezer lakosra több, mint 800 fertőzött jut) több délbajor járás is, illetve az észak-rajnai-vesztfáliai Heinsberg járás, itt jelent meg legelőször járványként a vírus az országban, a legelső szigorításokat is itt vezették be.

Olaszország

A május 25-i adatfelvétel alapján eddig összesen 230 ezer esetet regisztráltak Olaszországban: csaknek 33 ezren haltak meg, 142 ezren már meg is gyógyultak, azaz jelenleg 55 ezernyien vannak aktívan megfertőződve koronavírusban. Az országban azonban nagyon nagy a regionális eltérés, gyakorlatilag azt lehet mondani: a vírus az északi régiókban fertőzött csak igazán.

Azaz még északon is jelentős különbségek vannak, főleg a halálozásban: Lombardiában a hivatalosan megfertőzödtek majdnem húsz százaléka elhunyt, míg a szomszédos Venetóban alig kilenc százalék. A halottak tekintetében minden második halott az egész országban lombardiai. Azaz északon is nagyon úgy néz ki:

Minden más északi régióban egyszámjegyű ez, Veneto például hétvégére elérte, hogy nulla volt a növekedés (átlagban még van egy tízszázalékos esetszámnövekedés). A déli régiókban pedig a növekedés mindenütt nulla és öt százalék között van csak. Azaz járvány gyakorlatilag már csak Lombardiában van.

A regionális eltérések ellenére egységesek voltak a korlátozások, a múlt hétig nem lehetett még az adott régión belül se utazni (most már lehetséges, de még nem szabad egy másik régióba átmenni), ami nem csak az olasz központi kormányzattal magyarázható (elvégre Olaszországban is van jelentős autonómiájuk a régióknak), hanem azzal a félelemmel, hogy ha csak egyes északi régiókat zárnak le, akkor – amint február végén és március elején történt is – sokan délre „menekülnek”. Olaszország azonban már bejelentette, hogy június 3-ától szabadon utazhatnak be az országba az EU-s állampolgárok.

Szlovákia

Bár Közép-Európa egyik országa sem roskadt bele a világjárványba, egyikük sem állhat ki olyan büszkén a világ elé, mint Szlovákia, ahol mindezidáig 1511 megbetegedés történt, de ami még többet elmond a szlovák járványkezelés sikerességéről, az, hogy mindösszesen 28 halálozást rögzítettek.

A szlovák járványkezelés sikerességét általában annak szigorának tudják be – amely miatt a szlovákoknak még most is kötelező a nyílt utcán is maszkot viselniük. No meg annak, hogy a szigort és a maszkviselést már a járvány elejétől kezdve propagálta pártállástól függetlenül a teljes politikai elit, és hiába történt a járvány közepén kormányváltás, ugyanúgy maszkban tájékoztatott sajtót Peter Pellegrini volt, mint Igor Matovič regnáló miniszterelnök.

Talán ennek eredményeképp is lehet, hogy még az országon belül legfertőzöttebb Pozsonyi kerületben is 51 megbetegedés jut csak százezer főre – ez a budapesti érték fele, más kerületekben pedig 10-25 fő körül tanyázik a százezer főre vetített fertőzésszám. Voltak olyan napok, amikor egyáltalán nem találtak új fertőzöttet az országban, miközben aktív fertőzöttből mindössze 176 maradt. Ennél kevesebb aktív fertőzöttet a járványkezelésből szintén példás Szlovénia (16 fő) és Horvátország (109 fő) tud felmutatni a térségben.

Persze már Szlovákia is nagyban enyhít a korábbi korlátozásokon, igaz, a csehek és a magyarok továbbra is csak 48 órára léphetnek be az országba, vagyis kútba esett a mini-Schengen terve is. Mindenesetre május 20-a óta lényegében minden kinyithatott, beleértve a bevásárlóközpontokat és az éttermek belső helyiségeit is, sőt, még száz fő alatt rendezvényeket is lehet tartani. Így például a mozik és színházak, valamint például az uszodák is megnyithatták kapuikat.

Szlovénia

Szlovéniában nem az olasz határhoz közeli területek voltak a legfertőzöttebbek, sőt,

Ez nem csak a határzárral függhet össze, de azzal is, hogy Észak-Olaszországon belül a Szlovéniával határos, Trieszt központú régió nem volt különösebben fertőzött. Szlovéniában Muravidék, azaz a Magyarországgal határos régió, a legfertőzöttebb, onnan jött (persze a főváros mellett) a legtöbb fertőzés.

Mivel május 14-én a ljubljanai kormány hivatalosan is bejelentette a járványhelyzet végét a nagyon alacsony esetszámok miatt, a korlátozások nagyrészét is mára feloldották. Megmaradt azonban a zárt tereken, boltokban, éttermekben kötelező szájmaszkviselés, de minden kinyílt már, ahogy beindult a belső vasútforgalom is. A határok tekintetében sok eltérés van, először Ljubljana mindenki felé nyitni akart, de végül Olaszország felé újra zárt, valamint Ausztria felé meg Bécs nem oldotta fel a korlátozásokat, amit Zágráb is kifogásol, mert úgy érzik: ezzel akadályozza a Kurz-kormány a szlovén és horvát turizmus beindulását, elvégre mindkét ország már engedi osztrák (vagy akár magyar) állampolgárok beutazását.

Ha érdekel, hogy az egyes országokban mit szabad mostanra, és mit nem, itt szedtük össze neked az információkat.

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali