A szolidaritási alapból részesülhet Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna is, igaz, inkább politikai gesztus ez, mintsem óriási segítség.

Karácsony Gergely és a többi V4-ország fővárosainak szintén ellenzéki vezetői hétfőn a CEU-n írták alá a Szabad Városok Paktumát, de kérdés, hogy mi is lesz a megállapodás lényege: esetleg közvetlen uniós forrásokat akarnak, vagy inkább az együttműködés politikai jelentősége a nagyobb? Nyitottság, tolerancia, valamint az orosz befolyás megszüntetése: ezek voltak az aláírási ceremónia kulcstémái.

Az Európai Bizottság élére választott német politikus személyesen ment el Zágrábba. Ez ismételten mutatja: a német konzervatívok számára felértékelődött – a visegrádiak renitenskedései miatt – Horvátország és különösen Andrej Plenković. Az EB-elnök az Azonnali értesülései szerint azt is megköszönte a horvátoknak, hogy nem álltak be a visegrádiak közé. Egyben megígérte: támogatja a délkelet-európai ország schengeni felvételét.

A szocialista politikus megválasztását a cseh kormányfő szerint a V4-ek és Olaszország akadályozták meg, Babiš a csúcsjelölti rendszer bukását nagy sikerként értékeli.

Március 15-én „elsöprő erejű, magasba lendítő közép-európai reneszánszról” beszélt a magyar miniszterelnök. De vajon mi ez: csak egy szlogen, vagy történelmileg megalapozott külpolitikai program? A V4-ek erősödését, vagy csupán az EU-ban fekete bárány lengyel és magyar kormány szorosabb kapcsolatát takarja? Megkérdeztünk pár politológust a V4-es országokból.

Miközben Emmanuel Macron a régi EU-tagállamokkal indítaná be az európai integráció motorját, a németek kedvesen, de határozottan erre mindig nemet mondanak. Miért? Mert Németországnak kell a kelet-európai térség, amelynek visegrádi egysége úgyis illékony és egyszeri: csak a menekültkérdésre korlátozódik. Ezt mutatja Merkel pozsonyi találkozója is a visegrádi országok vezetőivel.

Újra megjelent az ország egyetlen igazán mindent átlátó rappere, Dé:Nash, hogy ezúttal végre egészen konkrétan befenyítse a brüsszeli csicskákat!

Tárt karokkal várja a Fideszt Európai Konzervatívok és Reformerek​ (ECR) frakciója az Európai Parlamentben, ha otthagyná az Európai Néppártot. De mit szólna a Jobbikhoz, és egyáltalán hallott-e az LMP-ről az ECR csúcsjelöltje? Jan Zahradil csehként az egyetlen kelet-európai csúcsjelölt. Az Azonnalinak adott interjúban elmondja, van-e kelet-nyugat szembenállás az EU-ban, tényleg fontos-e a V4, és mi a különbség a sok euroszkeptikus csoportosulás között.