Az EU bírósága kimondta: akkor is vonatkozik az EP-képviselőkre a mentelmi jog, ha azok nem tudták felvenni a mandátumukat azért, mert mondjuk börtönben ülnek. Persze a jogászkodáson kívül ennek politikai jelentősége is van: a katalán függetlenségpártiak a madridi parlamentben simán blokkolhatják az új spanyol kormány felállását, erre pedig komoly esély van.

Hiába tartanak idén már másodjára is parlamenti választást idén Spanyolországban, nem úgy néz ki, hogy akár a bal-, akár a jobboldal kormányzóképes többséget tudna szerezni: a királycsinálók pont azok a katalán pártok lehetnének, akik a válság elhúzódásában érdekeltek. De mit akar az egyre erősödő szélsőjobb, miért osztódtak tovább a szélsőbalosok, és hogyan omlott össze a centrum? Elemzésünkből kiderül!

A volt katalán elnököt EP-képviselővé választották, de ahhoz, hogy felvegye mandátumát, Madridba kéne utaznia, ahol minden valószínűség szerint letartóztatnák. Az abszurd helyzet miatt katalánok tüntettek kedden Strasbourgban az Európai Parlament épülete előtt: az Azonnali a helyszínen járt!

Az ok: Carles Puigdemont korábbi katalán elnök nem vehette fel az EP-mandátumát. Az alakuló ülés keddi napjára nagyobb tüntetést ígérnek.

44,3 fokot mértek egy francia városban, soha nem volt még ilyen meleg az országban.

A katalán függetlenségpártiak berágtak, mert nem ők adják Barcelona következő polgármesterét. Közben megszívathatják Pedro Sánchez spanyol szocialista miniszterelnököt is!

Amíg a büntetőpere zajlik, addig biztos nem lesz EP-képviselő. Akár 25 évet is kaphat.

Nem baj, ha valaki önkéntes száműzetése nincs Spanyolországban, attól még indulhat.

Hamarosan eldönti a spanyol legfelsőbb bíróság. Mindenesetre a katalán függetlenségi törekvés a spanyolországi EP-választás legégetőbb kérdése. Elmondjuk, miért.