+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. december 20. péntek, 18:33
Az EU bírósága kimondta: akkor is vonatkozik az EP-képviselőkre a mentelmi jog, ha azok nem tudták felvenni a mandátumukat azért, mert mondjuk börtönben ülnek. Persze a jogászkodáson kívül ennek politikai jelentősége is van: a katalán függetlenségpártiak a madridi parlamentben simán blokkolhatják az új spanyol kormány felállását, erre pedig komoly esély van.

Megilleti az EP-képviselőknek járó mentelmi jog azokat a katalán politikusokat, akik nem tudták felvenni mandátumaikat az EP-választást követően, mert vagy börtönben ültek, vagy letartóztatásuktól tartva el kellett hagyniuk Spanyolországot – mondta ki az Európai Bíróság csütörtökön. A döntésnek azonban nemcsak a katalán függetlenségi mozgalom, de a spanyol belpolitika szempontjából is kulcsfontosságú jelentősége van:

 

ezen múlhat ugyanis, hogy Spanyolországban a szocialisták vezetésével tud-e új kormány alakulni, vagy a katalánok ismét leszavazzák azt, tovább bénítva a spanyol belpolitikát.

 

Mi történt, amiért újra ennyire fontossá vált a katalánok ügye?

 

Májusban három férfit nem mindennapi körülmények között választottak meg a spanyolországi EP-választásokon európai parlamenti képviselővé függetlenségpárti katalán listák színeiben. Carles Puigdemont volt katalán elnök, Oriol Junqueras exalelnök és Toni Comín korábbi egészségügyi miniszter helyzete speciális volt: mindhárman részt vettek a spanyol hatóságok által el nem ismert 2017-os katalán függetlenségi népszavazás megrendezésében, valamint ezt követően a függetlenség kikiáltásában, ezért hazájukban mindegyiküket letartóztatás várja.

 

Puigdemont és Comín ezért elhagyták az országot és Belgiumba menekültek, míg Junqueras maradt.

 

Le is tartóztatták, a népszavazás megszervezésében való szerepe miatt tizenhárom év letöltendő börtönbüntetést kapott, de még további nyolc szeparatista politikus is börtönbe került. A börtönből az exalelnök értelemszerűen nem tudta felvenni a mandátumát, de Puigdemont és Comín sem: őket ugyanis a spanyol szabályok szerint akkor ismerték volna el EP-képviselőknek, ha azok hazautaznak Spanyolországba, és felesküdnek az alkotmányra. A két férfi ezt értelemszerűen nem tehette meg: mivel a népszavazás levezénylésében mindkettejüknek óriási szerepe volt, rájuk is letartóztatás és börtön várna.

 

Így történhetett, hogy bár az Európai Parlamentnek 751 tagja van, de eddig csak 748-an tudtak részt venni a parlamenti munkában. (Az EP nyári alakuló ülése alkalmából katalánok tömeg tüntetett az ügy miatt Strasbourgban, az Azonnali is a helyszínen volt.) Puigdemont és Comín nem hagyták annyiban a dolgot, a szerintük jogellenes gyakorlat miatt az Európai Bíróságnál beperelték az Európai Parlamentet, mivel oda a két képviselő mandátum híján nem ülhetett be. Ebben az ügyben, valamint Junqueras ügyében is döntött csütörtökön az Európai Bíróság.

 

A luxembourgi székhelyű bíróság – amely az EU-val kapcsolatos ügyekben a legfőbb vitarendezési fórum, így tagállami bíróságok felett áll – kimondta: ha valakit az Európai Parlament tagjának megválasztanak, akkor

 

a mentelmi jog az eredmények véglegesítésétől – esetünkben június 13-től fogva – vonatkozik rá,

 

ez pedig lehetővé teszi, hogy elhagyja a börtönt, valamint többek között azt is, hogy elutazzon az EP alakuló ülésére. Ezt az akkor előzetesben ülő Junquerasnak annak ellenére sem adták meg, hogy ő ezt kérvényezte, sőt a spanyol Legfelsőbb Bíróság október 14-én 13 év letöltendő börtönbüntetése és 13 év közügyektől való eltiltásra ítélte a politikust.

 

A Puigdemont és Comín kontra Parlament-ügyben hozott döntés pedig világosan szól arról, hogy mivel a két politikust általános, közvetlen, szabad és titkos választásokon megválasztották, ennek köszönhetően EP-képviselőként kéne őket kezelni, valamint ugyanezen okból szükségtelen a spanyol fél azon megkötése is, hogy a megválasztott képviselőknek Spanyolországban fel kéne esküdniük az alkotmányra.

 

Akkor most happy end, Junqueras szabadon távozhat, és mostantól fogva EP-képviselő lesz?

 

Nem ilyen egyszerű. Az ítélet ugyanis nem mondja ki, hogy a politikust szabadon kell-e engedni – nem is mondhatja, hiszen az, hogy valakit, mint például Junquerast, elítélnek-e zendülés miatt, tisztán tagállami hatáskör. Annyi említést tesz a szabadon bocsátásról, hogy megjegyzi: amennyiben „az illetékes tagállami bíróság” (jelen esetben a spanyol) úgy határoz, hogy döntését fenntartja, akkor az Európai Parlamentnél mihamarabb kérvényeznie kell a mentelmi jog felfüggesztését.

 

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke fel is szólította hatóságokat, hogy hajtsák végre az Európai Bíróság ítéletében foglaltakat. És bár az EP elnöke felszólításon és ejnyebejnyén kívül nem sokat tehet a Junqueras-ügyben, annak Puigdemontot és Comínt illető hatásaiban már annál többet:

 

Sassoli ugyanis feloldotta a tilalmat, mely miatt eddig a két képviselő nem léphetett be az Európai Parlament épületeibe Strasbourgban és Brüsszelben.

 

Akik így pénteken be is mentek a brüsszeli épületbe (a parlamenti dzsungelben egy flamand függetlenségpárti-nacionalista politikus kalauzolta el őket), számukra ideiglenes, egynapos parlamenti belépőket bocsájtottak ki, belépésük hivatalossá tétele pedig január 6-ig történik majd meg. A két képviselő tehát az Európai Bíróság döntésének köszönhetően felvehette mandátumát és csatlakozhatott az Európai Parlamenthez, Puigdemont pedig már jelezte is, hogy biztosan ott lesz a parlament januári strasbourgi plenáris ülésén. „Hat hónapig tartott, de itt vagyunk” – tette hozzá az exelnök, aki szerint az EP előző elnöke, Antonio Tajani csapatának is köszönhető, hogy korábban nem vehette fel a mandátumát.

 

Puigdemonték helyzete tehát megoldódni látszik, de mi lesz a jelenleg is börtönben raboskodó Junquerassal, akinek a sorsa egyáltalán nem tisztázott? Az ő kezében nem is feltétlenül a jogi, hanem a politikai kártya a legerősebb, ugyanis ahhoz, hogy újra stabil kormánya legyen Spanyolországnak, szükség lesz a Junqueras-ügy kezelésére is.

 

De miért, mi köze ennek a spanyol kormányhoz?

 

Spanyolországban az idei a választások éve volt. Áprilisban előrehozott választást írt ki az országot kisebbségben irányító miniszterelnök Pedro Sánchez, melyeket pártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) magasan meg is nyert. Többséget ugyanakkor nem szerzett, ahhoz nemcsak a szélsőbalos Podemos, de még pár kisebb, regionális párt támogatására is szükség lett volna. Sánchez ugyanakkor semmiképp sem akart koalíciózni a szélsőballal, inkább azt követelte tőlük, hogy azok tartózkodjanak a kormányalakításról való szavazáson, így adjanak teret egy újabb kisebbségi kormánynak. A Podemos viszont – amely mindenképp koalíciós kormányt akart – ezt nem tette meg, november 10-re tehát újabb előrehozott választásokat kellett kiírni. Ezeket szintén a szocialisták nyerték meg, de többségük továbbra sem lett, sőt, a jobboldal megerősödése miatt rosszabb helyzetbe kerültek, mint áprilisban.

 

Egy kiút látszott a kormányalakításhoz: egyrészt, elfogadni egy koalíciós kormányt a Podemossal, másrészt (ebbe Sánchez bele is ment), másrészt

 

meggyőzni a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldalt (ERC), hogy a kormányról való szavazáson legalább tartózkodjanak.

 

Így már épp meglenne a szűk parlamenti többség, felállhatna tehát az új vezetés. Egy gond van csupán: a fentebb is említett, bebörtönzött Junqueras pont az ERC tagja.

 

Innentől pedig nem nehéz kitalálni, miért is annyira fontos az ERC-nek a Bíróság csütörtöki ítélete: miután az megjelent, a párt az El País tudósítása szerint rögtön jelezte, hogy mindaddig befagyasztja a Sánchez-féle szocialistákkal való tárgyalásokat, amíg az ítélettel kapcsolatban a párt, valamint a spanyol állam jogtanácsosának hivatala nem nyilvánul meg.

 

A Junqueras-ügy ítéletéből leginkább Puigdemonték profitáltak

 

Carmen Calvo ügyvezető miniszterelnök-helyettes látva, hogy mennyire érzékeny téma is a Junqueras-ügy a katalánoknak, megengedő hangot ütött meg, egyúttal a jobboldalra kente volna a botrányt: elmondta, hogy az ERC-nek meg kéne értenie, hogy a helyzetet „a mostani kormány az elődjétől örökölte meg”, hiszen még a korrupciós botrányba azóta belebukott néppárti Mariano Rajoy volt a miniszterelnök a függetlenségi népszavazás idején. Rajoy akkor a régió autonóm jogköreinek megvonásával válaszolt, és elbocsájtotta a Puigdemont által vezetett tartományi kormányt (melynek Junqueras volt a helyettese).

 

Az ERC szóvivóje, Marta Vilalta szerint viszont a bírósági döntés

 

„lehetőség a szocialistáknak arra, hogy bebizonyítsák: a jogi út és az elnyomás korának vége, és elkezdődik a politikai [rendezés] útja”.

 

Puigdemont és Comín tehát már mindenképp profitáltak a bíróság döntéséből, aminek köszönhetően végül EP-képviselők lehetnek. Nyitott kérdés viszont, hogy mi történhet a tizenhárom évre bebörtönzött katalán szeparatista Junquerassal.  Ahogyan abból is érdekes jogi vita formálódhat, hogy mi a megoldás olyankor, ha egy, anyaországában már jogerősen elítélt, de az EP-be megválasztott – és ezáltal mentelmi joggal bíró politikusról mondják ki: még az ítélet előtt jogosult lett volna élni mentelmi jogával.

 

Természetesen erről dönthetnek egyrészt a jogászok is, de mi a ti véleményetekre is kíváncsiak vagyunk. Szavazzatok: mi lenne a Junqueras-ügy megoldása?

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás