Egy 1984-es találkozó és Khomeini ajatollah egy fatvája óta Iránban megtűrt dolog transznak lenni, miközben a homoszexualitást férfiaknál halállal büntetik. De hogyan jöhet létre mindez? Vallásos diktatúra, nemváltó műtétekkel a Közel-Keleten.

Miközben a Venezuelát valamennyire stabilizáló Nicolas Maduro ellen már nemcsak az eddigi ellenzéke, hanem a chavezista baloldal is lázadozik, az autoriter elnök egyre jobban egyensúlyoz. Olyannyira, hogy ellenfeleivel akár még tárgyalni is hajlandó lenne.

Iránt komolyan megviselte a koronavírus-járvány, a gazdaság romokban, a jelenlegi elnök Hasszan Róháni pedig nem tudta azt rendbe tenni. A reformer és mérsékelt jelölteket vallási okokra hivatkozva diszkvalifikálják, de az emberek óriási elégedetlensége ellenére sem várható egy újabb forradalom, hiszen az eddigiek sem hoztak változást. Szakemberekkel elemeztük ki az iráni politika természetét és az elnökválasztás után várható eseményeket.

Könnyen lehet, hogy az izraeli hadsereg így akarja aláásni a diplomáciai közeledést Washington és Teherán között, de az sem lenne meglepő, ha csak egyszerű meghibásodás állna a háttérben.

Hiába az érdekegyezés és a csillagok szerencsés állása, lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Irán mégsem tudnak megállapodni a nukleáris egyezmény „újraélesztéséről”. Az első ránézésre paradox helyzetet Szalai Máté négy okra vezeti vissza, amelyek mind a nemzetközi politikai tárgyalások jellegzetességeiből adódnak. A bizalom hiánya, az időzítéssel kapcsolatos viták és egyéb okok miatt a felek közötti egyeztetés olyan, mintha egy leromlott, de drága lakást akarnánk kivenni egy simlis tulajdonostól, miközben a szomszéd folyamatosan keresztbe akar nekünk tenni, és a család is érzelmileg zsarol minket, hogy ne költözzünk el otthonról.

Joe Biden még nem lépett hivatalba két hónapja, de a Közel-Kelet máris az ajtaján kopogtat, miközben az elnök vissza akarja állítani az amerikai vezető szerepet és erős kontrasztot mutatni elődjével, Donald Trumppal szemben. Pár hét alatt még nem tudunk végleges következtetéseket levonni, de egyelőre a demokrata vezetés bizonytalannak tűnik, és olyan lavírozgatást folytat, amiből nem lesz könnyű győztesen kijönni.

Visszalép-e Biden elnöksége alatt az USA az iráni atommegállapodásba? Mi lesz, ha nem, és elég lesz-e a feszültség eszkalálódásának megelőzéséhez, ha igen? Hogyan hathat minderre az idén júniusban esedékes iráni elnökválasztás? Elmagyarázzuk!

A fórum az Iránnal való jobb viszony érdekében jött létre, idén beszédet mondott volna megannyi fajsúlyos politikus is – ez esett most kútba egy államilag elrendelt kivégzés miatt.

1920. szeptember elsején egy francia tábornok kiáltotta ki a független Libanont, amely a Közel-Kelet egyetlen keresztény többségű állama akart lenni. Az országot máig polgárháborúk, etnikai és vallási szakadékok jellemzik. Meg tud-e még élni újabb száz évet a Közel-Kelet egyetlen arab demokráciája?

Arra mondták ezt az oroszok, hogy az USA szeretné meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyvereladási embargót az ENSZ-ben, ami október közepén járna le.

Az amerikai elnök szombat esti sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy kételkedik Peking hivatalos adataiban, illetve, hogy következményekkel kell járnia, ha Kína szándékosan engedte szabadjára a vírust.

A mai Szíriának talán épp az a narratívája, hogy nincs narratívája: az emberek élnek is, meg nem is, a városok működnek is, meg nem is, a gazdaság újraindult, meg nem is. Szalai Máté nemrég a szíriai rezsim által ellenőrzött városokban járt, és megírta az Azonnalinak, mi mindent látott.

Azért mellé még a migrációs válsághelyzetet is meghosszabbították.

Iráni diákok az első magyarországi fertőzöttek. Egyelőre tünetmentesek, de kezelik őket.

Soha nem volt még olyan alacsony a választási részvétel Iránban, mint a múlt heti parlamenti választásokon: de miért tiltották el az indulástól a rezsim mérsékeltjeit, vajon tényleg az utódlására készül-e már az ajatollah, és kialakulhat-e egy komoly legitimációs válság a perzsa államban?

Kimia Alizadeh Irán egyik kirakatfigurája volt, de egy héttel ezelőtt inkább elmenekült az országból az őt nőként ért megaláztatások miatt. Most Hamburgban él.

Amerika a Szolejmáni elleni merénylettel bebizonyította: fabatkát sem érnek számára az általa képviselt világrend szabályai. Azzal pedig, hogy az iráni rakétacsapást válaszcsapás nélkül hagyta, demonstrálja: nem is hegemón már a szerepe ebben a világrendben. Ami most jön, az nem világháború, hanem globális háború, és már zajlik.

Kijev „a gyászoló nemzetek” külügyminisztereiből alakított csoportot, így mennének utána, pontosan ki is volt a felelős az ukrán utasszállító lelövéséért.

Donald Trump amerikai elnök perzsa (farszi) nyelven állt ki twitterjén a Teheránban lezajlott kormányellenes tüntetés mellett. Több ezren vonultak utcára Iránban a legfőbb vallási vezető lemondását követelve, miután az iszlamista állam bevallotta: ők lőttek le egy ukrán civil repülőgépet.

Örvendeznek a dzsihadisták, és jó okuk van rá: Szulejmánival egyik legkomolyabb ellenfelüket veszítették el, és amíg az USA és Irán egymással vannak elfoglalva, az Iszlám Állam levegőhöz jut.

Teherán állítja: tudományosan képtelenség az amerikaiak sejtése, miszerint iráni rakéták találták el az Iránban lezuhant ukrán gépet.

Amerikai források azt állítják: egy véletlen iráni rakétatámadás miatt zuhant le az Ukraine International járata Teherán közelében.

Miben rejlik az amerikaiak által meggyilkolt Kasszem Szulejmáni óriási kultusza Iránban? Háborúhoz vezethetnek-e az Amerika-ellenes iráni légicsapások és az ukrán gép katasztrófája? Milyen erők küzdenek a Közel-Kelet térképének újrarajzolásáért? Hova vezethet Irán Amerikával való konfliktusa? Sárközy Mikós iranistával beszélgettünk minderről.

Légicsapások az amerikai támaszpontok mellett, lezuhanó ukrán utasszállító Teheránnál: mit tudunk és mit nem a legfrissebb iráni eseményekről?

Az amerikai énekesnő Twitteren ment neki az amerikai elnöknek, mivel szerinte Trump az iráni tábornok kiiktatásával csak veszélybe sodorta az amerikaiakat.

Ritkán történik olyan, hogy egy leginkább bugyis képeivel hódító celebritás oktatja a követőit, de most ez a helyzet.

Az amerikaiak dróntámadásban iktatták ki a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb személyiségét, az iráni Kasszem Szulejmáni tábornokot, aki Irán közel-keleti befolyásának az egyik jelképe volt. Miért most gyilkolták őt meg? Lesz-e ebből háború? Elmagyarázzuk.

A tizenhat éves Alireza Firouzja azután határozta erre magát, hogy Teherán több ízben is megakadályozta, hogy izraeli játékosokkal versenyezzen.

Negyven éve nem nézhetnek nők férfiakat sportolni Iránban, de a FIFA most biztosítékot kapott arra, hogy a válogatott kivételt fog képezni.

Hiába vállalták magukra a jemeni húszik a szaúdi olajfinomítók elleni támadást, sokan Iránra gyanakszanak, például az USA is. De lehet-e, hogy az amerikaiak csak blöffölnek? Kell-e tartani attól, hogy eszkalálódik a helyzet? Megoldódhat-e bármi a jövő heti ENSZ közgyűlésen? Utánajártunk!

54 nemzet képviselői ítélték el egyedüliként Izraelt a megszállt területeken mutatott jogsértések miatt.

Egyre több állam hagy fel a halálbüntetés használatával, a pozitív trendeket viszont beárnyékolja Brunei a homoszexuálisok halálra kövezését követelő törvénye.

Bár fizikailag lassan vége lesz a kalifátusnak, a mögöttük lévő hálózatokat is el kell valahogy vágni.

Amerikának szembesülnie kell azzal, hogy világméretű befolyása nem marad meg, ha nem költ. Németországnak meg azzal, hogy hiába költ, ha hülyének tetteti magát, és nem köt meg politikai alkukat a többi szereplővel. Magyarország? Egy közepes kutya az asztal körül, amelyiket most a csizma orrával kicsit megböktek, mert túl hangosan ugatott.

Az Ausztrália által hat éve tranzitzónában tartott iráni kurd Behrouz Boochani nyerte az állam egyik legrangosabb irodalmi díját.

Erdős Norbert és Tőkés László is megszavazta az orosz és kínai dezinformáció elleni bizottsági határozatot, az ex-LMP-s Meszerics el se ment szavazni.

Mikor lép be Bosznia-Hercegovina az EU-ba? Haragszanak-e a horvátokra, hogy nekik előbb sikerült? Szuverén ország-e Bosznia? Része-e az iszlám Európának? Mit csinál egy bosnyák, ha kiteszik valahol Norvégiában? Mikor jön el a biológiai forradalom Boszniában? Bosznia rendhagyó, nem etnikai alapon szerveződő pártját, a Naša Strankát vezető Predrag Kojović elmondja az Azonnalinak. Orbánozástól migránsozásig van minden a nagyinterjúnkban!

Hiába keményített be Trump, a teheráni vezetés nem szándékozik felhagyni a kőolajexporttal. Az irániaknak több lehetőségük is van a szankciók megkerülésére: trükközhetnek barterüzletekkel és hajókkal is. De a döntő az lesz, hogy Kína, India és az EU mennyire hajlandó konfrontálódni az Egyesült Államokkal.

A szíriai Aszad-rezsim közel áll ahhoz, hogy végleg leverje a több, mint hét évvel ezelőtt kirobbant felkelést. Míg Amerika az Iszlám Állam elleni harcra koncentrál, a régió meghatározó szereplői Moszkvába járnak egyeztetni a rendezésről.

Az élet, meg minden podcast negyedik adásának vendége volt Belényi Dániel, aki beutazta a világot.