Egy nagyon furcsa, de nagyon brutális háború kezd kibontakozni Izrael és Irán között.

Az akadozó ellátás miatt a Guardian cikke szerint az alvilágot is bevonhatják az ukrajnai háborúba.

Egy 1984-es találkozó és Khomeini ajatollah egy fatvája óta Iránban megtűrt dolog transznak lenni, miközben a homoszexualitást férfiaknál halállal büntetik. De hogyan jöhet létre mindez? Vallásos diktatúra, nemváltó műtétekkel a Közel-Keleten.

Miközben a Venezuelát valamennyire stabilizáló Nicolas Maduro ellen már nemcsak az eddigi ellenzéke, hanem a chavezista baloldal is lázadozik, az autoriter elnök egyre jobban egyensúlyoz. Olyannyira, hogy ellenfeleivel akár még tárgyalni is hajlandó lenne.

Iránt komolyan megviselte a koronavírus-járvány, a gazdaság romokban, a jelenlegi elnök Hasszan Róháni pedig nem tudta azt rendbe tenni. A reformer és mérsékelt jelölteket vallási okokra hivatkozva diszkvalifikálják, de az emberek óriási elégedetlensége ellenére sem várható egy újabb forradalom, hiszen az eddigiek sem hoztak változást. Szakemberekkel elemeztük ki az iráni politika természetét és az elnökválasztás után várható eseményeket.

Könnyen lehet, hogy az izraeli hadsereg így akarja aláásni a diplomáciai közeledést Washington és Teherán között, de az sem lenne meglepő, ha csak egyszerű meghibásodás állna a háttérben.

Hiába az érdekegyezés és a csillagok szerencsés állása, lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Irán mégsem tudnak megállapodni a nukleáris egyezmény „újraélesztéséről”. Az első ránézésre paradox helyzetet Szalai Máté négy okra vezeti vissza, amelyek mind a nemzetközi politikai tárgyalások jellegzetességeiből adódnak. A bizalom hiánya, az időzítéssel kapcsolatos viták és egyéb okok miatt a felek közötti egyeztetés olyan, mintha egy leromlott, de drága lakást akarnánk kivenni egy simlis tulajdonostól, miközben a szomszéd folyamatosan keresztbe akar nekünk tenni, és a család is érzelmileg zsarol minket, hogy ne költözzünk el otthonról.

Joe Biden még nem lépett hivatalba két hónapja, de a Közel-Kelet máris az ajtaján kopogtat, miközben az elnök vissza akarja állítani az amerikai vezető szerepet és erős kontrasztot mutatni elődjével, Donald Trumppal szemben. Pár hét alatt még nem tudunk végleges következtetéseket levonni, de egyelőre a demokrata vezetés bizonytalannak tűnik, és olyan lavírozgatást folytat, amiből nem lesz könnyű győztesen kijönni.

Visszalép-e Biden elnöksége alatt az USA az iráni atommegállapodásba? Mi lesz, ha nem, és elég lesz-e a feszültség eszkalálódásának megelőzéséhez, ha igen? Hogyan hathat minderre az idén júniusban esedékes iráni elnökválasztás? Elmagyarázzuk!

A fórum az Iránnal való jobb viszony érdekében jött létre, idén beszédet mondott volna megannyi fajsúlyos politikus is – ez esett most kútba egy államilag elrendelt kivégzés miatt.