Hogyan reagálnak a hadseregek a koronavírus-járványra? Miért csökkent a világban a fegyveres konfliktusok száma a pandémia kirobbanása óta? Örülhetünk a világbékének, vagy a visszafogottság csak annyit jelent, hogy modern amerikai fegyverek helyett macsétával folytatják a harcot a fejlődő világban? Szakértőket kérdeztünk!

A mai Szíriának talán épp az a narratívája, hogy nincs narratívája: az emberek élnek is, meg nem is, a városok működnek is, meg nem is, a gazdaság újraindult, meg nem is. Szalai Máté nemrég a szíriai rezsim által ellenőrzött városokban járt, és megírta az Azonnalinak, mi mindent látott.

Történelmi ajánlatot tett az európai országoknak Emmanuel Macron. Az ajánlata sokkal fontosabb nekünk is, mint gondolnánk, és sokkal kevesebb időnk is van rajta gondolkodni, mint azt esetleg feltételezhetnénk. És van rá vajon alternatívánk? Nézzük a lehetőségeket!

Amerika a Szolejmáni elleni merénylettel bebizonyította: fabatkát sem érnek számára az általa képviselt világrend szabályai. Azzal pedig, hogy az iráni rakétacsapást válaszcsapás nélkül hagyta, demonstrálja: nem is hegemón már a szerepe ebben a világrendben. Ami most jön, az nem világháború, hanem globális háború, és már zajlik.

Miért a tampon az egyik legértékesebb adomány az ukrán hadseregnek? Mit keres a Donbaszban egy huszonkét éves cseh pszichológushallgató mesterlövészként? Ez is kiderül Eperjesi Ildikó és Olekszandr Kacsura interjúkötetéből, ami alulnézetből mutatja be a kelet-ukrajnai háborút civilek és katonák szemével.

Az amerikaiak dróntámadásban iktatták ki a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb személyiségét, az iráni Kasszem Szulejmáni tábornokot, aki Irán közel-keleti befolyásának az egyik jelképe volt. Miért most gyilkolták őt meg? Lesz-e ebből háború? Elmagyarázzuk.

Óriásit trollkodott Lukasenka belarusz elnök, aki szerint még háború is lehet abból, ha Oroszország csorbítani próbálná országa szuverenitását.