+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. április 29. szerda, 17:45
Hogyan reagálnak a hadseregek a koronavírus-járványra? Miért csökkent a világban a fegyveres konfliktusok száma a pandémia kirobbanása óta? Örülhetünk a világbékének, vagy a visszafogottság csak annyit jelent, hogy modern amerikai fegyverek helyett macsétával folytatják a harcot a fejlődő világban? Szakértőket kérdeztünk!

Egy átalakulóban lévő világrend közepébe érkezett a koronavírus-járvány, ami így felerősítheti a bizonytalanságot és a feszültséget olyan nagyhatalmak között, mint Kína és az Egyesült Államok, de a proxyháborúkkal egymást bosszantó regionális nagyhatalmak, például Irán és Szaúd-Arábia számára is egyaránt hordoz lehetőségeket és veszélyeket ez az új, vírus okozta rendkívüli állapot. Ennek ellenére

 

a március eleji részvényárfolyamokhoz hasonló esést produkált a koronavírus-járvány a fegyveres konfliktusok számában:

 

az ACLED (Armed Conflict Location & Event Data Project, egy fegyveres konfliktusok statisztikáit összegző think-tank) negyedéves jelentése alapján 2020 első negyedévében 20 százalékkal csökkent az összecsapások száma a sokéves átlag ezen időszakához képest. Az ENSZ Világélelmezési Programjának vezetője mindeközben bibliai éhínséget jósol a fejlődő országokban a koronavírus következtében, ami újabb konfliktusok fellángolásának lehet táptalaja. 

 

Megkérdeztünk két szakértőt, szerintük hogyan hat a koronavírus a fegyveres konfliktusokra és a hadviselés módjára, illetve, hogyan reagálnak a reguláris és irreguláris szereplők erre az új kihívásra?

 

Mit tesz egy hadsereg világjárvány idején?

 

Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő azt hangsúlyozta az Azonnali kérdésére:

 

„a világ szinte minden hadseregében diagnosztizáltak már koronavírusos katonát, ami óriási feszültségeket okoz”

 

még az olyan olajozott szervezeteken belül is, mint amilyen az Egyesült Államok haditengerészete: itt fordult elő, hogy miután a USS Theodore Roosevelt legénységének a 61 százaléka megfertőződött, a hajó kapitánya és a közvetlen felettese között olyan feszültségű konfliktus robbant ki kiszivárogtatott e-mailekkel és hangfelvételekkel fűszerezve, ami mindkettőjük haditengerészeti karrierjének a végét jelentetheti. „És akkor képzeljük el, mi mehet a Donbaszban vagy a latin-amerikai őserdőkben, ahol nem biztos, hogy a vírusról ugyanazokat a cikkeket olvassák, amiket mi.” 

 

Ha a modern hadseregek állománya 99 százalékban makkegészséges középkorú vagy fiatal férfi, miért féltik őket a járványtól? – merül fel a kérdés, hiszen a koronavírus jellemzően az alapbetegséggel küzdőket érinti súlyosan. Feledy szerint „hiába hasonlít az influenzára a vírus, ha sokkal kevesebbet tudunk róla, mint a szezonális megbetegedésről. Bár egy hadsereget ép és jókötésű emberek alkotnak, járvány idején többet érnek visszavonva, mint terepen. Egy nemzetállam csapásmérő képességének megőrzése ilyenkor elsődleges, nem véletlenül tették karanténba a komplett svájci hadsereget, miután egyetlen katona tesztje pozitív lett. 

 

Ehhez hozzáadódik az, hogy bár ez ritkán hangzik el érvként, de már most harminc mutációról tudunk. Mivel a vírus fertőzés közben mutálódik függetlenül attól, hogy a fertőzött állapota mennyire súlyos, minél kevesebb a fertőzött, annál kisebb a vírus esélye a mutálódásra.

 

„Senki nem akarja megkockáztatni, hogy a komplett szárazföldi csapásmérő ereje harcképtelenné váljon egy mutálódott második hullám következtében”

 

– teszi hozzá Feledy.

 

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértőjének helyzetértékelése alapján a barakkokba való visszavonás közel sem figyelhető meg minden hadseregnél: „bár a Közel-Kelet több konfliktusában, így Szíriában és Jemenben is csökkent a harcok intenzitása, nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a koronavírusnak békéltető hatása lenne”. Egyrészt más polgárháborúkban, például Líbiában, a harcok még erősödtek is a nemzetközi figyelem lanyhulása és Haftar tábornok Tripoli ellen indított offenzívája miatt, máshol viszont már a járvány előtt lehetett látni a deeszkaláció irányába tartó folyamatokat: Szíriában március elején Törökország és Oroszország kötött például tűzszüneti megállapodást, de Jemenben is látható egyfajta közeledés a felek között 2019 második fele óta. 

 

És hogyan viselkedik egy irreguláris milícia egy ilyen helyzetben?

 

Az élőerő védelme és a kínálkozó lehetőségek dilemmája Szalai Máté szerint a nem állami szereplők számára kettős: „Egyrészt az egyes milíciák tagjai (mint például a közép-afrikai Boko Haram) ugyanúgy féltik a saját harcképességüket, mint a fejlett nyugatiak, ugyanakkor nekik nem kell például nagy lakosságot kormányozniuk, ezért sem a figyelmük, sem az erőforrásaik nem oszlanak meg olyan mértékben.

 

Ráadásul az erős ideológiai háttérrel rendelkező csoportok (például az Iszlám Állam vagy a jemeni húszi mozgalom) felhasználhatják a vírust a saját nézeteik igazolására.

 

Már láthatunk jelet rá, hogy egyesek propagandacélokra használják a vírus megjelenését.”

 

Ha már információs és propagandaháború, Szalai Máté is kulcsfontosságúnak látja a minőségi információhoz való hozzájutást, bár a mai világban ez elméletben nem okozhat problémát egy nemzetközi terrorista hálózat (mint például a szomáliai Al-Shabaab) vezetése számára, ugyanakkor kérdés, hogy ezt megteszik-e, bíznak-e a forrásban. Sokan közülük nem beszélnek angolul vagy más nyelven, az arab média pedig gyakran terjeszt hamis narratívákat a vírusról.

 

Az, hogy egy nem állami szereplő tevékenységére hogyan hat a vírus megjelenése, az Szalai Máté szerint nagyon sok mindentől függ: a már említett ideológia mellett még a szervezet hierarchizáltsága is nagyon fontos (ennek hiányában egy csoport tagjai csak simán leléphetnek, bármit is mond a „parancsnokuk”).

 

 

A járvány ahány konfliktust befagyaszt, annyi újnak ágyazhat meg

 

A konfliktuszónákban és diktatúrákban élő civilek élete sem lesz könnyebb. A nemzetközi embargók által kivéreztetett helyi egészégügyek alapesetben sem állnak a helyzet magaslatán, de amikor hirtelen megugrik a koronavírussal kezelendő betegek száma, túltelítődnek, és az egyébként is szűkös és alacsony színvonalú kapacitás hamar bedobja a törölközőt (például Iránban). Mindezek után az előrejelzések szerint egy precedens nélküli világgazdasági visszaesés vár rájuk, ami már most érezteti a hatását a különböző nemzetközi intézkedésekkel, amelyek megszakítják az élelmiszerellátási láncokat, vállalkozásokat tesznek tönkre, és hozzájárulnak a munkanélküliség egekbe szökéséhez.

 

Ezt hivatottak kezelni a nemzetközi szervezetek, mint amilyen az ENSZ is, de az ő munkájukat is megbénítják a korlátozások: a békefenntartó egységeiknek például három hónappal hosszabbították meg a mandátumukat Dél-Szudánban, hogy a katonák mozgatása helyett ezzel is megelőzzék a járvány terjedését.

 

A jól felszerelt és alapvetően békében állomásoztatott hadseregek esetében tehát egy racionális óvatosság megfigyelhető, Feledy Botond szerint azonban a világbéke még messze van:

 

„az agresszió egy etnikai vagy vallási törésvonalak mentén kirobbant konfliktusból egy járvány miatt ilyen egyszerűen nem tűnik el, maximum az akadozó ellátási lánc és a pénzszűke miatt nem modern amerikai fegyverekkel, hanem macsétával folytatják a harcot

 

a szembenálló felek.”

 

A bolygó számos konfliktuspontján ugyanolyan, ha nem magasabb intenzitással folyik azoknak a fegyvernemeknek a bevetése (levegőben és vízen), amik nem járnak ember-ember kontakttal. A fentebb már említett anyahajós példa mást is megmutat: amint kivonták az USS Theodore Rooseveltet a Csendes-óceánról a vezetőség közötti purparlé miatt, a csapásmérő egység hiányában a kínaiak rögtön „ottfelejtették” magukat a dél-kínai tengeren, illetve behajóztak a maláj vizekre. Hajóval, illetve repülővel is olyan helyekre kószálnak be, amik nyílt provokációnak számítanak, de a fent emlegetett affér miatt ezúttal hiányzik a válaszadáshoz szükséges katonai erő a másik oldalon – magyarázza Feledy.

 

A világ azon hadseregei tehát (elsősorban kínai, amerikai, német, francia, brit és orosz), amelyek megtehetik, szerinte fel fogják pörgetni azoknak a fegyverrendszereknek a fejlesztését a nukleáris szint alatt, amik lehetővé teszik a távolból való hadakozást (ilyenek a drónok, illetve a szuperszonikus eszközök).

 

Nincs jobb békéltető egy globális recessziónál

 

És hogy hogyan érinti majd a hadiipari kiadásokat a korlátozások okozta globális gazdasági visszaesés? Feledy Botond egy 2008-ban kezdődött trend folytatását látja: „Pentagon-közeli újságírók már cikkeznek arról, hogy 2008 után tíz év és egy republikánus elnök kellett ahhoz, hogy újra elegendő forrás jusson a hadiipari fejlesztésekre. A héjákra lehet, hogy újabb szűk esztendők várnak, a vírus hatása a hadiipari fejlesztésekre nem holnap, hanem tíz év múlva fog jelentkezni az Egyesült Államoknál, Kínánál, Nagy Britanniánál, Franciaországnál Oroszországnál és Németországnál, amikor csúszik a következő generációs harci technikák hadrendbe állítása.”

 

Hiába csökkennek számszerűen az összecsapások, ez csalóka, az őket kiváltó okokat ugyanis nem szüntette meg a koronavírus. A járvány miatt esetleg lefojtott harcok folytatódni fognak, a gazdasági válságot követő humanitárius válság nyomán pedig újak pattanhatnak majd ki. Ahogy Feledy Botond elmondta:

 

„békére egy konfliktuszónában maximum akkor lesz esély, amikor a szembenálló feleknek elfogy a pénzük,

 

ahogyan az olajáresés miatt fegyverszünetet kötöttek Jemenben a Szaúd-Arábia és Irán pénzelte frakciók”. 

 

NYITÓKÉP: Papp Zsófia / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás