+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. április 29. szerda, 17:45
Hogyan reagálnak a hadseregek a koronavírus-járványra? Miért csökkent a világban a fegyveres konfliktusok száma a pandémia kirobbanása óta? Örülhetünk a világbékének, vagy a visszafogottság csak annyit jelent, hogy modern amerikai fegyverek helyett macsétával folytatják a harcot a fejlődő világban? Szakértőket kérdeztünk!

Egy átalakulóban lévő világrend közepébe érkezett a koronavírus-járvány, ami így felerősítheti a bizonytalanságot és a feszültséget olyan nagyhatalmak között, mint Kína és az Egyesült Államok, de a proxyháborúkkal egymást bosszantó regionális nagyhatalmak, például Irán és Szaúd-Arábia számára is egyaránt hordoz lehetőségeket és veszélyeket ez az új, vírus okozta rendkívüli állapot. Ennek ellenére

 

a március eleji részvényárfolyamokhoz hasonló esést produkált a koronavírus-járvány a fegyveres konfliktusok számában:

 

az ACLED (Armed Conflict Location & Event Data Project, egy fegyveres konfliktusok statisztikáit összegző think-tank) negyedéves jelentése alapján 2020 első negyedévében 20 százalékkal csökkent az összecsapások száma a sokéves átlag ezen időszakához képest. Az ENSZ Világélelmezési Programjának vezetője mindeközben bibliai éhínséget jósol a fejlődő országokban a koronavírus következtében, ami újabb konfliktusok fellángolásának lehet táptalaja. 

 

Megkérdeztünk két szakértőt, szerintük hogyan hat a koronavírus a fegyveres konfliktusokra és a hadviselés módjára, illetve, hogyan reagálnak a reguláris és irreguláris szereplők erre az új kihívásra?

 

Mit tesz egy hadsereg világjárvány idején?

 

Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő azt hangsúlyozta az Azonnali kérdésére:

 

„a világ szinte minden hadseregében diagnosztizáltak már koronavírusos katonát, ami óriási feszültségeket okoz”

 

még az olyan olajozott szervezeteken belül is, mint amilyen az Egyesült Államok haditengerészete: itt fordult elő, hogy miután a USS Theodore Roosevelt legénységének a 61 százaléka megfertőződött, a hajó kapitánya és a közvetlen felettese között olyan feszültségű konfliktus robbant ki kiszivárogtatott e-mailekkel és hangfelvételekkel fűszerezve, ami mindkettőjük haditengerészeti karrierjének a végét jelentetheti. „És akkor képzeljük el, mi mehet a Donbaszban vagy a latin-amerikai őserdőkben, ahol nem biztos, hogy a vírusról ugyanazokat a cikkeket olvassák, amiket mi.” 

 

Ha a modern hadseregek állománya 99 százalékban makkegészséges középkorú vagy fiatal férfi, miért féltik őket a járványtól? – merül fel a kérdés, hiszen a koronavírus jellemzően az alapbetegséggel küzdőket érinti súlyosan. Feledy szerint „hiába hasonlít az influenzára a vírus, ha sokkal kevesebbet tudunk róla, mint a szezonális megbetegedésről. Bár egy hadsereget ép és jókötésű emberek alkotnak, járvány idején többet érnek visszavonva, mint terepen. Egy nemzetállam csapásmérő képességének megőrzése ilyenkor elsődleges, nem véletlenül tették karanténba a komplett svájci hadsereget, miután egyetlen katona tesztje pozitív lett. 

 

Ehhez hozzáadódik az, hogy bár ez ritkán hangzik el érvként, de már most harminc mutációról tudunk. Mivel a vírus fertőzés közben mutálódik függetlenül attól, hogy a fertőzött állapota mennyire súlyos, minél kevesebb a fertőzött, annál kisebb a vírus esélye a mutálódásra.

 

„Senki nem akarja megkockáztatni, hogy a komplett szárazföldi csapásmérő ereje harcképtelenné váljon egy mutálódott második hullám következtében”

 

– teszi hozzá Feledy.

 

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértőjének helyzetértékelése alapján a barakkokba való visszavonás közel sem figyelhető meg minden hadseregnél: „bár a Közel-Kelet több konfliktusában, így Szíriában és Jemenben is csökkent a harcok intenzitása, nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a koronavírusnak békéltető hatása lenne”. Egyrészt más polgárháborúkban, például Líbiában, a harcok még erősödtek is a nemzetközi figyelem lanyhulása és Haftar tábornok Tripoli ellen indított offenzívája miatt, máshol viszont már a járvány előtt lehetett látni a deeszkaláció irányába tartó folyamatokat: Szíriában március elején Törökország és Oroszország kötött például tűzszüneti megállapodást, de Jemenben is látható egyfajta közeledés a felek között 2019 második fele óta. 

 

És hogyan viselkedik egy irreguláris milícia egy ilyen helyzetben?

 

Az élőerő védelme és a kínálkozó lehetőségek dilemmája Szalai Máté szerint a nem állami szereplők számára kettős: „Egyrészt az egyes milíciák tagjai (mint például a közép-afrikai Boko Haram) ugyanúgy féltik a saját harcképességüket, mint a fejlett nyugatiak, ugyanakkor nekik nem kell például nagy lakosságot kormányozniuk, ezért sem a figyelmük, sem az erőforrásaik nem oszlanak meg olyan mértékben.

 

Ráadásul az erős ideológiai háttérrel rendelkező csoportok (például az Iszlám Állam vagy a jemeni húszi mozgalom) felhasználhatják a vírust a saját nézeteik igazolására.

 

Már láthatunk jelet rá, hogy egyesek propagandacélokra használják a vírus megjelenését.”

 

Ha már információs és propagandaháború, Szalai Máté is kulcsfontosságúnak látja a minőségi információhoz való hozzájutást, bár a mai világban ez elméletben nem okozhat problémát egy nemzetközi terrorista hálózat (mint például a szomáliai Al-Shabaab) vezetése számára, ugyanakkor kérdés, hogy ezt megteszik-e, bíznak-e a forrásban. Sokan közülük nem beszélnek angolul vagy más nyelven, az arab média pedig gyakran terjeszt hamis narratívákat a vírusról.

 

Az, hogy egy nem állami szereplő tevékenységére hogyan hat a vírus megjelenése, az Szalai Máté szerint nagyon sok mindentől függ: a már említett ideológia mellett még a szervezet hierarchizáltsága is nagyon fontos (ennek hiányában egy csoport tagjai csak simán leléphetnek, bármit is mond a „parancsnokuk”).

 

 

A járvány ahány konfliktust befagyaszt, annyi újnak ágyazhat meg

 

A konfliktuszónákban és diktatúrákban élő civilek élete sem lesz könnyebb. A nemzetközi embargók által kivéreztetett helyi egészégügyek alapesetben sem állnak a helyzet magaslatán, de amikor hirtelen megugrik a koronavírussal kezelendő betegek száma, túltelítődnek, és az egyébként is szűkös és alacsony színvonalú kapacitás hamar bedobja a törölközőt (például Iránban). Mindezek után az előrejelzések szerint egy precedens nélküli világgazdasági visszaesés vár rájuk, ami már most érezteti a hatását a különböző nemzetközi intézkedésekkel, amelyek megszakítják az élelmiszerellátási láncokat, vállalkozásokat tesznek tönkre, és hozzájárulnak a munkanélküliség egekbe szökéséhez.

 

Ezt hivatottak kezelni a nemzetközi szervezetek, mint amilyen az ENSZ is, de az ő munkájukat is megbénítják a korlátozások: a békefenntartó egységeiknek például három hónappal hosszabbították meg a mandátumukat Dél-Szudánban, hogy a katonák mozgatása helyett ezzel is megelőzzék a járvány terjedését.

 

A jól felszerelt és alapvetően békében állomásoztatott hadseregek esetében tehát egy racionális óvatosság megfigyelhető, Feledy Botond szerint azonban a világbéke még messze van:

 

„az agresszió egy etnikai vagy vallási törésvonalak mentén kirobbant konfliktusból egy járvány miatt ilyen egyszerűen nem tűnik el, maximum az akadozó ellátási lánc és a pénzszűke miatt nem modern amerikai fegyverekkel, hanem macsétával folytatják a harcot

 

a szembenálló felek.”

 

A bolygó számos konfliktuspontján ugyanolyan, ha nem magasabb intenzitással folyik azoknak a fegyvernemeknek a bevetése (levegőben és vízen), amik nem járnak ember-ember kontakttal. A fentebb már említett anyahajós példa mást is megmutat: amint kivonták az USS Theodore Rooseveltet a Csendes-óceánról a vezetőség közötti purparlé miatt, a csapásmérő egység hiányában a kínaiak rögtön „ottfelejtették” magukat a dél-kínai tengeren, illetve behajóztak a maláj vizekre. Hajóval, illetve repülővel is olyan helyekre kószálnak be, amik nyílt provokációnak számítanak, de a fent emlegetett affér miatt ezúttal hiányzik a válaszadáshoz szükséges katonai erő a másik oldalon – magyarázza Feledy.

 

A világ azon hadseregei tehát (elsősorban kínai, amerikai, német, francia, brit és orosz), amelyek megtehetik, szerinte fel fogják pörgetni azoknak a fegyverrendszereknek a fejlesztését a nukleáris szint alatt, amik lehetővé teszik a távolból való hadakozást (ilyenek a drónok, illetve a szuperszonikus eszközök).

 

Nincs jobb békéltető egy globális recessziónál

 

És hogy hogyan érinti majd a hadiipari kiadásokat a korlátozások okozta globális gazdasági visszaesés? Feledy Botond egy 2008-ban kezdődött trend folytatását látja: „Pentagon-közeli újságírók már cikkeznek arról, hogy 2008 után tíz év és egy republikánus elnök kellett ahhoz, hogy újra elegendő forrás jusson a hadiipari fejlesztésekre. A héjákra lehet, hogy újabb szűk esztendők várnak, a vírus hatása a hadiipari fejlesztésekre nem holnap, hanem tíz év múlva fog jelentkezni az Egyesült Államoknál, Kínánál, Nagy Britanniánál, Franciaországnál Oroszországnál és Németországnál, amikor csúszik a következő generációs harci technikák hadrendbe állítása.”

 

Hiába csökkennek számszerűen az összecsapások, ez csalóka, az őket kiváltó okokat ugyanis nem szüntette meg a koronavírus. A járvány miatt esetleg lefojtott harcok folytatódni fognak, a gazdasági válságot követő humanitárius válság nyomán pedig újak pattanhatnak majd ki. Ahogy Feledy Botond elmondta:

 

„békére egy konfliktuszónában maximum akkor lesz esély, amikor a szembenálló feleknek elfogy a pénzük,

 

ahogyan az olajáresés miatt fegyverszünetet kötöttek Jemenben a Szaúd-Arábia és Irán pénzelte frakciók”. 

 

NYITÓKÉP: Papp Zsófia / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jelenleg ugyanis a legtöbb országból 10 napos kötelező karantén várna a szurkolókra. A döntőt, illetve a két elődöntőt is Londonban fogják megrendezni.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A kérdés, hogy a koronavírus különböző variánsai vagy a vakcina gyenge felépítése miatt nem érte el a WHO által előírt 50 százalékos hatékonyságot. Ha az előbbi, akkor a többi mRNS-vakcina hatékonysága kapcsán is kérdések merülhetnek fel.

A világ egyik legjobb kapusa, Gianluigi Buffon nem gazdag sejkekhez megy levezetni, hanem visszatér nevelőcsapatába, ahol 1995-ben kezdte legendás karrierjét.

Tanulságok az első fordulóból, Christian Eriksen, Ronaldo és a kólarészvények, lelátói homofóbia: itt az első Szotyizó már podcastban is!

Jeff Bezos cégbirodalma ugyanis a kizsákmányolás zászlóshajója is egyben. Eddig 10 ezer szignó.

A baj akkor lesz nagyon nagy, ha mi, ellenzékiek is ki akarjuk egymást rekeszteni, csak azért, mert nem mindenről gondolkodunk ugyanúgy, írta.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás