1955-ben még Magyarországon és Argentínában is mindenki meg volt győződve arról, hogy a hazája focija, a saját válogatottja a legerősebb a világon. 1958-ban azonban kiderült, hogy ez már nincs így. Argentin-magyar párhuzamos futballtörténet, második rész.

Hetvenöt éve írta alá Gyöngyösi János és Vladimír Clementis azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra. Bár Edvard Beneš elnök ennél jóval drasztikusabb lépéseket fontolgatott, a nemzetközi környezet csupán ezt a megoldást tette számára lehetővé. A második világháborút követő jogsértések, melyek a felvidéki magyarságot érték, napjainkig beárnyékolják a szlovák-magyar kapcsolatokat.

Szlovákia nem létezne, ha nem lett volna Csehszlovákia, ám annak létrejötte eddig nem volt állami ünnep a szlovákoknál.

Az Aktuality.sk cikksorozatában történészek álláspontjai mellett az áldozatok visszaemlékezései is olvashatóak lesznek a szlovák történelem „elfordított arcáról”. A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

Szlovákiából nézve még kicsit megmosolyogtató, ahogy a magyarok nem képesek a múlton túllépni. De a magyar történelem kapcsán ez akár még érthető is. A szlovák jelen számára viszont Magyarország nem más, mint egy nagyon jó szomszéd.

1920. augusztus 14-én írta alá Belgrádban Edvard Beneš csehszlovák és Nikola Pašić jugoszláv külügyminiszter azt az egyezményt, amely az első lépés volt az úgynevezett kisantant létrejötte felé. A Habsburgok visszatérését és főként Magyarország revíziós kísérleteit akadályozni kívánó szövetség nyögvenyelős története tizennyolc évig tartott, emléke azonban később is hatással volt a regionális politikára.