Szlovákiában állami ünnep lesz az első Csehszlovák Köztársaság 1918-as létrejötte

Szerző: Renczes Ágoston
2020.11.04. 16:24

Szlovákia nem létezne, ha nem lett volna Csehszlovákia, ám annak létrejötte eddig nem volt állami ünnep a szlovákoknál.

Szlovákiában állami ünnep lesz az első Csehszlovák Köztársaság 1918-as létrejötte

Kedden a Szlovák Nemzeti Tanács, vagyis a parlament jóváhagyta az állami ünnepekről szóló törvény módosítását, ami kibővíti ezek körét október 28-ával:

 

1918-ban ezen napon kiáltották ki Prágában a Csehszlovák Köztársaságot.

A csehek és a szlovákok azonban nem ugyanúgy viszonyulnak Csehszlovákia történetéhez. A közös államban az elmaradottabb Szlovákia alárendelt szerepben volt a fejlettebb Csehországhoz képest, ezért a szlovákok körében már az első köztársaság idején is megvolt az igény a nagyobb függetlenségre Csehszlovákián belül. Ez végül a kommunista korszakot is túlélve Csehszlovákia 1990-es szövetségi állammá alakulásában, majd 1993-as febomlásában csúcsosodott ki. 

Önállóságának elérése után Szlovákia nem is sorolta be a saját ünnepei közé a csehekkel közös múlt ezen fontos eseményének ünnepét. Roman Pataj, a Denník N újságírója szerint azért, mert

 

győzött az a nacionalista felfogás, hogy a szlovákok a csehek szegény rokonaiként csak szenvedtek Csehszlovákiában,

 

és bár az együttélés valóban nem volt tökéletes, a csehekkel közös állam Szlovákia számára is óriási előrelépés volt – ezért is üdvözli most a szerző a közös ország létrejöttének államünneppé nyilvánítását. 

Pavel Sybila író szerint azonban már nem lehetséges igazi, a szlovákok számára is átélhető állami ünnepet csinálni október 28-ból. Az író szerint ahhoz, hogy a szlovákok is kötődjenek Csehszlovákiához, sokkal korábban el kellett volna kezdeni annak a mítosznak az építését, hogy Szlovákia Csehszlovákiának köszönheti a létét. Ez viszont azért sem történt meg, mert a szlovákok nem voltak a közös állam „mozgatóerői”, ezért a csehekkel ellentétben nem is érzik annyira a saját országuk előzményének Csehszlovákiát. Hybila úgy látja, Csehszlovákiát nem lehet beilleszteni a szlovák nemzeti mítoszépítésbe, mert

 

a szlovákok mozgatóerői pont a közös állam ellen hatottak, ami a végeredményen, vagyis Csehszlovákia szétszakadásán is látszik.

 

1918. október 28-a Csehszlovákia szempontjából hasonló jelentőségű, mint Romániában a nemzeti ünneppé nyilvánított december elseje, azaz a 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlés, az Erdély és a Román Királyság egyesülési szándékának bejelentésének napja. Csehországban október 28. ennek megfelelően eddig is állami ünnep volt, és mostantól Szlovákiában is az, bár munkaszüneti nap továbbra sem lesz. 

Trianonnal azonban Szlovákia továbbra sem foglalkozik; sőt a szlovák politika kimondottan megértően viszonyul a magyarok Trianon miatti fájdalmához, a jobboldali kormány ellenére baloldali többségű román parlament viszont fricskából változtatás nélkül másodszor is megszavazta a Klaus Johannis elnök által megfontolásra visszaküldött, június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját ünnepnappá nyilvánító törvényt, így azt most már a jobboldali elnöknek is alá kell írnia. 

NYITÓKÉP: ČT24 / Facebook
Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek